MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP
XLVII. évfolyam - 2003. 4. szám

___________________________________________________________________________________________________________________________

Gémes István:

É l e t ö r ö m ?

 

Paradox módon éppen abból az ótestámentumi könyvből szeretném az első feleletet kihámozni, amelyet egyébként a Biblia legsötétebben látó könyvének szoktak nevezni. A Prédikátor könyvében ezt olvassuk a szerző személyes tapasztalataként: “Rájöttem, hogy nincs jobb dolog, mint, ha örül az ember...” (Préd 3,18). Sőt ezt odább még meg is toldja és konkréttá teszi: “Rájöttem, hogy az a jó és szép, ha az ember eszik, iszik és élvezi a jót minden fáradozása nyomán... ha pedig Isten valakinek gazdagságot és kincseket is adott és megengedte neki, hogy azt élvezze... ez Isten ajándéka. Az ilyen nem sokszor gondol élete múlásával, mert Isten megengedi, hogy szívből örüljön.”(5,17-19)

Mi más ez, mint egy ember tudatos életigenlése? Ezt táplálja az Isten "engedélye", de ehhez hozzájárul egy egész emberi élet tapasztalatanyaga is. Meggyőződéssé pedig ott válik, amikor észreveszi, hogy mindennek örülhet is, minden fenntartás és korlát nélkül. A szívből feltörő öröm valósággal gyógyszerré is válhat: ha örül az ember – mondja, – ritkán gondol a halálra, az örvendezés sodrása nem engedi, hogy az elmúláson törje a fejét.

Hogy ez nem lehet általános bibliai felelet, hanem legfeljebb a Prédikátor egyéni véleménye, az nem egészen biztos. A Szentírás alaptónusa nem sírásra, jajveszékelésre, jajgatásra, lamentálásra való biztatás, hanem az élet igenlésére, amelynek elengedhetetlen része az örömre való késztetés. Vigyáznunk kell tehát, mert, ha Isten megannyi ajándékát nem vesszük észre és örülni sem tudunk/akarunk neki, akkor már szinte beprogramoztuk a mélabút, a szomorúságot, az életet oly gyorsan megnehezítő sötétenlátást. Amit a Prédikátor mond, az hamar valósággá válhat : vagy örömmel fogadom el minden ajándékával együtt az életemet, vagy pedig engedem, hogy nem néha, hanem nagyon is gyakran vagy egyre gyakrabban gondoljak az elmúlásra, a hiábavalóságra, a halálra. És akkor igen nagy lehet a veszélye a besavanyodásnak, a sötét életszemléletnek, a gyógyíthatatlanná váló pesszimizmusnak.

Kovács Margit: Gyümölcsszüret

Kovács Margit: Gyümölcsszüret

ÖRÜLJ AZ ÉLETNEK!

– ez a Szentírás egyik legfontosabb alaptónusa. Hadd hangozzék hát el még egyszer a Prédikátor hangja erről, főleg a fiatalokhoz fordulva: “Örvendezz, ifjú, míg fiatal vagy, légy jókedvű fiatalságod idején és élj szíved vágya szerint, ahogy jónak látod”. – De erre a felszabadultan örvendező életvitelre való buzdításához még egy kontroll-mondatot is fűz: “De tudd meg, hogy mindezekért Isten megitél téged.”(11,9) Ha tehát valaki a Prédikátort félreértené, mintha ő azt mondta volna: együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk ... (Ézs 22,13; 1 Kor 15,32) – akkor annál inkább kell komolyan vennie a biztatásához fűzött záradékát. Nem arra való csupán az öröm, hogy elterelje figyelmünket az elmúlásról és a halálról, hanem arra, hogy vele olyan felszabadult módon éljünk, hogy nyiltan el is tudjunk számolni vele az Istennek. A felelősséggel vállalt és megélt örömöt tehát nem valami álkomolysággal kell behelyettesítenünk, hanem ellenkezőleg: éppen meg kell tartani, hogy egészségesebbé, felszabadultabbá, szebbé tegye az életünket.

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

HÁROMLÉPCSŐS RAKÉTA

A TV-ben láthatjuk néha, amint a kilövőállványról óriási rakétatestek emelkednek a magasba, hogy legyőzve a Föld vonzóerejét, kijelölt pályájukra álljanak.

"Élet-rakétánk" indító töltete: a SZERETET. Tapasztalatunk szerint a jó indításhoz ez kell. Azok a gyermekek indulhatnak reménységgel az életbe, akik kiskorukban sok-sok szeretettel töltekezhettek. A jó házassághoz nem elég a testi-lelki harmónia, anyagi biztonság, szeretettel teli szív nélkül nem éri el a megtervezett pályát. A biztonságos starthoz szükséges a szeretet, mégpedig Isten szeretete, mert a bűn nehézségi erejét csak ez a szeretet képes legyőzni. Töltekezzünk fel Isten szeretetével, amely abban lett nyilvánvaló, hogy egyszülött Fiát elküldte a világra (1Jn 4,9).

Istennek ez a szeretete beindítja a rakéta második fokozatát: az ÖRÖMÖT. Az örömök széles skáláját ismerjük. Van olyan öröm, amely után keserű marad az ember szíve. Vannak tiszavirág-életű örömök, amelyek egy-egy pillanatra fölragyognak, aztán semmivé lesznek. Sok pénzt adunk ki örömszerzésre. A befektetések nagysága azonban rendszerint nem biztosítja a kívánt örömszintet. Az igazi öröm ugyanis nem árúcikk. Öröm csak szeretetből születhet. Öröm nélkül életrakétánk letér a pályájáról, elvész az űrben, az ürességben, amelyben már nincs cél, csak értelmetlen keringés és a megsemmisülés félelme. – Jézus búcsúbeszédében a tanítványok iránti szeretetéről szólt. Majd így folytatta: ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és a ti örömötök teljessé legyen (Jn 15,11). A teljes örömmel csak Jézus teljes szeretete töltheti meg a szívünket.

