Katechetika
Tartalomjegyzék
1.
2.
2. 1.
2. 2.
2. 3.
2. 4.
2. 5.
3.
3. 1.
3. 2.
3. 3.
3. 4.
3. 4. 1.
3. 5.
3. 6.
3. 7.
3. 8.
3. 9.
4.
Hivatkozások
Irodalomjegyzék

2. A gyermekek jogi helyzetének különlegessége

Az Alkotmány minden magyar állampolgár számára egyenlő jogokat biztosít. Mégis van olyan felnőtt, aki el sem akarja hinni, hogy a gyermek jogai nem a szülők, pedagógusok szubjektív megítélésén alapulnak, hanem egyszerűen léteznek. Az életkornak csak a jogszabály által meghatározott esetekben (pl. választójog, házasság, munkavállalás, örökbefogadás) van korlátozó szerepe a jogokat és kötelezettségeket illetően. Más esetekben inkább a jog speciális szabályozásban biztosítja a gyerekek jogainak az érvényesítését (pl. gyermekvédelem, büntetőjog, családjog, közoktatási jog).

Az alapvető gyermeki jogokat legátfogóbban a Magyar Köztársaság által aláírt Gyermek Jogairól Szóló Egyezményt kihirdető 1991. évi LXIV. törvény tartalmazza.

A gyermekeket mindazok a jogok megilletik, és mindazon kötelezettségek terhelik, amik alól a törvény kivételt nem tesz az életkor miatt. A gyermek is teljes jogalany, teljes jogképességgel rendelkezik.

A gyermek és felnőtt közti különbség nem a jogok tartalmában, hanem a jogok érvényesítésének módjában jelentkezik. Ez a jogérvényesítési képesség a cselekvőképesség.

Aki cselekvőképes, maga tehet jognyilatkozatot. A gyermek még cselekvőképtelen (14 év alatt), vagy legfeljebb korlátozottan cselekvőképes (14-18 év között) ezért az őt teljes körben megillető jogok és kötelezettségek gyakorlására életkora miatt nem képes, helyette törvényes képviselője jár el.

Ezért speciális a gyermeki jogok szerkezete, hogy a jogok mellett megjelennek azok a felnőtti kötelezettségek, amik a jogok érvényesülését biztosítják. (1)

.