MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP
XLIX. évfolyam - 2005. 1. szám

___________________________________________________________________________________________________________________________

 

Gémes István:

Utólag karácsonyról

Mese, legenda vagy igaz történet-e az, amit az evangélisták leírtak róla? Úgy gondolom, hogy három megjegyzés félig-meddig már el is döntheti ezt a gyakran ismételt teoretikus kérdést.

Az első

Kétezer éves történelme során a kereszténység sikeresen védett ki minden támadást, amely Jézus történeti voltát kérdőjelezte meg. Ennek részletezése helyett nyugodtan megállapíthatjuk, hogy időszámításunk kezdetén élt egy Jósua-Jehosúa-Jézus nevű személy, aki Betlehemben született, Názáretben nevelkedett, viszonylag nagy embertömegeket mozgatott meg megragadó szavaival, csodadoktor hírében állt (és ezt sokan ki is használták), zsidó főpapi nyomásra a római megszálló hatóság helytartója keresztrefeszíttette, de ő harmadnapra újra megjelent tanítványainak. Akit történeti személynek ismerünk így el, annak, a dolgok természetes rendje szerint, meg is kellett születnie. Aki ma tehát az újra meg újra felbukkanó mesével jön, hogy Jézus állítólag soha nem is létezett, az meglehetősen veszett ügyet képvisel.

Karácsonyi kép
A második

Ehhez azonban azonnal hozzá kell tenni azt a tapasztalatot, hogy az ókorban a leghíresebb személyekről is tudták ugyan, hogy egyszer megszülettek, de megszületésüknek távolról sem tulajdonitottak olyan jelentőséget, mint ma. A fontos az volt, hogy élt egyszer egy Szókrátész vagy Hamurabbi, Nagy Sándor vagy Xerxész, Cézár vagy Hannibál, de a születése körülményei annál kevésbé voltak érdekesek.

Tulajdonképpen így gondolkoztak a kereszténység korai nemzedékei is. Ha mártírjaikat kivégezték, azok halála volt nagyon fontos (hiszen még a kalendáriumunk eredete is a mártír-listákra megy vissza!), sőt ezt a napot tartották (újjá) születésüknek, de nem nagy érdeklődést mutattak az eredeti születésük iránt. Ezt onnan is tudjuk, hogy a nagy egyházi tanítók három évszázadon át gúnyolódtak afölött, hogy a "pogányok" milyen nevetséges ceremóniákkal ünneplik istenségeik születésnapját! Bár Máté és Lukács leírta Jézus születése körülményeit, de a gyülekezetek nem gondoltak arra, hogy a születést magát meg is kellene ünnepelni. Aki tehát azt gondolná – amit ma el sem tudunk képzelni! – hogy a kereszténység nem élhet meg karácsony megünneplése nélkül, az megtagadná három évszázad kereszténységét, amely bizony – hihetetlenül hangozzék bár! – megélt nélküle.

Hadd mondjak el egy későbbi esetet is: vagy 350 évvel ezelőtt egy híres angol bibliakutató (John Lightfoot-nak hívták) vonta kétségbe először Jézus születése dátumát, mire a londoni anglikán papok annyira fellelkesültek, hogy törölni akarták karácsonyt a naptárjukból. A királyi udvarnak kellett erélyesen közbelépnie, nehogy botrány legyen a klerikális zendülésből. – De még közelebb is léphetünk: az oroszországi kommunista uralom kezdetén megszüntették a karácsonyt, ill. munkanappá nyilvánították. Ám ezt a hetven évet is túlélte a kereszténység nagy ünnepe.

Ugyanezeket nem mondhatjuk el a feltámadás ünnepéről! Kezdettől fogva, évszázadokon át ez volt a legfontosabb ünnep, amelyet – csodálkozzunk csak! – nem évenként, de hétnaponként, hetenként ünnepeltek a később vasárnapnak, vásár-napnak eltorzított "festa domini-ca"-n, azaz az Úr Napján. Keresztény eleink szíve itt dobogott hangosan és pogány szemtanú tudósítása szerint ezen jöttek össze napkelte előtt, hogy a feltámadó nappal a feltámadott Urukat ünnepeljék.

A harmadik

Mivel a régi kereszténységet Jézus születésének megünneplése ennyire hidegen hagyta, annál nagyobb zavarba jött, amikor aztán mégis csak meg kellett keresnie a helyét a kalendáriumban. Legkorábban a 4. század második feléből ismert, hogy az egyiptomi keresztény gyülekezetek megünnepelték Jézus megjelenését és keresztelését (innen az ünnep magyarul "vízkeresztnek" elcsúfolt epifániász=megjelenés görög-latin neve), mégpedig január 6-án. De ez nem volt születésnapi ünnep. A 221-ben megjelent első keresztény világkrónika ugyan már december 25-ére tette Jézus születését. De szóba került még vagy 120 év leforgása alatt május 2, szeptember 8 és november 18 is. S csak vagy 200 évvel később rendelték el Rómában, hogy Jézus születését december 25-én, a rómaiak újévén, a győzhetetlen nap-isten (sol invictus) népszerű ünnepén kell megülni. A sokkal később felállított első betlehemmel együtt ez maradt aztán a hagyományos ünnep dátuma és szokása. Ha tehát egészen pontosan és biblikusan akarunk fogalmazni, akkor azt kell mondanunk, hogy Isten elküldte az ő Fiát megmentésünkre, s ezért mi minden év december 25-én adunk neki különösen is hálát. Nem kimondottan születésnapi, de mindenképpen hálaadó ünnep a karácsony.

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

KÉTHAVI ÚTRAVALÓ
 

"Annak örüljetek, hogy a nevetek fel van írva a mennyben." (Lk 10,20b)

AZ ÖRÖK ÖRÖM FORRÁSA: JÉZUS!