Az Istentől kapott öröm ERŐT ad (Neh 9,10). Ez a harmadik fokozat, amely a helyes pályát biztosítja. – A fizikai erő hiányát a technika könnyen pótolja gépekkel. Hidraulikus emelők gombnyomásra óriási terheket mozgathatnak. Statikailag jól kiszámított és megtervezett tartópillérek hatalmas súlyokat képesek megtartani. Az erőhiány nem a fizika, hanem a lélek világában jelentkezik. Vannak, akik sokat elbírnak, aztán váratlanul egy szalmaszálnyi teher alatt roskadnak össze. Az élet és a hit harcában erő kellene, hogy el tudjuk hordozni azt, ami vállunkra és lelkünkre nehezedik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az öröm megsokszorozza, a bánat, a keserűség pedig elveszi erőnket. Igaza van Nehemiásnak: az Úrtól kapott öröm erőt ad.

Van olyan rakéta, amely nem pusztító atomfejet hordoz, nem tudományos feladatú műholdat juttat pályára, hanem életünket repíti biztos cél felé. Ennek hajtóanyaga Isten szeretete, a tőle kapott öröm és erő. Töltekezzünk, hogy célba jussunk.

Madocsai Miklós: Biztassátok egymást

***

Szent-Gály Kata:

 

***

Kolostor a Bódeni tónál

 

MÉG NEM ÁLL, de a tervek már készen vannak. Radolfzell városa ingyen bocsátott rendelkezésre telket, hogy ott felépülhessen. "Világkolostor" lesz a neve és 2005-ben szeretnék kapuit megnyitni. Először ökuménikus alapon keresztények laknának benne. Később társulnának hozzájuk zsidók, mohamedánok, buddhisták és hinduk.

A szerzetesi közösséggel együtt épülne fel egy Teológiai Akadémia, valamint egy 110 szobás hotel. A tó-parti komplexumot 25 millió euróra becsülik és máris szorgalmasan keresnek támogatókat, akik segítségével az álomból valóság lehetne.

A híres, elhallgattatott rk. teológiai professzor, Hans Küng áll az egész tervezés mögött. Szerinte a közösségben a különböző vallások képviselői tanulhatnának egymástól. Az Akadémia főleg diákokkal foglalkozna a “világ-etosz” tárgyában. Hely és lehetőség lenne arra is, hogy a gazdasági, a politikai, a tudományos és a művészvilág vezető erőivel is kapcsolat jőjjön létre.

Küng nemcsak azáltal lett híressé, hogy a Vatikán eltiltotta az egyetemi tanítástól, hanem elsősorban mint a “Világetosz-Alapítvány” megálmodója és terjesztője. Abban reménykedik, hogy ez az intézmény a vallások és kultúrák harca helyett azok egymással való beszélgetését és kapcsolattartását szorgalmazná világszinten, és hogy innen kerülhetnének ki a kultúrák közötti beszélgetést értő menedzserek az egyre jobban elhatalmasodó globalizáció kérlelhetetlen világában.

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

A Biblia éve

A Lélek sodrásában

4. Az Apostolok Cselekedetei könyve

A Cselekedetek az Újtestámentum másodleghosszabb könyve. Az evangéliumok után következik, mintegy folytatva és befejezve azok tudósítását és üzenetét. A hagyomány szerint bizonyos folytatása Lukács evangéliumának, ami már abból is kiderül, hogy az evangélium Jézus mennybemenetelével végződik, Cselekedetek pedig azzal kezdődik, hogy ugyanezt a mennybemenetelt mondja el, de közvetlen előzményeit és következményeit is bemutatva.

Négyes okból helyeztem ezt a könyvet "kedvenc" bibliai irataim negyedik helyére.

1.

Lenyűgöznek a távlatai. Jeruzsálemtől Illíriáig, Cezáreától Rómáig, óriási földrajzi távolságokról beszél ez a könyv! Helységek százainak nevével csakúgy megismerkedünk benne, mint a könyvben szereplő legalább 80 ember személyével. A császártól a kapuálló kis szolgálóig hihetetlen karaktertulajdonságokkal találkozunk. Az előkerülő esetek, helyzetek tára is kimeríthetetlen: szó van bíróságról és varázslókról, népgyűlésről és magányos töprengésről, szerepelnek templomi szolgák és filozófiai iskolák csakúgy, mint kézművesek és összeesküvők, feldühödött zsidókat ismerünk meg, akárcsak tanácstalan hajótörötteket, megkeresztelkedő pogányokról és megszállott ördögűzőkről beszél Lukács.

A Római Birodalom fővárosa nem maradhat ki, s az a bizonyos Pál apostol annak tartományi fővárosaiban érzi magát a legjobban. Az eredetileg Ázsiából származó Krisztus-hit átcsap Európára is. Végső következtetés szerint ennek köszönhetjük, hogy a sor végén valahol mi is Krisztus követői lettünk, az én őseim, az én gyülekezetem, az én egyházam. S ha elgondoljuk, hogy milyen félelemben és megvert csapatként zárkóztak el a tanítványok Uruk megfeszítése után, – akkor csak ámulva kérdezzük: honnan ez a világméretű pálfordulás?

2.

