KEZDŐLAP
JELEN
TÖRTÉNET
TEMPLOM
ORGONA
KIADVÁNYOK
IFJÚSÁG
ÉNEKKAR - ZENE
ALKALMAK
TISZTVISELŐK
ALAPÍTVÁNY
FOTÓGALÉRIA
REMÉNYSÉG
 A Zuglói Evangélikus Egyházközség lapja 49. szám - 2012. december 
TARTALOM


ÁHÍTAT
     Karácsonyi emberek

GYÜLEKEZETI ÉLET
     Jelek és csodák
     Őszi levél a kirándulásról
     A hitoktató öröme
     A természet rendezettsége nem a véletlen műve


ÁHÍTAT
Karácsonyi emberek

Eljön Sionhoz a Megváltó, Jákób megtérő bűnöseihez! – így szól az ÚR. (Ézs 59,20)

Ézsaiás próféta felolvasott mondata Izráel népének vigasztalására hangzott el első ízben: eljön a Megváltó, a Szabadító. Isten szavának prófétája a babiloni fogságban sínylődő népet szólította meg a szabadulás, a megváltás ígéretével. Azokat, akik számára úgy tűnt, hogy ennek a büntetésnek soha nem lesz vége, ez a fogság örök időkig tart. Nekik hirdette az örömhírt, hogy lesz szabadulás, nem vég nélküli a bűnhődés, hanem annak megszabott határa van.
   Ez a prófétai szó akkor Izráel népének szólt, de szól ma nekünk is, hiszen egy ponton nagyon összecseng a karácsonyi történettel. Az angyal így szólt a születendő gyermekről Józsefnek: „Nevezd őt Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneiből.” Nevezd Jézusnak, vagyis Szabadító legyen az Ő neve, – hiszen Jézus neve éppen ezt jelenti: Szabadító. Ő a megígért Szabadító, aki a minden emberre kiterjedő nagy fogságból, a bűn fogságából ad majd végső nagy szabadulást népének. Ő a Szabadító, akinek lesz hatalma arra, hogy letörje a bilincseket, feltörje a börtönök zárjait, a foglyok előtt megnyissa az utat hazafelé.
   Karácsonykor ez a prófétai szó és isteni ígéret teljesedett be, ez karácsony örömhíre. Ezt az evangéliumot adta Isten először a próféták, majd az őket követő igehirdetők szájába nemzedékről nemzedékre, hogy immár több mint kétezer esztendeje hangozzék szüntelenül a karácsonyi örömhír: a megígért Szabadító, a Megváltó Krisztus megszületett, eljött ebbe a világba.
   Ő megszabadít minket, ha hozzá fordulunk, ha szívünket és életünket megnyitjuk előtte. Egyedül a szívünkbe-életünkbe beengedett Szabadító, az Úr Jézus Krisztus tud segíteni rajtunk, hogy fogságban élő, megtört szívű, reményt vesztett, a bűn és halál tévútján járó emberekből megszabadult, boldog karácsonyi emberek legyünk. Olyanok, akik az Úr Jézus Krisztus szeretetéből élnek, Őrá bízzák az életüket, és akik egyedül tőle fogadják el életük megoldását, a bűneikből való szabadítást. Jézussal élve mi vagyunk ezek a boldog karácsonyi emberek. Mi vagyunk azok, akik az Ő szeretetét megtapasztalva örömmel valljuk: van Jézusunk, van Szabadítónk!
   Testvérem, ha úgy érzed, hogy sok minden még fogva tart téged, és rádöbbensz arra, hogy a Megváltó Krisztus nélkül elveszett ember vagy, akkor nyisd meg a füledet és a szívedet karácsony evangéliuma előtt. Engedd, hogy Isten igéje megszólítson, hogy megtapasztalhasd annak személyesen neked szóló örömhírét. Ha engeded, akkor megtapasztalod, hogy bár elhagyottnak érzed magad, Isten mégsem hagyott el téged. Bár mélységbe jutott az életed, Ő mégis lehajolt érted. Bár a bűn és halál bilincse erősnek tűnik a számodra, az Ő ereje mégis hatalmasabb, és széttörte ezeket. Mert ezen a napon Jézusban lehajolt hozzád személyesen, egészen a jászolbölcsőig: Őbenne van Megváltód, van Szabadítója életednek!
   Urunk, előtted megnyitott szívvel, neked átadott élettel, boldog karácsonyi emberekként magasztalunk Téged az angyalok énekével: „Dicsőség a magasságban Istennek!” Ámen.