Az Úr Jézus nevében kezdhettük el ezt az újesztendőt is. A keresztények nem névtelen epizód szereplői Isten örök üdvtörténetének. Urukról nevezik az ő követőit "christianusoknak"! Alkotójuk nem egy "kaptafára" teremtette ember gyermekeit, hanem egyedi, egy-szeri és megismételhetetlen "kétlaki" lények vagyunk, akiket már a keresztségben nevünkön szólított, és az ő örök országában is saját személyünkben élünk vele mennyei testben. Már Jób is tudta ezt: "Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, saját magam látom meg őt, nem más" (Jób 19,25.27)! A héber gondolkodás szerint a név a legszorosabban kapcsolódik viselőjének személyéhez, lényegéhez és tevékenységéhez. Isten nevének kimondására maga az ÚR jelenik meg, például a papok áldásmondásaiban, (lásd: az ároni áldást). Mózes elhívásakor is így mutatkozik be Jahve (JHVH), az ÚR: "Vagyok, aki vagyok" (aki leszek), (2Móz 3,14).

Az örök VAGYOK emlékezetében minden teremtményének a neve örökre regisztrálva van. A kérdés csupán az, hogy átkerült-e a neved a Bárány életkönyvébe is? Jézus nevében hordozza az Atya nevét; mert a Jesua, Jehosua névben a Je, illetve a Jeho mögött Jahve neve áll; ezért az Úr megszabadít és megvált minket a bűntől és következményétől, az örök haláltól. Jézus mindenkori tanítványai ingyen kegyelemből, egyedül hit által nyernek üdvösséget, személyes Megváltójuk érdeméért. S ő kiküld ma is, másokat is; minket is, nemcsak a tizenkettőt; a jó hír továbbadására, az ő követeiként. Szolgálatunk során megtapasztaljuk Urunk jelenlétét és nevének erejét: "Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel jelentette: Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre" (Lk 10,17)! Erre válaszolt Jézus kéthavi útravalónk vezérigéje szerint. Missziói munkánk során átélhetjük azt a csodát, hogy a lelkek engedelmeskednek nekünk; de valójában annak, akinek mi csak földi "nagykövetei" vagyunk. Az e felett érzett alázatos és hálás öröm csupán múlandó előíze lehet annak az örök örömnek, amit Gazdánk készített; a mennyei polgárok listáján szereplő gyermekeinek. Ez a vele való örökélet öröme mindazoknak, akik már e földön győztek ővele!

Jézus nem törli ki a győztesek nevét az élet könyvéből, hanem vallást tesz nevükről az Atya előtt és angyalai előtt, úgy, amint tanítványai őróla, az emberek előtt. Az örömök öröme pedig az lesz, hogy nemcsak a saját új nevünket tudhatjuk meg a mennyben, mert a fehér kövecskén majd elolvashatjuk azt; hanem Jézus új nevét is (lásd: Jel 2,17 és 3,12)! Talán kíváncsivá tesz bennünket e két, ma ismeretlen név, de úgy hiszem, hogy akiknek e földi életében nem volt ismeretlen Jézus személye, hanem Pállal együtt el tudják mondani: "többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem" (Gal 2,20), azok számára e látomás ígérete (olvasd: Jel 22,3–5); örök jelenné válik!

Garai András

***

"Boldogok vagytok"

Szeretettel hívunk fiatalokat, családokat és örökifjakat az

EURÓPAI MAGYAR EVANGÉLIUMI IFJÚSÁGI KONFERENCIA

46. nagyheti találkozójára, amelyet 2005 március 19-26-ig Németországban, Holzhausenben (Köln és Frankfurt között) tartunk.

A mai világban mindenhol boldogságot kínálnak. A konferencián arra keresünk választ, hogy mi az igazi boldogság és hol találhatjuk meg.

A témát négy-részes bibliatanulmány és négy előadás dolgozza föl. A programban istentisztelet, csoport-megbeszélés és kirándulás. Az esti programok kultúrális ill. szórakoztató jellegűek. Jut idő kötetlen együttlétre, sportra, játékra is. Gyermekfoglalkozásról gondoskodunk.

*

További információ: Joób Szilárd, Bergstr. 5, CH - 8103 Unterengstringen
Tel.: +41-1-751 02 88.
Drótposta: szilard@joob.org
http://church.lutheran.hu/emeik

***

INNEN – ONNAN

 

Bensheim, NSzK. A Felekezetkutató Intézet igazgatója, Michael Plathow professzor évi jelentésében az egyre jobban kiterebélyesedő, római katolikus Mária-tiszteletre hívta fel a figyelmet. A jelenlegi pápa nagy Mária-tisztelő és még látogatásaival is mindent megtesz e kultusz kiszélesítésére. Ilyen "címekkel" díszítik egyre inkább Jézus édesanyját, mint pl."Európa istenanyja" vagy "Németország Máriáé". Sőt legújabban valaki már azt is kitalálta, hogy az EU kék zászlajának 12 csillaga nem más, mint a Jelenések könyve 12. fejezetében szereplő "napbaöltözött asszony", azaz Mária. Tehát az EU-nak már a zászlaja is "máriás zászló".

Ennek a tévhitnek az erősítése nehezen egyeztethető össze a pápa által annyit hangoztatott ökuméné szellemével és csak mélyebbre ássa az árkot a keresztény felekezetek között.

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

A Biblia

A félelemmentes szeretet

13. János három levele

SOK FEJTÖRÉST

okozott már biblaolvasóknak az a három újtestámentumi rövid irat, amelyet János három leveleként szoktunk emlegetni és idézni. Hogy ezeket János evangélista, vagy valaki más, János nevű ember írta volna, az magukból a levelekből egyáltalán nem derül ki. De a hármas szám is elgondolkodtató, mert az első irat mégis csak különbözik a másik kettőtől. Utóbbiak tényleg levelek: címzettjük van, szerzőjük magát a vénnek, tehát presbiternek nevezi és – a korabeli gyakorlatnak megfelelően – üdvözlettel zár mindkettő. Mindez az elsőről nem mondható el: a szerző nem nevezi meg magát, sem a címzettjeit, üdvözletet sem küld senkinek és nem is foglalkozik valami konkrét esettel, ahogy azt a másik kettő teszi. Nehezen nevezhető hát levélnek, ezért is adtak már neki számtalan nevet: elmélkedés, körlevél, meditáció, az egész kereszténységhez intézett pásztorlevél, stb.