Nem lehet eléggé nagyra becsülni Lukács fáradozását, amellyel igyekszik történetileg is rögzíteni, hogy mi történt Jézus Krisztus követőivel közvetlenül azután, hogy elhagyta őket. Hihetetlenül izgalmas kérdés ez, hiszen “pásztor nélküli juhokká” váltak. Gondoljuk el: az evangelisták Jézus működésének egy, legfeljebb három évét mondták el, a Cselekedetek pedig már legalább 30 év egyháztörténetét próbálta összesűríteni. Ne zavarjanak modern gátlásaink: a vége felé járó, Krisztus születése utáni első században tökéletesen mások voltak a történetírás célkitűzései, normái és feladatai, mint ma. Egyetértek azzal a kutatóval, aki szerint a művelt Lukács egészen bizonyosan nem azzal tüntette ki magát, hogy kitalált, vagy hamisított, hanem azzal, hogy a valószínűleg nagy tömegű információból kiváló történeti és főleg teológiai érzékkel a legfontosabb anyagot válogatta össze. Lukács nem riporter volt, gyorsíró ceruzával vagy magnetofonnal fölszerelve. Viszont komolyan hívő követője volt Jézusnak, s egyetlen szempontja az volt, hogy Ura ügyét kövesse nyomon, annak mennybemenetele után.

Ha ő nem kutat, mit sem tudnánk (?) Saulus Damaszkusz előtti megtéréséről, Fülöp samáriai misszionálásáról, Pál athéni beszédéről és fontos segítőiről, Akviláról és Priscilláról, István vértanúságáról, a római hatósági személyek viszonyáról a Krisztus evangéliumához.

3.

Bizonyosan feltűnt már bibliaolvasóknak a Cselekedetek könyvében található sok-sok beszéd és prédikáció. Számszerint 24 ilyen van benne és ez az egész könyv egyharmadát teszi ki. Máig sem nélkülözheti ezek komoly tanulmányozását az, aki az Isten igéje hirdetésére vállalkozik, vagy ilyen megbízást kap. Szinte lélegzetelállító az a közvetlenség, ahogy ezek a prédikációk Jézusról, mint az Isten Fiáról, az Írások által meghirdetett Megváltóról, az új szövetség garanciájáról beszélnek. Nincs ott helye mellébeszélésnek, általános vallásoskodásnak, vagy egyéni vélemény kialakításának. Isten nem erre küldte el őket, hanem az élő Isten Fia hirdetésére. “Nem tehetjük, hogy amiket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk” (4,20), – ez volt a hivatásbeli hitvallásuk.

4.

De még csak nem is ez a Cselekedetek könyvének a csúcsa! Hanem az, ahogy Isten nyúlt bele a Krisztus ügye történetébe: amit Jézus annyiszor meg-igért a tanítványainak, az valóság lett: Isten kitöltötte a félénk, gyáva, döntésképtelen, ingadozó tanítványokra az Ő Szentlelkét. Az erőt, a tettre- és hitvallásra késztető energiát, a szólásra késztető Urat, a még a haldoklót is megeleveníteni tudó isteni sugallatot. A Szentléleknek nem csak csodás kitöltetéséről olvasunk (2.fej.), de ott van minden beszédben (2,38), Saul szeme megnyitásában (9,17) a prédikációk megbizonyítójaként (10,44), a megtértek megkeresztelésében (19,6).

Mert a Krisztus egyházában semi jó nem történhet a Szentlélek nélkül. S az egyházban csak annak szabad történnie, amit a Szentlélek inspirál. Vagy, ahogy Luther fogalmazott: “A Szentlélek hívja, gyűjti, megvilágosítja, és az egy igaz hitben megtartja” a kereszténységet. Ő adott szárnyakat az első prédikátoroknak, ő az egyház ura.

S ennek az Úrrá levésnek lelkes folyamatáról tudósít Lukács az Apostolok Cselekedeteiről írt nagyszerű könyvében.

Gémes István

Stuttgarti gyülekezeti kirándulás a Tátrában
Stuttgarti gyülekezeti kirándulás a Tátrában

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

"Presbiter-seregszemle" Nyugaton

A Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége szervezésében, 42 résztvevővel folyt le az első nyugat-európai presbiteri találkozó a németországi Holzhausenban, április 11-13 között. 25 németországi, 11 svédországi, 4 svájci, 1 angliai és 1 erdélyi résztvevő képviselt mintegy 15 gyülekezetet. Jelen volt továbbá öt lelkipásztor és Zürichből egy ösztöndijas teológiai hallgató is. A protestáns ökuménét – együtt a reformátusok, evangélikusok, unitáriusok – zökkenőmentesen gyakoroltuk, katolikus testvéreink (presbiterek házastársai) is jól érezték magukat közöttünk. A testvéri együttlét feletti öröm rányomta bélyegét a találkozó egész idejére.

*

A találkozó fő célja a presbitériumok munkájának felmérése volt. Már az első estén, a bemutatkozás keretében, ki-ki elmondta, hogy gyülekezetében hány tagú presbitérium van, s milyen feladatot vállalt és végez ott ez a felelős szerv. Az összegyűjtött adatok világosan kimutatták, hogy nyugat-európai magyar gyülekezeteinkben nagy “potenciál” van, egy több, mint 200-ra menő “presbiter-sereg” áll a lelkipásztorok mellett, gyülekezeteink élén. Ezt a rendkivül értékes “munkaerőt” – Krisztus szőlőjének munkásai ők – jól meg kell becsülnünk és a jövőben több figyelmet kell szentelni a továbbképzésükre.

*

Két bevezető előadás után – a presbiter bibliai tisztéről és a diaszpórában végzett feladatairól – csoportos beszélgetés folyt, amely lehetőséget nyújtott egymás munkaterületének, sikerének vagy gondjának megismerésére. Rendkívül értékes volt ez a tapasztalatcsere, amiből nyilvánvalóvá lett gyülekezeteink jelenjének és jövőjének képe, illetve célkitűzése. Egyhangú volt a vélemény, hogy presbiteri találkozóra ezután is szükség van, és hogy kapcsolatot kell keresnünk a Kárpát-medence magyar presbiteri szervezeteivel.