Tamásy Tamás
lelkész

Lap tetejére ugrás

GYÜLEKEZETI ÉLET

Jelek és csodák
A Reménység gyülekezetének hite szeretetben nyilvánult meg a közös hétvégén

„A reménység lelkünknek biztos és erős horgonya.” (Zsid 6,19) – mondta Scholz László (1911-2005) gyülekezetünk templomépítő lelkésze, amikor az építkezés vérzivataros időszakában csaknem mindenki számára kilátástalannak tűnt a helyzet. Az azóta eltelt csaknem 80 esztendő igazolta az Úrban rendíthetetlenül bízó „Reménység gyülekezetét”. Élő közösségként lakunk immár a szeretett zuglói hajlékban, amely nem csak a gyülekezeti életünk színtere, de közösségünk alkalmainak, sőt sok más – köztük számos zenei – rendezvény helyszíne is. Mint ahogy néha a balatonszárszói evangélikus üdülő is, ahová évente egyszer ellátogatunk így az ősz derekán – idén Reménység vasárnapján – egy családi hétvégére.


Nem volt nehéz dolga Zsókának és Tamásnak, amikor a napi útmutatói igék alapján Jelek és csodák mottóval meghirdették az idei őszi balatonszárszói családi hétvégét. A 2012-ben már nyolcadik alkalommal megszervezett kirándulásra végül 65-en jöttek el, így a gyülekezet nemcsak megszállta, de csaknem meg is töltötte a most medrében visszahúzódó Balaton partja mellett szerényen megbúvó közkedvelt lutheránus fészket.



   Kint már sötétedett, mikor kezdtek sorban megérkezni a résztvevők. Sokakkal már régebbről, másokkal csak látásból ismerjük egymást, így az Erős vár a mi Istenünk, mellett néhány jó estét, de leginkább hangos szia, és „de jó, hogy ti is itt vagytok!” hangzik mindenfelől. Nyolc órára járt már az idő, amikor végre megvacsorázva összegyűltünk az esti programra. Először egy kis ismerkedő vetélkedőn hangolódtunk rá a közös hétvégére, majd Tamás tartott a jelmondatnak megfelelő, a jelek és csodák gondolatkört körüljáró áhítatot.
   Borús idővel kezdődött a szombat, de a vidám társaságnak ez sem szegte kedvét. Tíz órára felsorakoztak az autók (szám szerint 13 db!), és elindultunk első állomásunk felé a somogytúri Kunffy Lajos emlékházhoz, ahol a múltszázad híres festője élt és alkotott. Bár sürgetett az idő, de mindenki odaadással hallgatta a gyűjtemény kezelőjének lelkes, szellemes magyarázatait.


   A következő cél Ecseny volt, ahol már várt Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna lelkészasszony és gyülekezetének egy kicsiny lelkes csapata. Az ebédre feltálalt disznótoros és a sütemények nemcsak kedvességükről és vendégszeretetükről tanúskodtak, de egy kis bepillantást is engedtek a somogyi konyhák íz világába. Nem sokáig maradtak megrakva a tálak… Köszönet érte!



   Felsétálva a templomhoz újabb meglepetés várt. A Tutyisok – Ecsenyi Sváb Hagyományőrző Egyesület mutatta be hagyományos lábbelijük, a tutyi elkészítése kapcsán, a svábok – illetve az őket Liza néni és Szepi bácsi szerepében megjelenítő két figura – régi időket idéző mindennapjainak egy szeletét. A zenével, szellemes összekötő szöveggel megtartott előadás osztatlan sikert aratott.


   Visszatérve Balatonszárszóra a kiadós vacsorát bibliaismereti vetélkedő, s a bűnbocsánat csodáját megjelenítő áhítat követte. Utána pedig – akiknek volt még kedvük és energiájuk hozzá – összeülhettek egy kiadós beszélgetésre néhány pohár bor mellett, mások sétálni mentek, a gyerekek pedig egymásnak adták a csocsót és a pingpongütőt, míg a kicsiket mese és lefekvés várta.
   A vasárnapi istentiszteletet a fiatalok szolgálata színesítette. Felvonultak a kézműves foglalkozáson készített bárányok és kutyák, gitár kísérettel szólt a gyülekezeti ének, s mindenki kaphatott valamilyen szerepet, aki vállalkozott rá.