Azt azonban meg kell hagyni, hogy mindhárom szókincse, stílusa nagyon hasonlít János evangéliumára. S ez nem csak abban merül ki, hogy mind az evangélium, mind az első levél kezdete hatalmas himnusz az IGÉRőL, az Isten testben megjelent üzenetéről. Hanem pl. az első levélben nem kevesebb, mint 17 helyen van szó a meg-maradásról, ill. a megmaradni, maradni igéről. Ez viszont a bibliaolvasót azonnal Ján 15-re emlékezteti, ahol tizenegyszer biztatja Jézus a tanítványait a Benne való maradásra. Ahogy a sző-lőtőről lemetszett venyige semire nem jó, ugyanúgy kell vigyáznia a tanítványnak, hogy "rajta maradjon", megmaradjon az igaz tőkén, amely maga Jézus Krisztus.

Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy az újtestámentumi iratok legrégibb listája óta a három irat soha nem hiányzott a könyvek felsorolásából. Sőt az első levélből már a Kr.u. 110-120-as évek között idéztek mások, ami ennek az iratnak az egyházban élvezett nagy tekintélyére mutat, s nincs tudomásunk arról, hogy ezt valaha is kétségbevonták volna. Hogy széltében-hosszában elterjedt volt, azt onnan tudjuk, hogy nem kevesebb, mint 600 kézirattöredékben találkozunk vele.

ARANYMONDÁSOK

gazdag tárháza az első levél, ami tekintélyének emeléséhez nagyban hozzájárulhatott. Legalább két tucat olyan mondást találunk benne, amelyek rövidek, frappánsak, tehát könnyen megtanulhatók és idézhetők meghatározott helyzetben. Lássunk egy párat: "És a világ elmúlik és annak kívánsága..., de aki az Isten akaratát teszi, megmarad örökké." (2,17); "Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa" (3,8); "Az Isten szeretet és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és ő is őbenne." (4,16); "…mert aki nem szereti a maga testvérét, akit lát, hogyan szeretheti az Istent, akit nem lát?" (4,20); "Akié a Fiú, azé az élet."(5,12) – Nem csak válságos helyzetbe kerültek tanúsítják, hogy milyen nagy jelentősége és ereje lehet bizonyos helyzetekben az ilyen megtanult és az emlékezetben megőrzött "aranymondásoknak"!

A MÁSODIK, RÖVID LEVÉL

int a hitben és szeretetben való megmaradásra. Ugyanakkor óv az időközben valószínűleg igen megszaporodott sok misszionáriustól, mert nem biztos, hogy mindegyik az igaz hitet képviseli. – A harmadikat is ilyen ügyből kifolyólag írja a presbiter. Az első mögött gyülekezeti szakadás állhat, mert szerzőnk így jellemzi a tévtanítókat: "..közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók..." (2,19). Gondban is van, hogy "ezek" tagadják azt, hogy Jézus az Isten "felkentje", tehát emberi formában megjelent Messiása lenne (2,22). Márpedig, ha "valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincs az Istentől." (4,3) – Ez a határozott intés ma is felrázhatja azokat a keresztényeket, akik Jézust ilyen vagy olyan "ideológiák" szekere elé fognák szívesen, aminek következtében Jézust legfeljebb valami ködös, ideális alaknak képzelik el.

Az első levél még egy másik, nagy feladat tisztázására is vállalkozik. A korai kereszténységben ismételten felütötte fejét az a gondolat, hogy akik a Jézus Krisztus követésére szánták rá magukat, azok ezzel valami magasabb, szellemi világba kerültek, ahol a bűn már nem fog rajtuk. Tudomásunk szerint János levele az első olyan irat, amelynek szerzője felszólalt ez ellen a tévedés ellen. Üzenetnek nevezi azt, hogy a Krisztusban való közösség és a sötétben való járás nem fér meg ugyan egymással. De ez nem úgy "állítható elő", hogy a bűnöket – amelyek annyira meghatározzák az egész életünket! – egyszerűen tagadjuk. Ez önmagunk becsapása és Isten "hazuggá tevése" len-ne (1,8) – mondja nagy határozottsággal. Ehelyett a bűnök nyílt bevallását javasolja (1,9), s a bűntelenség illúziója helyett szószólónkról, Jézus Krisztusról tesz bizonyságot: "És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus" (2,1).

LELKESÍTŐ ÉS ÓVÓ

irat ez a jánosi levél. Buzdító, lelkesítő jellegét már két kedvenc szava: a győzelem és a kenet is nyomatékosítja. Olyan világban, amelyben már a Krisztus hívei is szívesen megalkusznak a világ ízlésével, nem árt felhívni a figyelmet a világot legyőző hitre (5,4) és az Istentől kapott "kenetre", amely egyedül óvhatja meg őket a világ előtti sietős megalkuvástól. (2,20.27) Pál se látta ezt máskép, amikor ezt írta Rómába: "...ne szabjátok magatokat a világ sémájához!" (Rm 12,2)

No, és kártól megóvni is akarja az olvasókat: üzenetét érvényesnek tartja egyrészt a megszentelt életre, másrészt az Antikrisztus elleni küzdelemre. Egyre visszatérő gondolatai mind ezek körül forognak, s teszik írását örökké időtálló lelki táplálékká.

Jó, hogy ma is erősödhetünk általa.

G.I.

***

Pôrto Alegre, Brazilia. 180 évvel ezelőtt érkezett az országba az első, 29 németből álló telepes-csoport a németországi Hunsrück-ből. Ezek az evangélikusok alapították meg Săo Leopoldo városát, s itt volt sokáig a brazil evangélikus egyház központja is. Ma hat millióra becsülik a német származású brazilok számát. A jubileumi ünnepségen méltán emelte ki a "lutheránus örökséget" a tartományi kormányzó-helyettes, akit történetesen António Hohlfeldt-nek hívnak.

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

Kis bibliai botanika

1. A szőlő

A Szentírásbeli növények között igen előkelő helyet foglal el a szőlő, amit 1Móz 9,20 szerint Noé ültetett először, az özönvíz után. Isten igéretéből sem hiányozhat a szőlő, mint a megigért Kánaán öt termékének – búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma – egyik legfontosabbika (5Móz 8,8).