*

Sok jó tanácsot, javaslatot kaptunk e találkozón és építettük egymás hitét és munkakedvét. A jövő évi találkozón a gyülekezet-építéssel szeretnénk foglalkozni, tekintettel diaszpóra-helyzetünkre, de ugyanakkor Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása következtében kialakuló új helyzetére is.

Varga Pál

***

Nem a nagyon ámuldozni tudó az igaz keresztény,
hanem aki kész Krisztus követésére.
Kierkegaard

***

Melanchthon Fülöp:

Imádságos imamagyarázat

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy . . .

Ó, Te mindenható, kegyelmes és jóságos Atya, aki mindenütt jelen vagy, körülöttünk és bennünk, aki teremtesz, táplálsz, megtartasz és megóvsz.

Szenteltessék meg a Te neved . . .

Legyen igazán ismert a neved igaz tanítás és hit által, amely téged áld és magasztal.

Jőjjön el a Te országod . . .

Szentlelkeddel uralkodj fölöttünk. Mert, ha Te elhagysz bennünket, újra bűnbeesünk, szégyen és szerencsétlenség lesz a részünk. Ahogy az meg is iratott: “Nélkülem semmit sem tehettek.” (Jn 15,5)

Legyen meg a Te akaratod . . .

Legszívesebben azt szeretnénk, hogy minden útunk a saját akaratunk szerint sikerüljön, s hogy mentes legyen minden kereszttől. Te, Urunk Istenünk, szerezz érvényt köztünk akaratodnak, nekünk pedig adj engedelmességet és türelmet.

Mindennapi kenyerünket . . .

Ó, Urunk, gondoskodj testünkről is, adj ételt, bölcsességet, jó gondviselőket, egészséget és mindent, amire a testnek szüksége van, ahogy azt meg is igérted: “Keressétek először az Isten országát ... s mindezt ráadásul kapjátok.” (Mt 6,33)

Ne vígy minket a kísértésbe . . .

Kísértéseink közepette se engedj elesnünk, mert az ördög megsemmisítésünkre törekszik, ahogy azt Péter is mondja (1Pt 5,8): hogy ordító oroszlánként körbejár, keresve, hogy kit nyelhetne el. Ez ellen saját erőnkből nem tudunk védekezni. Ezért, Urunk, őrizz meg bennünket.

Ámen

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

"Nem voltunk egyedül a konferencián."

Beszámoló a 44. Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferenciáról

2003. április 12.-19. Burbach-Holzhausen, Németország

AZ IDÉN

az Ifjúsági Konferencia (EMEIK) előtt, ugyancsak Holzhausenben került megrendezésre az első Nyugat-Európai Protestáns Presbiteri Találkozó.

Bizonyos rendezvények időben egybe estek. Igy az Ifjúsági Konferencia vidám ismerkedési estjén is örömmel vettek részt az idősebb egyházi vezetők és meggyőződhettek arról, hogy nevében ifjúsági, de valóságban családi ez a konferencia. A virágvasárnapi istentiszteleten is együtt adtunk hálát a találkozó sikeréért és kértük Isten áldását az előttünk álló hétre.

Az egész Ifjúsági Konferencia ideje alatt a szeretet légköre volt az ami közel hozta egymáshoz a fiata-lokat és az idősebbeket is. A mindenki Dóra nénijétől (a korára való tekintettel) egészen a pár hónapos csecsemőig, mindnyájan jól éreztük magunkat ebben a közösségben. Legfontosabb, hogy valóban "evangéliumi", ami a konferencia nevében is benne van, és ez a háttere annak is, ami a jó légkört megteremti.

Az ifjúsági lelkészek (Tüski Márti és ifj. Joób Olivér) azok, akik a téma választásában a főszerepet játszották és az előadók meghívását is intézték. Mellettük ifjúsági megbízottak vállaltak vezetõi felelõsséget. A mostani téma is – "Nem vagy egyedül" – sokféleképpen megvilágítva, a különböző alkalmakon, jó tanácsokat adott a keresztény életünkhöz.

A naponkénti Bibliatanulmány, Pál apostol korintusi levele alapján, arra hívta fel a figyelmünket, hogy használjuk a Bibliánkat. Benne keressük az életünk kérdéseire a válaszokat, az életünkben pedig az Isten akaratát.

Minden előadás más szempontból világította meg a lelkigondozás fontosságát, de abban megegyeztek, hogy itt is mérvadó a Szentírás, Isten szava.

Jó volt a hallottakat csoportokban megbeszélni. Itt már az életkorunk szerint elkülönülve, mert más-más az adott korosztály problémája a témával kapcsolatban.

Esténként változatos kulturális programnak örülhettünk, amelyek az irodalomtól a zenéig gazdag beszámolót adtak magyarságunk kincseiről.

Szomorúsággal tölt el bennünket, akik már régebbi látogatói vagyunk a konferenciáknak, az, hogy többen, akik hosszú évekig mindig velünk együtt voltak, már nem tudnak jönni. Legyen betegség, vagy egyéb az oka, esetleg, hogy már nincsenek itt a földön. A közös emlékek a jó konferenciákról, a szeretet légköre összeköt minket velük is.

A hét minden napján érezhettük hogy Isten végtelen kegyelme hordoz minket, velünk volt, szólt hozzánk és társakat adott mellénk, beszélgetésre, sétákra. Igy adhatunk hálát az eddigi konferenciákért, azok munkásaiért, kérve az Úr irgalmát, hogy továbbra is részesei lehessünk hasonló áldott konferenciás heteknek.

*

A következõ, jubileumi konferencia ideje: 2004. április 3.-10.

Témája: "Nemzedékrõl nemzedékre".

További információ a konferencia honlapján található: http://church.lutheran.hu/emeik

Ludván Éva

***

INNEN . . . . .ONNAN . . . . .

