Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezet
Ungarische Evangelische Gemeinde in Württemberg
Hungarian Evangelical Community in Wuerttemberg

Istentiszteleteinket

mindkét helyen rendszeresen megtartottuk (Cannstattban 12-, Heilbronnban 11-szer.) A látogatottság kb. ugyanaz maradt, mint az előző évben. Nem kell külön kiemelnem, hogy az istentiszteletekre való hívogatás mindnyájunk személyes feladata! A szóbeli, baráti meghívást nem pótolja semmiféle írásbeli meghívó (legfeljebb megerősíti azt). Perselypénzben Cannstattban (a márciusi nemzeti ünnepélyt nem számítva) 2.991,01, Heilbronnban 964,71 német márkát kaptunk. Külön ki kell emelni a heilbronniak kis számukhoz képest komoly adakozókészségét a perselynél, a stuttgartiaknál pedig a további DM 2.475,00 összegű egyéni adományokat. Legyen Isten áldása az adakozókon és adományaik jó felhasználásán!

Nagy visszhangja volt két prédikáció-sorozatunknak. Heilbronnban "Jézus kemény igéi", Cannstattban pedig "Pállal az új évezredben" címen hangzott el 11, ill. 9 igehirdetés. Legtöbbjét sokszorosítva is terjesztettük.

Csoportjaink

közül az ifjúsági volt a legkitartóbb: 23 alkalommal jöttek össze a fiatalok, hogy időszerű kérdésekről beszélgessenek. Minden nyári szünet után részben kicserélődik a résztvevők köre: augusztusban mennnek haza az au-pair lányok és bizony néha eltart egy ideig, amíg a szeptemberben kezdő újak "felfedeznek" bennünket. Örömünk, hogy a másik létező fiatal magyar gárdával, a "Vitakörrel" jól együtt dolgozhatunk. - Az irodalmi kör kicsit megcsappant létszámmal, de annál szorgalmasabban ismerkedett Balassi Bálint, Vörösmarty, Mikszáth, Makkai, Dsida, Szentmihályiné Szabó Mária és Vaszary János müveivel.

Gyülekezeti utazásaink

csúcspontja volt 2001 tavaszán az 51 résztvevős párizsi kirándulásunk. Megismerhettük az ottani magyar protestáns gyülekezetet, élveztük barátaink vendégszeretetét, furcsállottuk a francia szűklátókörű nacionalizmust, tülekedtünk a híres Metrón, az Eiffel-tornyot hóesésben jártuk meg és együtt hallgattuk a párizsiakkal Isten igéjét. -Passauban ősszel jártunk, ahol nemcsak a "Bajor-magyar kapcsolatok ezer éve" c. kiállítást néztük meg, de a "három folyó városa" szépségeivel is megismerkedtünk, 41 résztvevővel.

Márciusi nemzeti ünnepélyünkön

Pröhle Gergely berlini magyar nagykövet beszélt hozzánk - műsorral a Soproni Berzsenyi Dániel Ev.Liceum diákjai és a Csöbörcsök táncegyüttes szolgáltak. Ünnepélyünket először tekintette magáénak a stuttgarti magyar főkonzulátus is, sőt - az ünnepély keretében - a magyar kormány kitüntetését is átvehették német politikusok.

28. őszi konferenciánkat

65 résztvevővel rendeztük meg, "Minden szabad nekem - szabad minden?" címen. Magyarországról az idősebb és ifjabb Bencze lelkészházaspárok szolgáltak közöttünk. Külön fígyelmet követelt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen azt kérdeztük, hogy szabad-e minden a mai orvostudománynak?

Segélyakcióink

idén is sikerrel jártak. A tiszai árvízkárosultaknak DM 2.553,00 és DM l50,00, a Hertelendyfalva-i (Vajdaság) református óvoda működtetésére DM 300,00, a Borsiban (Felvidék) álló Rákóczi-szulőháza rendbehozására DM 375,00-t küldtünk. Decemberi szeretetvendégségünkön bemutatkozott a Nagyváradi Ökum.Egyetem támogatására alakult, Albstadt-i székhelyű pártoló egyesület, amelynek számlájára már többen küldtek pénzt.

Gyülekezetünk hivatalosan is belépett a Nyugat-európai Magyarnyelvű Protestáns Gyülekezetek Szövetségébe,

amely a gyülekezetek szorosabb együttmüködését szorgalmazza. Gyülekezetünket a ludwigsburgi szeptemberi (első) gyülésen Gémes Pál lelkész és Kovács József presbiter képviselte.

***

Elérkezett az ideje

annak, hogy a magyarnyelvű igehirdetői és lelkipásztori munka anyagi fenntartásáért az eddiginél nagyobb áldozatot hozzunk. A második világháború vége óta (1946) élvezett (csekély) német egyházi támogatás hovatovább teljesen megszűnik. Nagy előnyünk, hogy a lelkészek fizetéséről nem kell a magyar híveknek gondoskodni (az egyik német lelkészi fizetéséből, a másik lelkészi nyugdíjából él). Ugyancsak hálásak vagyunk a cannstatti Luther- és a heilbronni Matthaus-gyülekezetek vezetőinek, hogy templomukat és gyülekezeti termeiket ingyen bocsátják rendelkezésünkre. De dologi kiadásainkat magunknak kell fedeznünk, ha a magyamyelvű munkát fenn akarjuk tartani. Tájékoztatásul álljanak itt a múlt évi kiadásaink:

Postaköltség 1.896,50

Irodafelszerelés, telefon, fűtés, villany 4.671,64

Útiköltség 848.60

Összesen 7.416,74
Ezzel szemben a perselypénzek és személyes adományok összege a múlt évben összesen DM 6.430,00 volt.

Itt jegyezzük meg, hogy gyülekezetünk tagjai komoly összeggel tamogatják az ÚTITÁRS c. lapot. Ehelyütt is hálásan megköszönjük az elmúlt évi kb. DM 6.000,00 összeget Az ÚTITÁRS ezt azzal viszonozza, hogy évenként 6 alkalommal a kiküldött meghívók postaköltségét átvállalja. Így mindkettő jóljár: a lap és a gyülekezet kasszája is.

Ebben az évben sokan adták össze erejüket, tehetségüket, süteményeiket, készítményeiket és lelkesedésüket, hogy közös ügyünk, a magyarnyelvű ökumenikus gyülekezet tovább virágozzék. Hálásan mondunk kedves mindnyájuknak köszönetet és kérjük további közreműködésüket is.