Katechetika
Tartalomjegyzék
1.
2.
2. 1.
2. 2.
2. 3.
2. 4.
2. 5.
3.
3. 1.
3. 2.
3. 3.
3. 4.
3. 4. 1.
3. 5.
3. 6.
3. 7.
3. 8.
3. 9.
4.
Hivatkozások
Irodalomjegyzék

3. A diákjogok rendszere, forrásai, szabályozása (11)

Nem minden ember gyermek, s nem minden gyermek diák, viszont minden diák gyermek és ember. A diákjog ezért összetett kategória, hiszen a diák egyszerre az állampolgár, gyermek és tanuló.

Diákjogok alatt a tanulók jogainak összességét értjük. Ezek a jogok minden diákot egyforma mértékben mindenféle szubjektív korlátozás nélkül megilletnek. Szabályozói mindazok a jogszabályok, (törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet) valamint a jogszabály felhatalmazásán alapuló iskolai belső szabályok, (szervezeti és működési szabályzat, házirend) amelyek a diákok személyével, vagyonával, iskolai tevékenységével kapcsolatosan rendelkeznek, valamint a közoktatási intézmény működésére, dolgozóinak tevékenységére a diákokat érintő tartalommal írnak elő szabályt.

Ilyen jogi normák elsősorban az Alkotmány, a Gyermekjogi Egyezményt kihirdető törvény a Gyermekek védelméről szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv, Családjogi Törvény, a közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei, a szakképzési törvény, az iskolai házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat, a diákönkormányzat megállapodásai.

A diákjogok két csoportra oszthatók, a tanuló egyéni jogaira, illetve a közösség jogaira.

De csoportosíthatók másképpen is: az igénybevételükre a szülő kezdeményezésére és ezt követően az iskola döntésére van szükség, vagy gyakorlásukhoz a tanuló elhatározása is elég.

Vannak olyan jogok is, amelyeket az iskolának anélkül is biztosítania kell, hogy azt a tanulók külön kérnék (pl. az iskola köteles gondoskodni a rendszeres felügyeletről, vagy a diák hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz).

A tanulók az iskolában saját maguk is érvényesíthetik jogaikat, jognyilatkozataikhoz nem szükséges a törvényes képviselőjük hozzájárulása. Ez alól kivétel néhány olyan döntés, amit a közoktatási törvény végrehajtási rendelete pontosan meghatároz.

Be kell szerezni a törvényes képviselő írásbeli nyilatkozatát:

- ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul,
- a tanulói jogviszony megszűnésével, szünetelésével kapcsolatban,
- a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel kapcsolatban,
- az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel kapcsolatban,
- a tanulmányi idő megrövidítésével kapcsolatban.

Ez nem zárja ki, hogy más esetekben is kérjük a szülő állásfoglalását, de a diák kérelmét elutasítani nem lehet ezen az alapon.

A tanuló életkorától függetlenül élhet szülői belegyezés nélkül véleményezési, tájékozódási, javaslattételi jogával, vagy hogy részt vegyen a DÖK munkájában.

A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos jogai közé tartozik, hogy válasszon a választható tantárgyak és foglalkozások közül, térítésmentesen igénybe vegye az iskolai eszközöket és létesítményeket. Ez a joga az oktatás ingyenességéből következik.

A jogszabályban meghatározottak szerint személyesen vagy képviselője útján részt vehet az őt érintő döntések meghozatalában, az iskola irányításában.

Jogában áll, hogy magántanuló legyen, illetve kérje a tanulói foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.

Kérheti átvételét más iskolába, illetve, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról.

.