Palesztinában kb. 50 féle szőlőfajtát ismernek, s úgy tudják, hogy a Földközi tenger környékéről került oda, ahol már Kr.e. 4500-ból nyoma található. Fáradsággal járt a művelése (Ézs 5,1-7), falakkal kellett védeni állatok ellen (Zsolt 80,14), őrtoronyból kellett a gyümölcsét őrizni (Ézs 1,8).

Ma is szőlőskertekben szeretnek fiatalok találkozni, a szőlő gyümölcse az emberi szív felvidítására való (Zsolt 104,15).

A Judának adott áldást (1Móz 49, 11) Izráel szerette magára alkalmazni, s a szőlő lett nemzeti szimbólumává, amit mozaikpadlókon, zsinagógák kapuján, cserepeken, bútorokon szivesen ábrázoltak. A szőlőszüretet a lombsátor ünnepével fejezték be és még katonai szolgálat alól is mentesült az, aki nem tudta idejében befejezni a szüretet.

Az Újtestámentumban is gyakran olvasunk szőlőskertekről, melyeket a gazda műveltet (Mt 20,1-16) vagy bérbead (Mt 21,33-43), de gyümölcsöt mindenképpen elvár tőle, akárcsak a beléültetett fügefától is (Lk 13,6).

Jézus emeli a szőlőt a legmagasabbra, amikor saját magát nevezi az "igazi szőlőtőnek" (Jn 15). Inti tanítványait, hogy úgy kell Rajta maradniok, mint a szőlővesszőnek a tőkén, mert csak így lehet termésthozó az életük. Másrészt vigyázniok is kell, hiszen a tőkén nemcsak termő, de lusta vesszők is nőnek. A jó szőlősgazda viszont nem a vesszők hosszán, nagyságán tájékozódik, hanem az általuk hozott gyümölcsön. A terméketlen vesszőt kíméletlenül lemetszi, hiszen az csak elszívja az életadó nedvet a termést hozó vesszőktől. Egyuttal rámutat arra is, hogy mennyire rá van utalva a vesszőtanítvány a tőke-Jézusára: "Nálam nélkül semmit nem cselekedhettek" (Jn 15,5).

***

Kelemen Erzsébet diakonissza testvér

1910 – 2004.

Kelemen Erzsébet diakonissza testvér elhúnytával a Nyugat-európai evangélikus lelkészeknek és gyülekezeteknek, de egész evangélikus egyházunknak is fáradhatatlan munkatársa távozott el az élők sorából.

E sorok írója elsősorban mint a rádiómisszió munkatársára emlékezik rá vissza. Ugyszólván az 1963-ban elhangzott első adástól kezdve lelkesen vállalt részt a közös önkéntes munkában. Nemcsak a studió munkájában segédkezett, hanem gyakran a mikrofon mögött is. Gyermekeknek vagy felnőtteknek szóló áhítatokat olvasott be, vagy hallgatóktól érkezett levelekre válaszolt "Levelesláda" című rovatunkban.

Nevét is "kölcsönözte" a programoknak. Az egypártrendszer éveiben nem akartuk, hogy hallgatóink a Norea Rádió nevű intézménynek címezzék leveleiket. Rádióadásaink címe egyszerűen "Kelemen Erzsébet, Grensen 19, Oslo" volt, az osloi postás már tudta, hogy az ilyen levelek a Norea Rádiónak szólnak. A hallgatók meg is voltak győződve arról, hogy ez Kelemen Erzsébet tényleges címe. Megtörtént a 80-as években, hogy Norvégiában járó rádióhallgatók a Grensen 19 cím alatt keresték őt, s nagy volt a csalódás, mikor ott tudtukra adták, hogy Kelemen Erzsébet nem Osloban lakik, hanem Németországban.

Erzsébet testvér szenvedélyes levélíró volt. Eleinte minden egyes rádióhallgatótól érkező levélre válaszolt. De mikor a levelek száma évi ezer felé közeledett, akkor kénytelen volt körlevelek útján érintkezni a hallgatókkal. De ekkor is személyes választ adott minden olyan levélre, amelynek témája személyes probléma vagy "lelki segély" szüksége volt. Volt olyan hallgatónk, akinek a Krisztus-követés útján adott lelkipásztori tanácsot, volt akit ő vezérelt el leveleivel a keresztfa tövébe, és volt akivel hosszú évek során váltott rendszeresen levelet.

E mellett vállalta azt a feladatot is, hogy hallgatók kérésére Bibliák, énekeskönyvek, áhítatos könyvek százait küldte postán magyar anyanyelvű hallgatóknak egy sereg ún. szocialista országba.

Erzsébet testvér egyetlen női tagja volt a KÉMELM-nek, a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközösségének, amely tehát nem lelkészek, hanem lelkigondozók munkaközössége volt. Némelyikünket még az egykori budapesti Fébé könyvkereskedésből ismert, másokkal, főleg 1956 után érkezettekkel, már az országon kívül találkozott először. Mindnyájan természetesnek tartottuk, hogy mindig elmentek neki a meghívók, és el is jött az évenkinti ülésekre. Puszta jelenléte gyakran eleve jótékonyan mérsékelte a viták esetleges magas hőmérsékletét…

A lelkészcsaládokban betegség és más kritikus helyzetekben végzett odaadó szolgálata külön fejezetet érdemelne. De a külföldi gyülekezetek tagjai, a húsvéti konferenciák ifjúsága, és sok más egyházi esemény résztvevői is, mind kegyelettel és tisztelettel emlékeznek önfeláldozó szolgálatára. Az igaznak emlékezete áldott.

Terray László

***

MEGHÍVÓ

2005. március 18-20 között kerül megrendezésre a
3. nyugat-európai presbiteri találkozó
a németországi Holzhausenben (Köln és Frankfurt között).
Téma: "A Kárpát-medence magyar presbitériumainak szerepe
és a jövőbeli kapcsolatok lehetősége."

Napi díj teljes ellátással 41.- Euro.
Jelentkezéseket kérjük február végéig:
Varga Pál, D-89165 Dietenheim,
Carl-Otto-Str.1.
Tel: +49/7347-76-21. Fax: +49/7347-47-92.