   Az úti áldás előtti imádságban közösen mondtunk köszönetet a gondosan, professzionálisan megszervezett hétvégéért, s mindazért, amit kaptunk: jó társaságot, okos gondolatokat, tartalmas programot, testvéri szeretetet, szép környezetet és finom testi táplálékot. Köszönet érte azoknak, akik fáradoztak értünk, a hétvége sikeréért.

Gyarmati Gábor
presbiter

Lap tetejére ugrás

Őszi levél a kirándulásról

Kedves Testvérek!

Biztosan tapasztalták, hogy rendszeresen beszámolót szoktam készíteni a gyülekezeti kirándulásainkról. Ezek az újságunkban és a hirdetőtáblánkon is megjelennek.

Amit előre le szeretnék szögezni, a következő: valamiért ebben az évben ritkábban és kisebb létszámban jelentkeztek a kirándulni vágyók, hogy a közös alkalmakon részt vegyenek.
   Márciustól októberig útjaink és témáink a következők voltak: Mátra (Absolon és Mózes), Budai hegyek (Mindenen túli öröm), Pilis (Isten nem hagy cserben), Börzsöny (Jézus és Jób), Mátra (Hinni és tudni), Budai hegyek (Alászállni és növekedni). Az előző néhány évben több mint húsz alkalommal kirándultunk együtt.
   Az idén a hat kirándulásra összesen 14-en jöttek el. Azért mellékeltem egy képet 1989-ből, hogy látható legyen: akkoriban egy kiránduláson legalább 50-en vettünk részt. (Leszámolhatóan 45-en, de magam név szerint tudok még felsorolni további öt társat, akik valamiért lemaradtak a képről.) Beszélgetve a gyülekezeti tagokkal, többen mondták nekem, hogy ők ma is járnak kirándulni különböző csoportokkal.



   A régi képpel egyrészt azt szerettem volna elérni, hogy emlékezzünk a régi társakra, akik közül néhányan már nem lehetnek közöttünk. Másrészt azt gondolom, hogy szép emlékeket ébreszt azokban, akikkel együtt tettük meg ezeket az utakat. Harmadrészt – nem tagadom, – szeretnék vágyat ébreszteni a gyülekezet tagjaiban, hogy bekapcsolódjanak a kirándulásainkba a látvány kedvéért is. És remélem azért is, mert szívesen töltenének egy-egy aktív napot testvéri közösségben.
   Sok szeretettel:

Szabó Lászlóné Kati

Lap tetejére ugrás

A hitoktató öröme

A jó pap holtig tanul – tartja az ismert mondás. A hitoktató szintén. A VISZ (Vasárnapi Iskolai Szövetség) munkatársától hallottam először az ún. hívóképekről.

Ezek kézbe vehető kis kártyák különféle rajzokkal: gyümölcs, kenyér, ruha, imádkozó kéz, nyáj, síró gyerek, egymás felé nyúló kezek, iskola, ház – és sorolhatnám tovább, mi minden lehet még ezeken a kártyákon.

   De mire valók ezek a hívóképek? Lehet általuk beszélgetésbe kezdeni a gyerekekkel, de leginkább a hittanórát bevezető közös imádság után lehet velük e képek segítségével egyénileg is imádkozni. Először csodálkoztak, majd egyre komolyabb mondatok hangzottak el tőlük, ahogyan a képeket nézték. A legnagyobb örömöm, hogy szívesen húznak egy-egy kártyát és gyermeki egyszerűséggel mondják kéréseiket, vagy különböző tartalmú mondataikat.

   A szívem azért örül különösen, mert régóta vágytam ilyen kártyákra, de rajztehetség hiányában lemondtam róluk. Az életünket vezető Úr azonban utamba hozta azt az édesanyát, aki felajánlotta tehetségét, és íme, a vágy valósággá lett!

   Bízom abban, hogy ezek a gyermeki imák nagy örömöt jelentenek a mennyben, ahogyan nekem is lelkész-hitoktatóként itt a földön. Legyenek áldássá a kis képek a gyermeki életekben!

