A gyermeki állapot különösen fontossá vált az elmúlt évszázadban. A gyermekekért felelősséget érző nemzetközi szervezetek érdemi intézkedéseket tettek. Okmányaikban kimondták, a segítségnyújtás indokoltságát, illetve elismerték a gyermeknek nyújtandó különleges védelem szükségességét.
A Gyermekek Jogairól szóló Egyezményt a Magyar Köztársaság képviselője 1990. március 14-én írta alá, és az 1991. évi LXIV. törvény hirdette ki 1991. november 22-én, Magyarországon. Azzal, hogy elfogadtuk az Egyezményt, azt magunkra kötelezőnek ismertük el, szabályai a magyar jogrendszer részévé váltak.
Az Egyezmény bevezetőjében az alábbi alapelveket fogalmazta meg:
* Az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése a szabadság, az igazságosság és a világbéke alapja. * Az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányokban megfogalmazott valamennyi jogot és szabadságot mindenki különbség nélkül gyakorolhatja. * A gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot. * A család valamennyi tagjának meg kell kapni azt a védelmet és támogatást, hogy a közösségben szerepét maradéktalanul betölthesse. * A gyermeki személyiség harmonikus kibontakoztatásához szükséges, hogy családban, szeretetteljes légkörben nőjön fel. * A gyermeket teljes mértékben fel kell készíteni az önálló életvitelre a társadalomban. * A gyermeknek a jogrendszer által garantált különös védelemre és gondozásra van szüksége születése előtt és után egyaránt. * Különös figyelmet kell szentelni a különlegesen nehéz körülmények között élő gyermekeknek.
Az egyezmény tehát a több jog, speciális jogvédelem alapelvéből indul ki. A gyerek legfontosabb joga az, hogy a róla szóló döntésekben érdeke megelőz minden más érdeket. (2)
Ebben a vonatkozásában "gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri". (3)
Az Egyezmény minden pontja kötelezettségeket állapít meg. Ez a gyermeki jogok speciális szerkezetét tükrözi, hiszen a gyermeki jogok nem létezhetnek felnőtti kötelezettségek nélkül. Érvényesülésükhöz aktív cselekvőképes környezet szükséges.
A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény a gyermek, mint jogalany speciális helyzetéből következő különleges, fokozott és mindenek felett álló jogi védelmének alapelveit rögzíti minden jogalkalmazóra kötelező jelleggel.