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

Egyháztörténelmünk "csillagai"

1. Bornemisza Péter

Pár héttel ezelőtt az "Útitárs" szerkesztője megkért arra, hogy a 2005. év minden számában emlékeztessem lapunk olvasóit a magyarországi reformáció olyan személyiségeire, akik az elmúlt századok során kiemelkedő szolgálatot végeztek a magyar nyelven hirdetett evangélium ügyéért. Mivel sok ilyen nevet lehetne megemlíteni, de az "Útitárs" évente csak hatszor jelenik meg, a kiválasztás számomra nagy nehézséget jelentett.

Ma néhány mondatot szeretnék írni Bornemisza Péter püspökről, aki 1535-ben született és 1584-ben halt meg. "Pestifi"-nek mondta magát, ami nyilván születésének a helyére utal. Ezen túl sok minden valószínűvé teszi, hogy polgárcsalád tagja lehetett. Hat éves volt, amikor Budát elfoglalták a törökök, de nem sokat tudunk afelől, hogy egy darabig szülei még Pesten maradtak-e, vagy hamarosan az I. Ferdinánd uralma alá került ország-részbe költöztek. Egy biztos: Péter fiúk elvégezte az egyetemi felvételre előkészitő iskolákat és vagy a szülői házban, vagy az iskolákban kapcsolatba került a Reformációval. Ne felejtsük el: amikor ő megszületett, még Luther 11 évig élt és az egyház megújulásáért küzdő mozgalom első nagy összefoglaló hitvallása, az Ágostai, már 5 éve a Német-római császár elé került, amely lehetővé tette a reformációt elfogadó egyházi szervezet létrejöttét.

Alsóbb iskoláinak elvégzése után Bornemisza Péter beiratkozott a bécsi egyetemre. Ott anyagilag Nádasdy Tamás és családja támogatta tanulmányai végzésében. Ennek az egyik gyümölcse Szophoklész "Elektra" című tragédiájának görögből magyarra való átültetése. Ugyancsak Bécsben történt meg vele az, hogy szállásán hírdette ott tanuló magyar diáktársainak az Evangéliumot és ezzel, valószínűleg, az első magyar igehirdető, aki Magyarországon kívül élő magyaroknak, anyanyelvükön Isten ígéjét prédikálta. Bizonyára voltak előtte is olyanok, akik ezt megtették, nem beszélve a következő évszázadokban élőkről, de ő az első, akiről ilyen szolgálatot feljegyeztek. Jó lenne, ha a mostani időkben, külföldön magyarul szolgáló protestáns lelkipásztorok erről a szolgálatról Bornemisza Péter születésének 470. évfordulóján valamilyen módon megemlékeznének.

„Mikor még Bécsbe tanuló ifjú voltam is, izgatott az Úr Isten erővel is, hogy szállásomon prédikáljak, kire sokan gyűltek. Ez miatt Oláh érsek egri pispek, ki osztán érsekké lőn; Verancsics Antal; s az nyitrai Bornemisza pispek, reám gyülekeztek, és hol eleikben, hol az császár eleibe hívattak, ijesztöttek sokképpen, hogy ne prédikálnék. De mint szent Pál és Jeremiás mondja maga felől: egyfelől féltem, másfelől égett a szívem, és talám az oldalamon is kifakadt volna, ha az számot fel nem tátottam volna.”
(Ördögi Kísírtetek)

További élete során elkerült Kassára, majd Zólyomba, ahol Balassi János udvarában lelkész és fiának, az első igazán nagy magyar költőnek, Bálintnak, a nevelője. Innen Galgóczon, majd Semptén volt prédikátor. 1573-ban a Csallóközben és a Mátyus-földön levő evangélikus gyülekezeteknek püspökévé választották. Ekkor nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki, de egyik munkájában, az "Ördögi kísértetek" című könyvében, a gazdagok bűneit is felsorolta, és igen realisztikusan leírta. Emiatt az eddig őt védelemben részesítő Salm család szolgálatából Detrekőre, majd később Beckó várába került, ahol Bánffy László védelmét élvezte.

Ezt követően újra visszatért Detrekőre, ahol nagyszabású irodalmi terveit próbálta megvalósítani. Ezek közül sikerül neki a legtöbb művét nyomtatásban megjelentetni, így 5 kötetben, minden vasárnapra való igehirdetéseit is. Egy teljes magyar bibliafordítást is szeretett volna megvalósítani, de 49 éves korában bekövetkezett halála ezt a tervet egy másik magyar reformátor feladatává tette.

Pósfay György

***

GÖRBE TÜKÖR

Minden új vállalkozás jellemző állomásai: rajongás – bonyodalmak – kiábrándulás – bűnbakkeresés – ártatlanok megbüntetése – a semittevők kitüntetése.

*

"Mindig mondtam, hogy istentiszteleteinken a szegényeket is szívesen látjuk, s most a perselypénzen látom, hogy el is jöttek." (papi tűnődés)

Vannak olyan emberek, mint a gaz: mindig ott bukkannak elő, ahol nem kívánatosak.

*

"Lelkész úr, remek volt a prédikáció, ezt jól megmondta! Tudok is valakit, akire pontosan ráillene …"

*

"Ne haragudjon, lelkész úr, hogy a beszéde alatt kicsit elszundítottam, de higgye el, hogy semmit sem mulasztottam …"

*

Olyan zsugori, hogy sose ad – legfeljebb jó tanácsokat!

***
Gyülekezeti kép: Ludwigsburgi konferencia
Gyülekezeti kép: Ludwigsburgi konferencia

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

A kereszténység 7 oszlopa

A kereszténység 7 oszlopa

1. A tíz törvény

A II. századi Ireneus egyházatya nevezte először dekalógusnak, vagyis "tíz szó"-nak. A Mózes-féle könyvekben kétszer is megtaláljuk (2Móz 20, 5Móz 5) és kétségkivül az egyes istenhívő, de még inkáb a közösség – nép, társadalom – erkölcsi magatartásának és cselekvésének a szabályozója. Fontos azonban, hogy nem függetleníthető sem az egyes parancsolat, sem a tíz összessége attól az Úrtól, aki adta. Ezért hangsúlyos a bevezetés: Én vagyok a te Urad, Istened... ezért ne fuss más istenek után, ne vedd el a másik életét vagy tulajdonát, stb. – Lehet persze a tíz törvényt kijelentő módban is értelmezni. S akkor, ha így fordítunk, ez még jobban összeköt a törvényt adó Úrral: mivel én vagyok a te Urad ... ezért nem lesz más Istened, ezért nem ölsz, nem törsz házasságot, stb. A tíz törvény ugyanakkor "szerződés" is Isten és az emberek között. Nemcsak megtartani kell, de olyan korlát, iránytű is, amely megszabja az életünket. Isten ajánlata tehát, amellyel tanácstalanságunkból, útvesztőinkből kíván kivezetni.