A dél-afrikai köztársaságban egy 2004-től életbelépő új törvény szabályozza a iskolai hitoktatást. Az új törvényt eredetileg a szinesbőrű afrikaiak kezdeményezték. Mégpedig azzal a felkiáltással, hogy a jelenlegi törvény a keresztény vallást az iskolákban előnyhöz juttatta a többi vallással szemben. Az érvelés mögött valójában az a törekvés állt, hogy mindent meg kell változtatni, ami a gyűlölt “apartheid” csökevénye. Ezek között a hitoktatást is a “fehér afrikaiak” szabályozták, akik uralmának vége.

Az új törvény feltételei nem felelnek meg a dél-afrikai valóságos helyzetnek. A keresztények – a feltételezés ellenére – nagymultú iskoláikban soha nem neveltek más vallások lenézésére vagy vallási türelmetlenségre, ezért elhibázottnak tartják az új törvényt. A dél-afrikai valóságnak inkább felel meg a törvénynek az az elvi megállapítása, amellyel különbséget tesz a vallásos nevelés és az iskolai tanítás között. Az af-rikai társadalomban még ma is erős családi, törzsi, falusi közösségben él a felnövő gyermek és vallásos nevelését ezektől várja el az új törvény. Az iskola feladatává teszi viszont azt, hogy vallásórákon megismertesse a gyermekekkel nemcsak a keresztény, de a többi vallást is.

Nem szűnik meg tehát, ahogy egyesek remélték, a dél-afrikai iskolákban a hitoktatás. De – és ez tagadhatatlan érdeme az új törvénynek – rábízza a családokra, sőt kötelességüké teszi a vallásos nevelést.

A Dél-Afrikai Köztársaság, új törvényének ezzel a passzusával, sok európai “keresztény” országnak járhatna elől jó példával!

**

Belgium. A belga parlament új temetkezési törvényt hozott. Érdekesebb változások az eddig érvényes törvénnyel szemben a következők: Minden állampolgár már életében kinyilváníthatja a saját temetésével kapcsolatos akaratát. Kikötheti pl., hogy milyen vallás temetési ritusát kéri. A megnövekedett zsidó és muzulmán lakosságra való tekintettel nem kötelező a halott koporsóba tétele. (Mindkét vallás felfogása szerint a halottnak közvetlenül kapcsolata kell legyen az anyafölddel, ezért lepelbe burkolják halottaikat.) Újdonság az is, hogy már 12 hetes embriót is szabad szertartással eltemetni. A törvény szabaddá teszi az elhamvasztott urnájának elhelyezését. Aki akarja, az urnatemetőbe kerül, de haza is vihetik az urnát a hozzátartozók. A hamvakat megőrizhetik, de kertjükben szét is szórhatják.

A lakosság többségét kitevő római katolikus egyház hosszú ideig tiltakozott az új törvény ellen. A belga alkotmány azonban minden vallást, sőt a szabadgondolkozókat is elismeri és védi, s az új törvényt tulajdonképpen ehhez igazítják a honatyák.

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

S. O. S.

SZEKSZUÁLIS FELSZABADÍTÁSNAK

titulálták a múlt század második felében azt a mozgalmat, amely a begyepesedett, görcsbe szorult emberiséget a nemiségére és az azzal való szabad élésre kívánta nevelni. Szalonképesek lettek a "felvilágosítók", akár politikai eszközökkel, akár a nemiség "technikai eszközei" árúsításával hozakodtak elő. Az idő haladtával olyan hihetetlen nyilvánosságot kapott a kérdés, hogy a médiák által buzgón támogatott kampány ellen egyre kevesebb lett és szinte elnémult az óvók, intők, a fígyelmeztetők hangja. Nyakukba különben is gyorsan akasztották a maradi, a konzervativ, az ómódi feliratú táblát, s biztosak lehettek abban, hogy – ismét a médiák – mindent megtesznek kifígurázásukért, nevetségessé tételükért, sőt kipellengérezésükért. Ideál lett a “single”, “Mózes-kalickákat” kellett fabrikálni a kitett bébiknek, évtizedeken át volt szabad lányoknak nyomorítaniok magukat különböző gátló szerekkel, miközben egyre nőtt a magzatelhajtások, vetélések száma, – törvényesen és társadalmilag elfogadottan. Hovatovább pedig szinte minden tiltakozás és jajkiáltás elnémult...

MÉG AZ EGYHÁZAKÉ IS.

Talán még a római egyház ismételgette egyre sűrübben a tiltást, ám – nem utolsósorban saját köreinek nem mindig egyenes életvitele ezt is elhalkította, ill. érvénytelenné tette. Protestáns egyházaink pedig – tisztelet a ritka kivételnek! –attól való páni félelmükben, hogy “fundamentalistáknak” kiáltják ki őket, megint csak igazat kellett adjanak a marxi valláskritikának: a vallás – mondá a "bölcs" – szívesen vállalja a tűzoltó szerepét, s azt őrült buzgalommal végzi, ahelyett, hogy gondoskodna a tűz kitörésének megelőzéséről... Csődöt mondtunk a felvilágosításban és a megelőzésben, de, miután ég a ház, szinte beteges gyújtogatók módján, hatalmas erőbedobással nyüzsgünk ott a tűzoltók élvonalában, se erőt, se pénzt, se időt, se fáradságot nem sajnálva....

