Iskolaátadás Kõszegen
Újra egyházunk tulajdonába került a
Kõszegi Mezõgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola

Amikor az egyház visszakapja valamelyik egykor államosított ingatlanát, errõl a döntésrõl mindig megoszlanak a vélemények. Az egyház oldaláról nézve történelmi igazságtételrõl kell beszélni, hiszen a kifosztott történelmi felekezetek sok év után visszakapják az õket jogosan megilletõ tulajdonukat. A másik oldalról viszont természetes módon félnek ettõl a lépéstõl, hiszen akik közvetlenül érintettek, egzisztenciálisan is énciálisan is érintheti õket a változás.

2001. július 3-án újabb történelmi igazságtétel érkezett el egyházunk életében, amikor Vas Megyében - Kõszegen - középiskolai intézményt kaptunk vissza.

Az emlékkönyvek tanúsága szerint a határmenti kisvárosban 1677-ben a jezsuiták már katolikus gimnáziumot alapítottak. Ettõl kezdve lassan iskolavárossá fejlõdött a település. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület - Gyurátz Ferenc püspök kezdeményezésére - 1899-ben bentlakással egybekötött leánynevelõ és tanintézetet alapított. A jó ügyet támogatandó, sok önkéntes felajánlás is érkezett az építkezés költségeihez. A k költségeihez. A két világháború közötti idõszakban ez fontos szerepet töltött be Kõszeg kulturális és zenei életében. Az alapító püspök az intézet avatási ünnepélyén elmondott beszédében kiemelte: "Egyházkerületünk ezen intézet emelésével is tanúsítja, hogy a múlt hagyományaihoz hû, hogy ismeri tartozását a család, az egyház, a társadalom iránt." A tanítás 10 tagú testülettel és 44 tanulóval kezdõ-dött 1899 szeptemberében. Izák Mária igazgató az elsõ tanévet megnyitó beszédében hangsúlyozta: "Nem felpiperézett divatbábukat, hanem derék, okos és mûvelt, amellett dolgos házileányokat kívánunk nevelni, akik a nehéz, sokszor rögös életpályán feladatukat teljesíteni és helyüket betölteni képesek." Ezt a célkitûzés célkitûzés akkor hivatalosan is megfogalmazták az intézet szervezeti szabályzatának elsõ pontjában. Néhány év múlva felmerült a polgári iskolává való visszaminõsítés, valamint a Szombathelyre való áthelyezés gondolata is. A tanulói létszám viszont növekedett, és 1920-ban elérte a 186 fõt a 8 osztályban. Talán ez volt az egyetlen oka a megmaradásnak.

1933-34-es tanévben ebben az iskolában vezették be Magyarországon elõször a szaktantermi rendszert. Elõször vallástermet, majd a hazafias nevelést szolgáló magyar szaktantermet alakították ki. Olyan praktikus tantárgyak is szerepeltek az órarendben, mint például a ritmikus torna, tánc, gyorsírás, szabásrajz és ruhavarrás. A 40-es években új éacute;vekben új épületszárnynyal kellett bõvíteni az intézményt, hiszen a korszerûen felszerelt, idegen nyelveket magas színvonalon tanító intézmény méltán lett vonzó egész Dunántúlon.

A második világháború után más jelleget kezdett felvenni a képzés. 1945 szeptemberétõl 17 tanulóval megindították a mezõgazdasági leány-középiskolai tagozatot. Ez alapozta meg a tanítás jellegét az elkövetkezõ fél évszázadra, hiszen az általános gimnáziumi oktatás mellett a mezõgazdasági gazdaasszony-képzés indult egy tangazdaság segítségével.

1948. június 13-án ezt az iskolát is elérte a pártállam államosító politikája. A gimnáziumot beolvasztották a Jurisics Miklós Gimnáziumba, másik részébõl Mezõgazdasági Gimnázium;gazdasági Gimnázium lett. Késõbb átalakult állattenyésztõ és növénytermesztõ technikummá. Ez a szakirányú képzés egészen a mai napig megadja az iskola jellegét.

Ez év elsõ felében egyházunk részérõl tárgyalások kezdõdtek az iskola visszaadásával kapcsolatban. Ennek eredményeképpen viszonylag rövid idõ után elérkezett az a nap, amikor az érdekeltek és a sajtó nyilvánossága elõtt, ünnepélyes keretek között - egyházunk részérõl D. Szebik Imre elnök-püspök, Vas Megye Közgyûlése részérõl Markó Péter közgyûlési elnök, a helyi önkormányzat részérõl pedig Básthy Tamás polgármester - aláírták az &aacrták az átvételrõl készült okiratot. Az ünnepségen mind az átadó, mind az átvevõ részérõl többen képviseltették magukat. Közöttük ki kell emelni az iskola tanárait Horváth Antal igazgató vezetésével, Helfrich Pétert a kárpótlási és ingatlanátadási ügyek felelõsét, aki talán a legtöbbet tette az egyház részérõl e megállapodás létrejöttéért. Jelen volt Mihályi Zoltánné, egyházunk Oktatási Osztályának vezetõje, valamint a területileg illetékes püspök, Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke is, akinek személyére többen is utaltak a felszólalók közül, hiszen püspökké történõ megválasztása elõtt két évtizedig volt gyülekezeti lelkész Kõszegen. Az iskola évköny Az iskola évkönyveit lapozgatva és a hozzászólók érzelmes megnyilatkozásait hallva nem szabad elhallgatni, hogy az elmúlt ötven évben is hatékony képzés és jó közösségi élet folyt e falak között. Tanulók és diákok nagy szeretettel emlékez-nek az együtt töltött évekre.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy több értelemben történelmi jelentõségû ez az átadás, hiszen a megállapodás szerint mûködésében és funkciójában vette át az iskolát az egyház, így ma Magyarországon ez az egyetlen evangélikus egyházi középiskola, ahol mezõgazdasági jellegû képzés folyik állattenyésztési és növénytermesztési szakirányban.

Mindenki részérõl reménység a jövõre, hogy az eddigi hatékonyságot és közösségi l&ea közösségi légkört sikerül továbbra is folytatni. A hitoktatás és az egyházi jelenlét pedig nem csorbítani fog ezen, hanem inkább többletet jelent a jövõben!

Menyes Gyula

.