A kérdésre, hogy melyik a legelső a 10 törvény közül, Jézus bizonyos értelemben kitérő, de mégis alapvető választ adott. Azt mondta, hogy Isten és a felebarát szereteténél nincs nagyobb törvény (Mt 22, 37). Így értette ezt Pál is, aki szerint "a törvény betöltése a szeretet" (Rm 13,10).

Ma sem mondhatunk le a 10 törvény érvényéről. De hozzátesszük, hogy Jézus Krisztussal való kapcsolatunk alapja mégis a szeretet amely "soha el nem fogy" (1Kor 13,8).

***

Könyvismertetés

Szabadi Sándor: Dante Alighieri, Isteni színjáték – fordításának tanulmányozása közben

Útitársnak szegődtem egy hatalmas tanköltemény ismételt átélésének meredek szakadékaiba. Ifjúságom irodalom-tájait járom be újra. De most nem a tercinák hibátlan, formai tökéletessége és a rímek ölelkezése ejt csodálatba, hanem a próza kötetlen világossága kápráztatja fényérzékeny szememet. Csodálatos, szikrázó színeivel nem csak a látvány gyönyörködtet, de a szemlélődéshez társulva, megelevenednek az egyszer már átélt élmény diákkori reflexióinak lassan halványodó emlékei is.

Tükörkép ez a pár sor, hiszen énekeiben enciklopédikus teljességgel benne rejlenek a középkor filozófiai és teológiai elmélkedései, fizikai és csillagászati tudása, a történelmi események emberi vetületeinek bemutatása, a mítoszok és mondák világa, szenvedélyek, bűnök és gyöngeségek egész skálája, a büntetés zordon elképzelésének gyötrelmei, a művészi megfogalmazás és a leírhatóság határáig. Egy prófétikus látomás újraélésének visszhangja, egy klasszikus műveltségű költő szimbólumokká magasztosult világának kathartikus vissza-vetülése. Döbbenetes felismerése annak, hogy "széttöredező", modern világunkban alig van már helye az egyetemes emberi és keresztény értékeknek, hogy a Teljesítmény, a Siker és a Pénz ember által teremtett bálványai elkerülhetetlenül kultúránk bukásához vezethetnek.

Szabadi Sándor éveket igénylő fordítása és magyarázatai figyelmeztetés lehetne magyar olvasói számára, még talán idejében megkondított vészharang, ha korunk emberének túlságosan egyoldalú technikai és természettudományos műveltsége nem tenné ezt látszólag majdnem lehetetlenné.

Magától tevődik fel a kérdés: bízhatunk-e abban, hogy "fölgyorsult ütemű" és már "tempót vesztett" világunkban lenne mégis idő a DIVINA COMMEDIA klasszikus műveltséget feltételező szimbólumainak, metafóráinak mélyebb megértésére? Örökérvényű, morális mondanivalójának tartalmi felismerésére?

Költői és esztétikai szépségeinek értékelésére, a gyönyörködésre? Akad-e manapság valaki, aki ismeretei hiányosságainak belátásával, azért szánna időt a magyarázatok alapos áttanulmányozására, hogy egyáltalán megérteni képes legyen e halhatatlan költői alkotás, a POEMA SACRA mítoszokból és legendákból vett, kifejezőerejű szimbólumait? Talál-e igényre, megfelelő válaszra a jelen és jövő magyar társadalmában, az elmúlt évtizedek alatt reáerőszakolt és egyoldalúan materialista kényszerképzetek sugalmazása után?

Úgy gondolom, nagyon sokan hinni akarjuk, hogy történelmünk válságos időszakainak tapasztalatai nem vesznek nyomtalanul a feledés homályába, hogy Szabadi Sándor elmélyült munkája nemzeti kincseink sorába emelkedhet, magyarázatai a kincskereső kezében érzékeny iránytűvé válhatnak és a rátalálás, a fölfedezés és megértés örömét jelenthetik a kutató alázat jutalmául. Érhetné-e nagyobb siker egy teológus és egy vérbeli pedagógus, egy tanár életművét?

Kísérő – "Jókívánságaimnak" – ez a remény az indítéka; egyúttal igazi magyar kultúránk gyümölcsöző jövőjébe vetett hitem rendíthetetlen alapja.

Ritter Lajos András

***

A boldogság titka:
megtanulod a lehetetlen elfogadását,
a legszükségesebbről való lemondást
és az elviselhetetlen elhordozását.

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

... Nincs földi paradicsom ...

Katasztrófa-kalendárium

MINDNYÁJAN elborzadtunk, amikor hírt szereztünk a karácsony-másnapi katasztrófáról. Együttérző szívvel állunk a károsultak mellé, hogy veszteségeik ne tornyosuljanak föléjük – reménytelenül. Elutasítjuk azonban a sokszor hallott kifakadást: miért nem akadályozta meg Isten ezt a szörnyűséget, ha egyszer mindenható? Azon túl, hogy geológiai, észlelhető és mérhető tényekről és azok következményeiről van szó, hadd idézzünk egy német ev.püspököt: "Ez a katasztrófa sem Isten mindenhatóságának, hanem annak a cáfolata, hogy mi emberek örökké megmaradót tudnánk alkotni."

Összehasonlításul soroljunk föl néhány nagy katasztrófát, amely az utolsó másfél évszázad során érte az emberiséget! - 1883. aug. 26-27-én kitört Indonéziában a Krakatau nevű tűzhányó. A kitörés okozta szökőárban 35 ezer ember lelte halálát.

