Vissza

Mt 16,13-18

Acsád
2001. június 10.
gyülekezeti ház alapkõ-letétele

"Amikor Jézus Cézárea Filippi területére ért, megkérdezte tanítványait:
»Kinek mondják az emberek az Emberfiát?«
Õk így válaszoltak: »Némelyek Keresztelõ Jánosnak, mások Illésnek, megint mások pedig Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.«
Erre megkérdezte tõlük: »Hárdezte tõlük: »Hát ti kinek mondotok engem?«
Simon Péter megszólalt, és így felelt: »Te vagy a Krisztus, az élõ Isten Fia.«
Jézus így válaszolt neki: »Boldog vagy, Simon, Jóna fia,
mert nem test és vér fedte fel ezt elõtted, hanem az én mennyei Atyám.
Én pedig ezt mondom neked: Te Péter vagy, és én ezen a kõsziklán
építem fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta.«"

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében tesszük le ennek a gyülekezeti háznak az alapkövét. Sokszor elhangzott már ez az egyházi szófordulat istetiszteleteken, szentelõ, avató ünnepségeken, kereszteléseken, esketéseken és temetéseken. Ma - Szentháromság vasárnapján - viszont különös hangsúllyal mondjuk ki ezeket a szavakat. Az egyházi esztendõ lelki gondolatmenetében most érkeztünk el a teljess&eacueacute;rkeztünk el a teljességhez. "Ma végre együtt van a Szentháromság mindhárom személy!" Az Atya, aki teremtõ és gondviselõ szeretetével engedte, hogy az Õ világába megszülessünk és éljünk az Õ akarata szerint. A Fiú, aki az Isten és az ember között megromlott (voltaképpen megszakadt) viszonyt állítja helyre megváltó halálával. A Szentlélek, aki által Isten-nel kapcsolatunk lehet szüntelenül.

Ezt a kapcsolatot kívánja minél szorosabbra fûzni ez az acsádi gyülekezet is, amely lépésrõl-lépésre azon szorgoskodik, hogy egyre teljesebb legyen az a ház, ahol Istenhez szólhat, ahol Isten szavát hallgathatja. Ezért kezdõdött most el az új gyülekezeti ház építése, amelynek alapkövét helyezzük ma el.

Most ne arról beszéljünk, hogyan kell egy háznak alapot vetni, hiszen ez az építészn ez az építészek és a statikusok feladata. A tervek elkészültek, s bízhatunk abban, hogy a szakemberek gondosan kiszámították, milyen alapot kell építeni ennek a háznak.
Egy Isten szolgálatára rendelt épülettel kapcsolatban azonban arról is szólni kell, hogy milyen lelki alapokra épül.

1. Jézus Krisztus az alap! - ahogy Pál apostol szavaiból hallottuk. Az egyház akkor született meg, amikor Jézus elküldte tanítványait, és amikor õk a Szentlélek indíttatására elindultak, hogy azt a hírt vigyék el minden embernek, hogy Jézus meghalt és feltámadt, és így szabad utunk van az Atyához.

Ennek a háznak Jézusról kell prédikálnia! A templomnak, a közösségi helyiségeknek, a vendégszobáknak, az irodának. Akárki lép be e ház küszöbén, annak elsõ gondolata Jézus legyen! Az istentiszteleteken kív&uumiszteleteken kívül olyan rendezvények, alkalmak színhelye legyen, amelyeken fiatalok vagy idõsek vagy bármilyen más emberek csoportja Jézust ismerheti meg még jobban.

Legyen ez a ház a misszió fészke, amely az ide látogatókat Jézusba vetett hitükben erõsíti meg, hogy erre az alapra reménységgel építhessenek!

2. A Jézusba vetett hit az alap. A most felolvasott történetrõl sok teológus fejtette már ki véleményét. Mire is épít voltaképpen Jézus? Péterre, a Kõsziklára? Nem pusztán az õ személyére! Természetesen fontos, hogy neki mondja el ezeket a szavakat, hogy érezze küldetése felelõsségét. Õ azonban attól az, aminek Jézus mondja (t. i.: kõszikla), hogy ez a hit megadatott neki. Nem az õ érdeme!
Pál apostol sokszor "szerénykedik", amikor a neki adatott küldetésrõl szól. Magát nem becsüliute;l. Magát nem becsüli sokra, de tudja, hogy Jézus õt választotta ki, hogy hírnöke legyen! Ezt pedig komolyan kell venni!

Ez a ház is azért épül, mert érezzük küldetésünket! Tudjuk, hogy a mi feladatunk is az evangélium hirdetése. Legyen ez a ház a mi hitünkre alapozott épület, amely jelzi, hogy építõi tudják, mire hívta el õket Jézus.

Befejezés: Nem érne semmit a mi elkötelezésünk, a mi hitünk, ha nem arról tennénk bizonyságot, ami megtörtént. Reménységünket, jövõnket arra építhetjük, amit Jézus tett és ígért. Megváltó munkája alapozta meg a mi hitünket. Errõl tanúskodhatunk majd ezen a helyen is.

Amikor most elhelyezzük az alapkövet, azzal a reménységgel tesszük, hogy hamarosan elkészül ez a gyülekezeti ház, amely helyet adhat sokféle gyülekezeti alkacute;le gyülekezeti alkalomnak, talán egyszer otthont adhat egy helyben lakó lelkipásztornak, mindenekelõtt pedig Istennek, akinek dicsõségére emeljük ezeket a falakat.

Adja Isten, hogy munkájuk eredményes legyen, és áldás legyen mindazon a munkán, amit majd ebben az épületben végeznek. Épüljenek benne lelki házzá mindazok, akik használni fogják. Egyedül Istené legyen a dicsõség!

Ámen

.