BUMERÁNG

Csak hogy el ne bízzuk magunkat, a napokban újabb lármát csaptak a hormonkutatók. Kb. 30 év óta figyelik azt a folyamatot, ami az állatvilágban egyre fokozódó gyorsasággal megy végbe. Fogy pl. a hím halak száma, ami azt jelenti, hogy valami zavar lépett fel a hormonháztartásban, ami a természetellenes folyamatot okozza. További vizsgálatok az ivóvizünkre irányultak és megállapítást nyert, hogy abban mértéken felül találhatók a női fogamzásgátló és a férfi fogamzáselősegítő hormonpreparátumok maradékai. Ezek vizelettel kerülnek a vízbe és semmiféle tisztítási módszer, folyamat nem képes őket eltüntetni, hatástalanná tenni. Statisztikusok szerint sokszáz millióra tehető a fogamzásgátló hormonpreparátumokat naponként fogyasztó nők száma, amihez néhány év óta a férfiak számára gyártott fogamzásgerjesztő készítmények is párosulnak. Ugyanakkor rohamosan csökken a férfilakosság spermatermelése az elmúlt 40 év vizsgálatai alapján. Lehetséges lenne, hogy a természet rendjét felborító önkényes beavatkozásaink a rend felborításának következményeit mégis csak ránk hárítják és azok káros hatását mi szenvedjük meg?

TENNIVALÓNK AKAD BŐVEN,

mert a fejünkre nőtt a modern pestis, az AIDS. Hátborzongató számokat közölt az UNAIDS és a WHO, az Egyesült Nemzetek egészségüggyel foglalkozó osztálya. Több, mint 36 millióra becsülik a fertőzöttek számát, akik közül 22 millió már meg is halt! Legkatasztrofálisabb a helyzet Afrikában. Ha nem jut eszébe a világnak valami új segítési módszer, akkor 2010-re Botswana, Namíbia, Szváziföld és Zimbabwe lakói átlagban 30-évesen halnak meg. Uganda minden 10-ik lakosa fertőzött, ez 1,8 millió embert jelent. A nyolcvanas évek óta félmilliót már halálba vitt a kór az országban. Talán új, halvány reménysugárnak könyvelhető el a Dél-Afrikai Únió legfelsőbb bíróságának döntése, amely kötelezi a gyógyszergyárakat olcsó gyógyszerek gyártására.

TUDJUK, HOGY

nem lehet egyszerűen a "szekszuális forradalom" számlájára írni az irgalmatlan betegséget. Ahhoz túl sok a hibájukon kívül megbetegedettek száma! De minthogyha valami végzetes lett volna abban, ahogy a férfi és a nő közötti legbensőségesebb kapcsolat elfelejtkezett eredeti rendeltetéséről és ahogyan tárggyá, azaz beszennyezhető és lealacsonyítható vásári portékává züllött az árúbabocsátott emberi test és annak minden viszonyulása. Egyik sem vezethetett jóra. S ezt a tragédiát az sem szépítheti meg, ha most már vásárra visszük azt, ami még megmaradt az istenadta, jó nemiségből, szándékos torzításokkal és torzulásokkal, s azokat természeteseknek kiáltjuk ki. Minthogyha a természet, a környezet tönkretétele után már a jövendő emberiséget is tudatosan szeretnénk megnyomorítani. Az pedig valósággal égbekiáltó, ahogy a "tabu" vagy az "emberi jogok" kategóriáit koptatjuk. Mert, ha valami már tabu, akkor annak eredeti jelentése az, hogy az védett, oltalmazott, megóvott valami. S az emberi jogok élén nem a "melegség" vagy abnormitás, hanem az élethez való hamisítatlan jog áll. Ezt védik nem csupán törvények, hanem ez az Isten akarata! Hogy éljünk! Ezt nem ködösíthetik el semmiféle modernkedő új szakkifejezéseink, elideológizált alibijeink sem. Azzal még nem oldjuk meg milliók tragédiáját, legfeljebb szalonképessé akarjuk tenni. Szinte tehetetlenül kell megkérdeznünk: mit tud segíteni az UNO nemrég megszavazott évi tíz milliárd dollárja, amelyet az AIDS, a malária és a tuberkulózis elleni harcra szavazott meg? Hiszen még az összeg maga is kétséges, és szétosztani csak azt lehet, amit előbb összeadnak. Ez pedig még várat magára...

Csak azt ne bizonygatnánk egyre gyakrabban, hogy "alapjában véve" milyen jó is az ember!...

G. I.

***

Szent-Gály Kata:

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

"Istennel a hazáért és a szabadságért"
Rákóczi ünnepség Mainzban

Esti imáimban meg szoktam köszönni Istennek a nap oltalmát, gondviselését és intelmeit. Május 18.-án este kibővült a köszönnivalóim tartalma.

A Mainz-i Magyarok Kulturális Köre meghitt és bensőséges ünnepséget tartott a Rákóczi Szabadságharc 300. évfordulója tiszteletére. A szabadság-mozgalom és a fejedelem emlékeinek és szellemi örökségének lelkes németországi népszerűsítője, Katkó Gusztáv tartott ünnepi előadást a “Nagyságos Fejedelem" életútjáról, a korszak történelmi hátterének bemutatásával.

A szabadságharc zászlajára tűzött jelmondat: “Istennel a hazáért és a szabadságért” fogalmazza meg legszebben nemzetünknek a szabadság utáni örök vágyakozását.

Az elűadó és hallgatói
Az előadó és hallgatói

Az előadó, – akárcsak az előzőekben megtartott heilbronni és stuttgarti előadásain – itt is felhívta a hallgatóság figyelmét a fejedelem Borsiban (ma Dél-kelet Szlovákia) lévő szülőházának méltatlan állapotára. Úgyszintén vázolta a helybélieknek az épület megmentésére irányuló áldozatkész fáradozásait.