***

Hogy szót értsünk ...

ÖRVENDETESEN fejlődik a zsidóság és kereszténység párbeszéde. Az évszázados távolság, kölcsönös meg-nem-értés, üldözés és kiátkozás idején – remélhetőleg – túl vagyunk. Jó dialógus, azaz párbeszéd ott lehetséges, ahol mindkét fél tudja, milyen alapokon áll. Javaslatként közöljük ezt az összeállítást, elgondolkodtatás és kölcsönös megbeszélés végett. Hogy szót értsünk és ne kerülgessük udvariaskodva a tényeket. Kiindulópont lehet beszélgetésünkhöz.

MÓZES ÚTJA JÉZUS ÚTJA
  • A cél: Isten ajándékainak
       köszönhetően normális élet.
  • Kövesd az alapelveket!
  • Számolj Isten ajándékaival!
  • Tarts ki!
  • A nyomás nagy.
  • Élet a követelmények terhe alatt.
  • Isten közelségéből fakadó
       jó reménység.
  • Bízzál a megbocsátásban!
  • Számolj Isten kegyelmével!
  • Éld át a szabadulást!
  • A nyomás lekerült rólad!
  • Szabad élet a Lélek vezetésével.
  • ***

    ÁRULKODÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK

    12 ORSZÁG tükrét mutatja a következő összehasonlítás. Valószínűleg a lelkét, a gondolkodását, az arányok elismerését és a prioritások kiválasztását is. Láthatjuk, hogy milyen arányban áll az analfabétizmus, az oktatásra szánt költségvetési összeg, valamint a hadikiadások mértéke az egyes országokban.

    A "fejlett" országok közül, amelyek azt állítják, hogy náluk írástudatlanság legfeljebb a lakosság egy százalékánál létezik, Ausztria az, amely nemzeti jövedelme 5,8%-át adja oktatásra és a katonai kiadásokra a 0,8%-át, megelőzve ezzel a gazdag Svájcot (5,5%, ill. 1,1%), s a nagy Németországot (4,6% - ill. 1,5%).

    Az államok második csoportjában 58% és 87% közötti az analfabétizmus. Dél-Afrika és Brazilia mégis kitűnik magas oktatási adataival – 5,5% és 4,7% – valamint a hadi kiadások alacsonyságával (1,6% és 1,5%). Itt vitán felül Indonézia áll legrosszabbul: bár azt állítja, hogy 87%-os az írni-olvasni tudók aránya, ugyanakkor alig is költ többet oktatásra (1,3%) mint a hadviselésre (1,1%).

    Afrikai négy állam áll a harmadik csoportban. Itt az élen a kis Malavi áll, pedig lakói 61%-a tud csak írni-olvasni. Mégis 4,1%-ot költ oktatásra és jövedelme 0,8%-át hadseregre. Jellemző, hogy az évtizedek óta harcban álló Etiópia a sereghajtó: a lakosság 60%-a írástudatlan. Bár dicsérendő az oktatásra adott 4,8%-a, ám ezt messze felülmúlja a hadikiadások magas aránya: 6,2%-kal világrekordot állít fel ez a szegény afrikai ország.

    ***

    A Protestáns Szabadegyetem konferenciája a Rajnánál

    Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 2005. május 1-7 között a németországi Rheinfeldenben, a Rajna menti Schloss Beuggenben tartja jövő évi Akadémiai Napjait: Európa – ki-sebbségek, identitás. Az aktuális témá-val neves történészek, kisebbségkuta-tók, teológusok, pszichológusok, szo-ciológusok, nyelvészek előadásai, ke-rekasztal-beszélgetések és munkacso-portok foglalkoznak. Az áhítatokon kí-vül az áldozócsütörtöki kirándulás so-rán Bázelban ökumenikus istentisztelet lesz. Esti hangversenyek, kultúrműsor egészítik ki a gazdag programot.

    Érdeklődés, jelentkezés (legkésőbb 2005. február 28-ig):
    Deák Péter, Bellerivestr. 59, CH-8008 Zürich,
    tel. (+41) 1 279 55 49 (munkaidőben),
    fax: (+41) 1 383 85 86,
    E-mail: peter.deak@telekurs.com

    ***
    Áprily Lajos:

    Fa vagyok

    Ködöt lehel a virradat
    s január széljárása zordon.
    A szélben hetven ágamat,
    koronám hajladozva hordom.

    Csúcsaimon ragadozók
    települnek le: karmos ölyvek.
    Körülöttem nagy köd-folyók
    hömpölyögnek alá a völgynek.

    Roppantanak szelek, fagyok.
    De ha a fény győz, hetven ágam
    a sugaraktól megragyog
    ködremekelte zúzmarában.

       

    ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

    KITEKINTÉS

     

    Lisszabon, Portugália. Roger Schutz, a taizé-i közösség vezetője levelét a világ 55 nyelvén hozták nyilvánosságra, amelyben a "Békés jövendőről" és annak megvalósításáról szól. A levelet a protestáns szerzetesi közösség szokásos, évvégi konferenciáján hozták nyilvánosságra, amelyre a világ minden tájáról idén 40 ezer fiatal gyült össze. Az összejövetelt az ENSZ főtitkára csakúgy üdvözölte, akár a római pápa, valamint a konstantinápolyi és moszkvai pátriárka is. A taizé-i közösséghez jelenleg 100 férfi rendtag tartozik.

    Bécs, Ausztria. A Burgtheater közelében levő rk. minorita templomot kinevezték az "ifjúság templomának". Ezzel próbálják elérni az ifjúságot, mert az "ő nyelvén és stílusában" igérnek istentiszteletet, hangversenyt és kínálnak föl beszélgetési, találkozási lehetőséget.

    Brasilia, Brazília. Lemondott államelnöki tanácsadói állásáról a dominikánus Frei Betto, mert elégedetlen volt a nagy reménységgel megválasztott szocialista államelnök, Luis Inacio da Silva szociális politikájával. A saopauloi kardinális, Paulo Evaristo Arns pedig kijelentette, hogy az elnököt nem készítették fel kellőképpen nagyon nehéz feladatára.