Tamásy Tamásné
lelkész

Lap tetejére ugrás

A természet rendezettsége nem a véletlen műve
Beszélgetés dr. Harangi Szabolcs geológussal

Mi a különbség a teológia és a geológia között? Ég és föld – válaszolják, akik ismerik ezt a régi viccet. S valóban, míg az egyik tudomány a Teremtővel, a másik létünk anyagi alapját jelentő objektummal, a teremtés kitapintható tárgyával, a Földdel foglalkozik. Az emberiség szinte a tudományok megjelenésével egy időben kezdte kutatni a Földet, próbálta megfejteni titkait. S akiben nem alszik ki a gyerekkori kíváncsiság – mert valljuk meg, ki ne érdeklődne gyerekkorában a hegyek és völgyek keletkezése, a vulkánok működése, a kontinensek vándorlása, az őslények élete és a folyók, tavak, tengerek vagy éppen a barlangok rejtélyes világa után –, továbbá vállalja a sokévi tanulást majd később a néha igen nehéz körülmények között végzett terepi munkát, nos ő lesz az, akit úgy hívnak: geológus. Sokszínű gyülekezetünknek is van ilyen tagja. Vele beszélgettünk a szárszói üdülőben.

   - Hogyan kerültél a pályára, és miért éppen erre?
   - Valójában nem geológusnak készültem, korábban nem ismertem a geológiát. Ám amikor az egyetem földtudományi szakán a második év végén szakosodnunk kellett, s rájöttem mennyi érdekesség van benne, e mellett döntöttem. Elsősorban a kőzetek érdekeltek, s mert volt egy jó tanárom, ebbe az irányba indultam el. Az már a következő lépés volt, amikor a vulkánok felé sodródtam, így lettem végül geológus, illetve vulkanológus. Konkrétan vulkanológiát az egyetemen valójában nem tanított senki, magunknak kellett megteremteni ehhez a feltéteket. Már a doktori iskolát jártam, amikor megszerveztük, hogy legyenek vulkanológiai terepgyakorlatok is, majd elkezdtem vulkanológiát tanítani. Ez vezetett a vulkanológiai iskola kialakulásához. Ez azóta is stabilan működik sok hallgatóval.
   - Tulajdonképpen mit csinál egy geológus, vulkanológus?
   - A geológus vizsgálja és igyekszik megérteni a Föld felépítését és folyamatait. Ennek sokféle formája van, lehet ezt ásványokon vagy a régmúlt idők élővilágából megőrződött ősmaradványokon keresztül végezni, vagy éppen a Föld alkotóanyagain, a kőzeteken keresztül. A kőzetek detektívszerű vallatása segít feltárni azok képződési körülményeit, amiből megérthetők bolygónk alapvető természeti folyamatai. A geológus feladatai közé tartozik természetesen az is, hogy megtalálja és kiaknázza a Föld ember számára hasznos természeti kincseit, azaz a nyersanyagokat, mint például a kőolaj és földgáz, a különböző ércek, építőkövek és egyéb hasznosítható nyersanyagok. De ide tartozik a víz is, azaz a geológusok igyekeznek feltárni a mélybeli hasznosítható vizeket és fontos feladataik vannak a vizek védelmében is. További fontos feladatot jelent a környezetvédelem és egyre több munkát ad a földtani hagyaték, azaz a geológiai értékek védelme, de szerepük van azok hasznosításában is, így például a geoturizmus terén.
   A vulkanológus a tűzhányók viselkedését igyekszik megérteni: hogyan és miért működnek vulkánok a Földön, miért ennyire változatosak, milyen veszélyeket jelentenek. Bár sokan azt gondolják, hogy a vulkanológusok csak aktív tűzhányókon dolgoznak, ez nem így van. A vulkáni képződményekben ott lapulnak a fontos információk a sokszínű vulkáni működés folyamatairól. Ezért a vulkanológusok fontos feladata a már nem aktív, egykori vulkánok kőzeteinek elemzése is, ami jelentős mértékben segíthet megérteni az aktív vulkánok természetét is. Mi például itt a Kárpát-medence változatos vulkáni kőzeteit vizsgáljuk, ezek a kutatások pedig hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy jobban megismerjük általában a vulkánok működésének okát. A vulkanológusok szerepe a jövőben bizonyára egyre nagyobb lesz, mivel a következő évtizedekben minden bizonnyal szembe kell majd néznünk olyan vulkáni működésekkel, amelyek akár globális kihatásúak is lehetnek, azaz megváltoztathatják néhány évre az időjárási körülményeket. Továbbá, új veszélyt jelent az is, hogy ma már több száz millióan élnek olyan tűzhányók közvetlen közelében, amelyek a történelmi múltban már működtek és várható a jövőbeli kitörésük, mégpedig akár pusztító nagyságban is.


   Összességében, a geológus és ezen belül a vulkanológus olyan munkát végez, ami segít megérteni és megmagyarázni környezetünk folyamatait. Ez különösen fontos, mivel a társadalmak egyre inkább érzékenyek erre. A természettel való békés egymás mellett élés csak úgy tehető meg, ha minél inkább megismerjük folyamatait és tiszteletben tartjuk azokat!
   - A geológia egy – hogy úgy mondjam, – szigorúan két lábbal a földön álló tudomány. Mi azonban egy egyházi intézményben beszélgetünk, és a gyülekezetből ismerjük egymást. Vagyis itt látszólag ellentmondás van. Másképpen szólva: hogyan tudod összeegyeztetni a szakrálist és profánt, vagyis az égiekhez fűződő kapcsolatodat a világi megtapasztalásokkal?
   - Bennem a természeti sokszínűség, a teremtett világra való rácsodálkozás, és a megtapasztalt rendezettség egy egységet alkot, hiszen a természet rendezettsége szerintem nem a véletlen műve. A természetet, mint Isten alkotását szemlélem, így az erről szerzett ismeretekre is, mint Isten teremtésének egy darabjára tekintek, ami rendezett állapotot ad. S ez kiterjed arra is, hogy a természet védelme azt jelenti, hogy a teremtett természetet óvjuk.
   Sokszor mondjuk, hogy a természet kiszámíthatatlan – ahogy azt vulkánkitöréseknél vagy földrengéseknél megjegyzik –, szakemberként azonban azt is látom, hogy a világban, nagy léptékben ennek ellenére fantasztikus rend van, s ennek a világnak a megismerése nem csak kihívást, de elhivatottságot is jelent. Mindezekből következően a Földünkről és a vulkánokról szerzett ismeretek számomra többet jelentenek, mivel nemcsak egy élettelen szervetlen anyaghalmazt, hanem a teremtő Isten munkájának a megismerését hordozzák magukban.
   - Régi dilemma, régi kérdés: véleményed szerint megismerhető a világ?
   - Százszázalékosan biztosan nem. Érdekes, hogy amikor ezt boncolgatjuk, akkor láthatóvá válik a teremtéstörténettel való párhuzam. Számos alkalommal találkozhatunk közös pontokkal, sőt számos bibliai elem is kapcsolódik konkrét, teljesen más módszerekkel nyomozható, és a földtan segítségével megismerhető eseményhez. A felfedezések pedig tulajdonképpen isteni kegyelemnek tekinthetők.
   - Számodra is voltak, vannak ilyen kegyelmi pillanatok?
   - Egész életemben éreztem, hogy van „Valaki”, aki mögöttem áll, irányít, és megadja az irányt, amelyre haladnom kell. Éreztem az elhívást és örömmel töltött el, hogy erre indulhattam el, és a vulkánokkal foglalkozhatok, jóllehet nálunk az egész család gyógyszerész volt. Vagyis egyáltalán nem a „véletlen műve”, hogy én ott vagyok, ahol vagyok, és azt csinálom, amit csinálok. S tudom, hogy ezt valamilyen módon meg is kell hálálni.


   - Hogyan kerültél családoddal a zuglói gyülekezetbe?
   - Mivel a közelben lakunk, feleségemmel, Rékával – aki szintén doktori fokozatot szerzett geológus – együtt próbáltunk egy olyan közösséget keresni, ahol jól érezhetjük magunkat. Valójában nem evangélikusnak kereszteltek, hanem az evangélikus sógorom révén kerültünk ide, aki felhívta a figyelmünket erre a gyülekezetre, és nyugodt lelkiismerettel mondhatom, nem bántuk meg ezt a döntést. Körülbelül 5 éve járunk ide három gyermekünkkel együtt, és nagyon jól érezzük e közösségben magunkat.
   - Földrajzórán valamennyien tanultunk földtani folyamatokról, kőzetekről. Arra kérlek, hogy mutassuk be a templomot most kicsit más, szokatlan módon. Vagyis nézzük meg a zuglói templomot a geológus szemszögéből.
   - Két nagyon fontos, a szakemberek számára szembeötlő kőzetet érdemes megemlíteni ennek kapcsán. A szarmata vagy sóskúti mészkövet, illetve a hárshegyi homokkövet. Ezek Budapest számos épületén előfordulnak, hiszen mindkettő kiváló építőkő. S még egy közös vonás: mindkettő sekélytengeri képződmény.
   A sóskúti mészkő úgy 12-13 millió évvel ezelőtt az épp akkor hazánkat elborító Pannon tenger sekély részein, egyfajta toronyformájú csigák házának egymásra préselődésével, egy úgynevezett kőzetté alakulási folyamat által keletkezett. Szép megjelenése, jó tulajdonságai miatt számtalan helyen használják építő illetve díszítő kőnek, hogy csak a legismertebbet említsük, ebből készült a Parlament külső burkolata is. Porózussága miatt azonban inkább belső terek kialakítására, díszítésére célszerű felhasználni. Így van ez templomunkban is, az ajtó- és ablaknyílások körül látható, valamint az elhíresült, az oltárteret elválasztó monumentális boltozat – az énekeskönyvünk elejét díszítő fénykép is ezt ábrázolja – szegélye is ebből készült.


   
   A hárshegyi homokkő szintén üledékes kőzet, ám valamivel idősebb, körülbelül 30 millió éves. Keletkezése azonban kötődik a vulkanizmushoz is, hiszen a tenger partszegélyi zónájában rakódott le, majd az utólagos vulkanizmushoz kapcsolódó kova tartalmú gőzök és gázok által lett kemény, ellenálló kőzet. Ez borítja az épület lábazatát, ebből van a torony külső burkolata, de jutott belőle néhány helyre díszítőelemként is. Kiváló építőanyag, úgy is fogalmazhatunk: igazi erős várként áll, ami ebből épült.

Gyarmati Gábor
presbiter
Lap tetejére ugrás
"Jól vigyázzatok, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak."
(Ef 5,15-16)





Feliratkozás a napi üzenetre
(napi igék, áhítat, ünnepek, történelmi érdekességek, születésnapok)

E-mail:

Név:

Lakcím (nem muszáj):

A hírlevél üzemeltetője:
http://lev-lista.hu



Kapcsolatok:

Gyülekezetünk a cégkeresőben
Zuglói Zenés Esték
Bibliaórai blog
Evangélikus Egyház
Déli Egyházkerület
Templomkertem
Pesti Egyházmegye
Pesti Nyolc Gyülekezet
Luther Kiadó
Evangélikus Énekeskönyv
Evangélikus Élet
Evangélikus Közlöny
Evangélikus Missziói Központ
Zákeus Média Centrum
Reformáció.500
Evangélium Színház
Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház
Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
Magyar Ökumenikus Segélyszervezet

Fontos linkek:

Fordító program
Ádventi koszorú


Gyülekezeti újságunk,
A
REMÉNYSÉG

legfrissebb száma:
62. szám - 2017. március


Betegeink figyelmébe!

Az Uzsoki utcai kórházban lehetőség van minden vasárnap protestáns istentisztelet tartására.
   Alkalmainkat minden hónap 1. és 4. (5.) vasárnapján de. 9 órától tartjuk a kórház kápolnájában.
   A többi vasárnapon református istentisztelet van ugyanebben az időpontban.


A Zuglói Evangélikus
Egyházközség
folyószámla száma:

OTP 11707024-22106180

A Zuglói Evangélikus
Egyházközségért Alapítvány
számlaszáma:

OTP 11714006-20377735

A Zuglói Evangélikus
Egyházközségért Alapítvány adószáma
(1% felajánlásához):

18158287-1-42

A Magyarországi Evangélikus Egyház
technikai száma
(1% felajánlásához):

0035



Légszennyezettségi térkép
100% = egészségügyi határérték
Budapest szmogtérképe


Hőtérkép
Hőtérkép


Időjárás előrejelzés






  Tartalmi webmester: Tamásy Tamás (tamytam qkacc t-online pötty hu)
  Technikai webmester: Greguss Tamás (gregtom qkacc freemail pötty hu)
Utolsó frissítés: 2015. június 21.