Sokunk számára eddig ismeretlen összefüggések, tények és érdekes részletek hangzottak el nemcsak a fejedelemről és családjáról, hanem mozgalmának előzményeiről is. Hangsúlyozottan kifejezésre jutott Rákóczi vallási téren tanusított türelme is. A jezsuita rend iskoláiban, a feltétlen császárhűségben és rendíthetetlen katolikus hitben nevelt fejedelem egész életében megértéssel volt protestáns követői iránt. A Habsburg-ház protestáns-ellenessége, valamint az ellenreformáció éveiben felhalmozódott felekezeti sérelmek mindvégig meghatározták a szabadságharc "hit harcának" jellegét is. Ezeket a sérelmeket, és a felekeze-tek között feszülő ellentéteket fejedelmi rendeletekkel sikeresen szabályozta. Közben gondosan ügyelt arra, hogy a különböző felekezetek hitbéli szabadsága ne csorbuljon.

Mint annyiszor történelmünk folyamán, a tárgyalt korszak eseményei szomorúak és tragikusak, mert mindíg azok semmisítik meg a nagy és kis küzdőket, akikért azok mindenüket feláldozzák.

Szellemiekben, de lelkiekben is gazdagabb lettem e mainzi rendezvény után. Őseim és népem harca elevenedik meg. Ismert vitézek, ismeretlen hősök áldozzák életüket sokszor reménytelen küzdelmekben, hogy megmaradjon az a nemes és százados magyar kultura, amelybe én Isten kegyelméből beleszülettem. Ez a tudat ad erőt, tartást és tartalmat életemnek.

Valami különös hangulat érintett meg. Jó volt látni a sok kedves arcot, hogy ők is ugyanabba a szellembirodalomba tartoznak, ahol mindenki barát, rokon, keresztény testvér és magyar.

Köszönet a Mainzi Magyar Egyesületnek a szép előadásért és a tiszta, felejthetetlen élményekért. Köszönet a megújúlt jövőbe vetett hitért. Köszönet azért a reményért, hogy az új évezredben is lesznek népünknek olyan fiai akik felemelik a megtépázott zászlót, és továbbadják azt a magyarsághoz hű utódaiknak.

Benedek-Bodor Blanka

 

***

Személyi hírek
Arany- és vasdiploma

Budapesten, június 14-én, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanévzáró ünnepsége keretében kapták meg diplomájukat az ezévben végzett hallgatók. Velük együtt ünnepelték az 50, 60 sőt 65 évvel ezelőtt felszentelt lelkészeket. Közéjük tartozott az ÚTITÁRS olvasói által jól ismert dr. Pósfay György és Gémes István: 60, ill. 50 év óta állnak az evangéliumhirdetés szolgálatában. – Isten kegyelméből kettőjüket azonban nemcsak ez a közös hit és szolgálat kapcsolja össze, hanem a Dél-Amerikában (Venezuela és Brazília), majd Európában (Genf és Stuttgart) magyar gyülekezeti szolgálatban eltöltött évek hosszú sora is összeköti őket. Mint igazi “külföldi magyar” lelkészek, továbbra is aktivak a “nyugati” magyar munkában.

Gratulálunk!

***

Feltámadunk!

Ez év május 14-én, 87 éves korában, elhúnyt Finnországban

Molnár Rudolf

evangélikus lelkész.

Teológiai tanulmányait Sopronban végezte, 1938-ban szentelték lelkésszé. 1941-ben ösztöndíjjal Finnországba utazott. Ott találta meg élettársát is, Helkiö Elmi teológust. 1944-ben visszatért családjával Magyarországra, ahol 1947-ben doktorált. 1957-ben családjával végleg Finnországba költözött. Egész életében arra törekedett, hogy mind szóban, mind írásban Isten ígéjét hirdesse – magyar és finn nyelven egyaránt, de fontos volt számára a magyar és finn kereszténység kapcsolatának ápolása.

***

Isten áldását

kívánjuk a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének új vezetőire,

Gáncs Péter püspökre

és

Szemerei Zoltán felügyelőre.

***

Richmond, USA. A Baptista Missziói Tanács elnökének jelentése szerint jelenleg háromezer fiatal készül missziói bevetésre. Misszionáriusaik az utolsó öt évben háromszor annyi népcsoport között dolgoztak, mint azelőtt, és naponként átlag ezer keresztelést végeztek.

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra

KITEKINTÉS

Jeruzsálem, Izrael. Alig közöltük előző számunkban a hírt a 2002-ben talált kőurnáról, amelynek felirata a számunkra oly fontos Jakab, József és Jézus neveket tartalmazza, máris itt az izráeli régiségek minisztériumának cáfolata: a Jézus földi létét elsőízben dokumentáló anyag – hamisítvány és nem a Kr.u. 1. századból való.

Németország. Az egyre súlyosbodó gazdasági helyzetben a kormány már a legkülönlegesebb megoldási kísérletnek is örülne, ha az enyhülést hozna magával. Ilyen ötletnek szánta a gazdasági miniszter az (egyházi) ünnepnapok számának csökkentését. Maier württembergi evang.püspök szerint ez "a vallás és az emberiesség ellen irányulna, amely pontosan abból él, hogy ünnepnapjai vannak".

Trondheim, Norvégia. 126 európai egyház 350 küldötte és további 40 szervezet képviselője tárgyalt az európai bővítésről és az ökuméné helyzetéről. A konferencia témája: “Jézus Krisztus gyógyít és kiengesztel – európai bizonyságtételünk”. Az Európai Egyházak Konferenciájához protestáns, ortodox, anglikán és ókatolikus egyház tartozik, 37 országból.

Baku, Azerbajdzsán. I. Bartolomeusz konstantinápolyi pátriárka látogatása alkalmával Szt.Bertalan-relikviával ajándékozta meg a helyi orosz püspököt. A hagyomány szerint Bertalan apostol itt halt vértanúhalált. A pátriárka feltehetően azzal a szándékkal járt az országban, hogy visszaszerezze jogi fennhatóságát azokon a területeken, amelyeket a Szovjetunió idején a konstantinápolyi pátriárkátustól a moszkvaihoz csatoltak.