    ***

    FELHÍVÁS

    A Bernben megalakult Ravasz László Jótékonysági Egyesület keresztény felelősségtől áthatva szervezett formában segíteni kíván az erdélyi magyar református diákokon és családokon. Az Egyesületet a Székelyudvarhelyi Református Kollégium egykori diákja, későbbi nagyhírű református püspök és teológus iránti tiszteletből, szellemiségét követve "Ravasz László Jótékonysági Egyesület"-nek neveztük el. Támogatni kívánjuk:

    Felajánlásokat a következő bankszámlára kérjük:
    Wohltätigkeitsverein Ravasz László
    UBS AG, 3012 Bern
    Kontonr: 0235-585292.M1E
    Információk:
    E-Mail: beko@topnet.ro
    Tel: +40 745 50 84 99 (RO)
    +41 76 380 40 98 (CH)

    ***

    Brüsszel, Belgium. Miközben európai liberális politikusok egymással versenyezve szeretnék Törökországot az EU tagjaként fölvenni, furcsa hírek érkeznek ebből az "alig-európai" országból. Ennek egyik kirívó példánya a következő: Az amerikai főkonzulátus Ankarában fogadást rendezett, amelynek díszvendége I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka volt. A török miniszterelnök megtiltotta, hogy hivatalnokai résztvegyenek a fogadáson, mert az amerikaiak a meghívón az egyházfőt az "ortodox világegyház ökuménikus pátriárkájának" titulálták. Erdogan miniszterelnök szerint ez a cím nem jár neki, mert ő csak Konstantinápoly és környéke egyházi vezetője. Amikor pedig a pátriárka kiment az isztambuli repülőtérre, hogy fogadja egy nagy egyházatya relikviáit, a hatóságok megtiltották, hogy a szertartásoknál szokásos stólát viselje.

    Hága, Hollandia. Bár 34 év óta nem alkalmazták az istenkáromlást büntető törvényt, egy iszlám rajongó által meggyilkolt Theo van Gogh halála után a parlamentben óriási vita robbant ki a törvény esetleges megszigorításáról, miközben a liberális baloldal a törvény teljes eltörlését szerette volna elérni. Végül abban állapodtak meg az ellenfelek, hogy nem változtatják meg a törvényt. Kiváncsian várjuk, fogják-e egyáltalán alkalmazni?

    New York, USA. Úgy látszik még a pénzvilág legfontosabb orgánumát, a "Wall Street Journal"-t is érdekli az európai emberek vallásossága és közvéleménykutatásának eredményét nemrég hozta nyilvánosságra. Eszerint a skandináv államokban a leggyengébb az istentiszteletek látogatottsága: alig 5 százalék. Élen járnak a lengyelek és, bár messze mögöttük, az olaszok. Lengyelországban a megkérdezettek 61 százaléka állította, hogy hetenként jár misére, Olaszországban 39-en mennek el rendszeresen.

    Moszkva, Oroszország. Szomorú statisztikával hozakodott elő a belügyminisztérium: ötszázezer és két és fél millió között van az országban a hajléktalanok száma. Tízezrekre rúg a nyomtalanul eltűnt kiskorú gyerekeké. Kétezer gyermek követ el évenként öngyilkosságot és az utóbbi években 190 esetben sikerült gyermekcsempész szervezetek felgöngyölítése.

    Mosul, Irak. A város nemcsak a háborús, de a terrorcselekmények miatt is emlékezetes marad az itteni keresztényeknek: két egyházi épületüket érte bombatámadás december 7-én.

    Genf, Svájc. A világ 200 országának egynegyedében keresztényüldözés folyik, – jelentette az Üldözött Keresztények Imanapja szervező bizottsága.

    Ankara, Törökország. Diyarbakir városában megengedte az illetékes bizottság az első keresztény templom használatba vételét. Az engedélyre két éve kellett várni, pedig a templom már kétezerhárom elején felépült.

    Nairobi, Kenya. A fővárosban tárgyalt a szudáni, muzulmán kormány és a keresztény felkelők képviselője. Elhatározták, hogy 6 év mulva népszavazást rendeznek a többségében kereszténylakta Dél-Szudán függetlenségéről. A 13 éve folyó polgárháborúnak elnevezett állami terror és népírtás már két millió emberéletet követelt.

    Leer, NSzK. Az egész országban szétszórtan élő reformátusokat tömörítő Észak-Nyugati Református Egyház (Nordwest-deutsche Ref. Landeskirche) októberi zsinatán szigorú takarékossági rendelkezéseket hozott. Az egyházban 700 főállású munkatárs dolgozik, közülük 165 lelkész.

    ***
     

    Áprily Lajos:

    BIZTATÁS A TÉLBEN

    Menjük a hóba, – régi szót
    ma emlékezve mondunk.
    Fehér megint a szép világ
    s megint sötét a gondunk.

    A város villany-ezre vár.
    Hallgass a régi szóra,
    s a hóra vidd a gondodat,
    a hóra vidd, a hóra.

    A friss hullással elvegyül.
    Fagy őrzi, február van.
    De víg patakká lesz a hó
    az első napsugárban.

    Oszló füstöt ki látna meg
    fehér felhő-seregben?
    Ki lelhetné meg gondodat
    sugárzó tengerekben?

    ***
    ÚTITÁRS
    Magyar evangéliumi lap
    Evangelisches Blatt für Ungarn
    Előfizetési ár egy évre: EUR 15,-
    ill.annak megfelelő más valuta.
    Bankszámla: Ung.Ev.Luth.Seelsorgedienst in Deutschl.
    Landesbank Baden-Württemberg (BLZ 600 501 01) Konto-Nr. 1180084
    Szerkesztőbizottság-Redaktionsausschuss:
    Gy.Cseri, Beethovenstr. 18, D-35452 Heuchelheim;
    J.Glatz, Berrenratherstr. 514, D-50354 Hürth-Efferen;
    L.Terray, Presterod, N-1640 Rade, Norwegen.
    Szerkesztő-verantwortlicher Redakteur:
    I.Gémes, Gänsheidestr. 9, D-70184 Stuttgart
    E-Mail: istvan.gemes kukac freenet.de
    www.utitars.de
    St.Johannis-Druckerei, D-77922 Lahr.

       

    ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra