|
Katechetika |
|
3. 3. Közösségben az erő - a diákönkormányzat Az elmúlt 10 évben fontossá vált, hogy a társadalom demokratizálódása érzékelhető legyen az iskolában is, hiszen a tanulókat ott kell felkészíteni a társadalomban való önálló életvitelre. Először törvényi szinten jelent meg egyfajta demokratizálás. Az 1993-as oktatási törvénytől kezdve folyamatos a demokrácia szabályozása az iskolákban. A törvény előtérbe helyezte a diákok és szülők szerepét az iskolai életben. Ez a szándék erősödött a törvény további módosításai során. A változtatások a szülők és a tanulók jog gyakorlásának lehetőségét bővítették, korlátokat szabva a tanulók alárendelt szerepét fenntartó tekintélyelv érvényesülésének. Az iskolai diákönkormányzat komolyabb jogokat kapott, sőt a tanévből 1 nappal is rendelkezhet. Ezek jelentős lépések a tekintélyelvű, porosz rendszerű szigorú hierarchiához képest, ahol legfelül a fenntartó, legalul pedig a diákok és szüleik helyezkedtek el. A törvényi háttér azonban nem változtatta meg egy csapásra az addigi gyakorlatot. Az iskoláknak meg kellett tanulniuk élni az autonómia nyújtotta lehetőségekkel. (13) A tanulási folyamat első lépcsője, hogy a diák megismerje a demokratikus "játékszabályok" elméleti alapjait: nyílt vagy titkos szavazás, egyszerű vagy abszolút többség, véleményezési és egyetértési jog stb. Ezeket a fogalmakat egy civilizált felnőttnek ismernie kell. Amikor már ezekben a kérdésekben gyakorlott egy fiatal, akkor a következő fok, hogy akarjon részese lenni annak a folyamatnak, ami demokratikus döntéshozatalhoz vezet. Igényelje a párbeszédet, a kulturált vitatkozást és végül a konszenzust konfliktusai megoldásához. Ehhez ki kell építeni az iskolában a demokrácia kereteit: a diákönkormányzat intézményét és azokat a fórumokat, ahol mindenki elmondhatja a véleményét, és a vélemény végül el is jut a döntési helyzetben lévőkhöz. (14) A közoktatási törvény jogosítványai között szerepel, hogy a tanulók iskolai életük megszervezéséhez, érdekeik érvényesítéséhez diákönkormányzatot hozhatnak létre. Létrehozása kizárólag az érintettek akaratán múlik. Az iskolavezetés nem akadályozhatja meg a létrehozását, viszont a megalakulását és a működési feltételeit biztosítania kell. A diákönkormányzat tevékenysége minden olyan kérdésre kiterjed, ami a diákokat érinti. Egy iskolában több diákönkormányzat is működhet. Meghatározott ügyekben azonban csak a reprezentatív diákönkormányzat (amely a diákság több mint felét képviseli) járhat el. Ha ilyen nincs, akkor a diákönkormányzatok közös szervezetet hozhatnak létre, vagy közösen megbízzák valamelyik diákönkormányzatot az iskolai diákönkormányzat feladatainak ellátásával.A diákönkormányzatnak bármely ott tanuló diák tagja lehet. Annak a diáknak érdemes felvállalni ezt a feladatot, aki úgy gondolja, hogy van még mit tenni iskolájában a diákok jogainak érvényesítésért, ha el akarja, és elmeri mondani a véleményét, hajlandó is tenni ennek érdekében, és eléggé elfogadott személyiség a diáktársak és a tanári kar részéről is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a diákönkormányzat tagjainak kiválasztása általában osztályfőnöki feladat. Előnyösebb megoldás ennél, ha diákok maguk készítik el jelöltek listáját, amelyen a törvényi korlátozás híján bármennyi jelölt szerepelhet.Célszerű, ha a diákönkormányzatban valamennyi osztály képviselteti magát. A tagok megválasztásakor valamennyi az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló diák választhat és választható.A jelöltállítás módjára, a szavazás megszervezésére vonatkozó szabályokat a diákönkormányzat SZMSZ-e részletesen szabályozza. A választás kisebb létszámú iskolákban történhet nyílt szavazással, nagyobb létszámúakban pedig titkos szavazással.Az iskolai diákönkormányzat jogait két jogszabály a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza. A közoktatási törvény 63-64. § szabályozza a diákönkormányzat jogosítványait fenntartóra való tekintet nélkül, tehát ugyanazok a jogosítványok illetik meg az egyházi és alapítványi iskolák diákönkormányzatait is, mint az önkormányzati iskolákét.A többször módosított közoktatási törvény 63. § (3) alapján a diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének meghallgatásával önállóan dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat működését és szervezeti felépítését kötelezően a tanulóközösség egésze által elfogadott szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Az érvényességének feltétele a nevelőtestület jóváhagyása. Ehhez a testületnek 30 nap áll rendelkezésre. Ha a nevelőtestület 30 napon belül nem nyilatkozik, akkor a szabályzat jóváhagyottnak tekinthető. A jóváhagyás csak kivételes esetekben tagadható meg. Akkor, ha a szabályzat jogszabályt, vagy egyéb iskolai belső normát sért. Az iskola csak akkor működik törvényesen, ha a diákönkormányzat gyakorolhatja a jogköreit. Törvényességi szempontból a házirend és az SZMSZ alkalmazása mindaddig jogellenes, ameddig a diákönkormányzat az egyetértési jogát nem gyakorolhatta. Nevelési szempontból is jelentős a diákönkormányzat működése, hiszen közéletiségre nevel, fejleszti a szabályalkotás képességét, erősíti a közösséget, segíti a döntéshozatalt. Felszínre kerülnek az iskolai konfliktusok, megoldásuk eredményesebb, megelőzhetőek a még nagyobb összeütközések.
|