St.Louis, USA. Kevesebb adomány-bevétel miatt több keresztény rádióállomás kénytelen csökkenteni, ill. beszüntetni adásait. Legfeltűnőbb eset az “Insight for Living” állomás, amely 2100 adón keresztül naponként 16 nyelven sugárzott keresztény adásokat. Most kénytelen ebből hat nyelvet leépíteni, mert két millió dollárja hiányzik.

Bukarest, Románia. Ortodox papok százai ülnek állami, megyei és községi testületekben. A bukaresti városi tanácsban pl. a volt kommunistákat két ortodox főpap képviseli, a kolozsvári ortodox esperes a Nagyrománia-párttal választtatta meg magát. A "Szent Szinódus" papságuk felfüggesztését kívánja elrendelni politikai tevékenységük idejére.

Dzsakarta, Indonézia. Jeff Hammond ausztráliai misszionárius közlése szerint az elmúlt évek összetűzéseinél ötezer keresztény vesztette életét, félmilliót elűztek otthonából és több, mint tízezer keresztény templomot gyújtottak fel a radikális iszlám támadók.

Paderborn, NSzK. A katolikus Ökuménikus Intézet nagyon pozitivan értékelte az első német Ökuménikus Egyházi Napokat. A berlini Getsemane-templombeli – engedély nélküli – közös úrvacsorát szerinte csak a sajtó fújta fel.

Irkutszk, Oroszország. A római katolikus egyház tervszerűen igyekszik régi pozícióiba visszakerülni az országban. A pápa áprilisban kinevezte Cyryl Klimovicz-ot, az eddigi minszki segédpüspököt, az irkutszki Szent József egyházmegye püspökévé.

Kijev, Ukrajna. A közművelődési miniszter elrendelte a keresztény etika tanítását az iskolákban. Egyidejűleg bizottságot hozott létre, amelynek a Biblia magyarázata a feladata, hogy a tanítókat az etika tanításában segítse.

***

Szent-Gály Kata:

***

Bagdad, Irak. A kb. 650 ezer iraki keresztény öt különböző egyházhoz tartozik. A háborút aránylag jól átvészelt gyülekezetek azonban az 1990-es népszámláláshoz képest gyengébbek. Az ország 26 milió lakosa közül 25,5 millió a muzulmán.

Riad, Szaúd-Arábia. Az országban az iszlámon kívül minden más vallásgyakorlat szigorúan tilos, az ezzel való visszaélést halállal bünetik. Fahd király címei közé tartozik “a két szent hely, Mekka és Medina őr-zője”. Az országban fél millióra tehető a keresztények száma, akik csak titokban gyakorolhatják vallásukat.

Koppenhága, Dánia. Felháborodott keresztények tiltakoztak egy dán szövetkezet ellen, amely olyan plasztik szandálokat gyártott, hogy viselőjük vagy Jézus, vagy Mária képén taposott. Az országos felzúdulásra a gyártó megígérte, hogy vallásos motívumok felhasználásánál ezentúl gondosabban jár majd el.

Vatikánváros. A most megjelent statisztika szerint a világ római katolikus papsága 1996 és 2001 között kerek 40 ezerrel nőtt 405 ezerre. Ezzel szemben kerek 30 ezerrel fogyott a női szerzetesrendek taglétszáma.

Litvánia. Az igazságügyminisztérium elismerte a litván Református Egyház közjogi státusát. Az ország lakosságának 80%-a római katolikus, protestáns egyházakhoz csak 2% tartozik.

Buenos Aires, Argentina. Az Argentinára, Uruguayra és Paraguayra kiterjedő “La Plata” evangélikus egyház új elnöke a Buenos Aires-Quilmes-i lelkipásztor, Federico Schäfer.

Stockholm, Svédország. Björn Frennesson landesydi lelkész több, mint 14 ezer lelket számláló gyülekezete nagyon szétszórtan él. Lelkészük most felajánlotta, hogy hozassák magukat taxival a templomba, ő állja a költségeket.

München, NSzK. Ha a természeti katasztrófák olyan mértékben szaporodnak, mint az elmúlt 10 év alatt, akkor valóságos "biblikus állapotok" következnek be. A múlt század hatvanas éveihez képest két és félszeresére nőtt a földrengések, áradások, viharok és ezek áldozatainak száma. Az anyagi károk 1993-2002 között 75 milliárd dollárról 550 milliárdra rúgtak. 70 földrengés, 20 vulkánkitörés ezrek életét követelte, 11 ezer ember pedig áradások következtében pusztult el.

Brazilia. Az új államelnök utasította a minisztériumokat, hogy tegyenek meg mindent a rabszolgaság felszámolására. Nem hivatalos jelentések szerint 25 ezerre tehető azon brazilok száma, akik rabszolga-függőségi helyzetben élnek.

***
ÚTITÁRS
Magyar evangéliumi lap
Evangelisches Blatt für Ungarn
Előfizetési ár egy évre: EUR 15,-
ill.annak megfelelő más valuta.
Bankszámla: Ung.Ev.Luth.Seelsorgedienst in Deutschl.
Landesbank Baden-Württemberg (BLZ 600 501 01) Konto-Nr. 1180084
Szerkesztőbizottság-Redaktionsausschuss:
Gy.Cseri, Beethovenstr. 18, D-35452 Heuchelheim;
J.Glatz, Berrenratherstr. 514, D-50354 Hürth-Efferen;
L.Terray, Presterod, N-1640 Rade, Norwegen.
Szerkesztő-verantwortlicher Redakteur:
I.Gémes, Gänsheidestr. 9, D-70184 Stuttgart
E-Mail: istvan.gemes kukac freenet.de
www.utitars.de
St.Johannis-Druckerei, D-77922 Lahr.

   

ÚTITÁRS-honlap Tovább az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. oldalra