"El nem hagylak téged, ..."
50 éve magyarnyelvü igehirdetés Stuttgartban


Hálaadó istentisztelettel

és müsoros szeretetvendégséggel ünnepelte a Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezet a magyarnyelvü lelkigondozás fennállásának 50. évfordulóját szeptember 7-én, a Stuttgart-Bad Cannstatt-i Luther templomban és gyülekezeti házban.

Közel ötszázan vettek részt az ünnepi istentiszteleten, pedig hogy aggódtunk, hogy a még tartó iskolaszünet és sokak szabadsága miatt kevesen leszünk. Eberhardt Renz, a Württembergi Tartományi Evangélikus Egyház püspöke, hirdette az ígét Máté 6,25-34 alapján: "Ne aggódjatok ...". A magyarországi Ökumenikus Tanács elnöke, dr. Harmati Béla püspök és az erdélyi Zsinatpresbiteri Evang. Egyház püspöke, Mózes Árpád osztották az úrvacsorát a liturgiát vezetö "helyi" lelkészekkel, Gémes Istvánnal és Gémes Pállal (Stuttgart - Heilbronn) és Varga Pállal (Ulm - Heidenheim) együtt.

A kétnyelvü istentiszteleten, amit ökumenikus énekeskönyvünk (Dícsérjétek az Úrat!, Stuttgart 2.kiad.1991) bevett istentiszteleti rendje szerint tartottunk, számos német vendégünk vett részt, mind külön meghívottak, mind pedig a helyi Luther-gyülekezetböl. Velünk együtt örültek és ünnepeltek a stuttgarti katolikus gyülekezetbeli testvéreink is, Horváth János lelkész vezetesével. Olyan énekeket énekeltünk, amelyek egyránt megtalálhatók mind a német, mind a magyar énekeskönyvben és felhasználtuk az alkalmat, hogy az új "Evangelisches Gesangbuch" két magyar énekét is bemutassuk: "Mely igen jó az Úristent dícsérni" (EG 284: Es ist köstlich, dir zu sagen Lob und Preis) és "Paradicsomnak te szép élöfája" (EG 96: Du schöner Lebensbaum des Paradieses).

Ünnepélyesen és testvéri egyetértésben egy nagy körben álltuk körül az oltárt, reformátusok, evangélikusok, szabadegyháziak, unitáriusok - mind, akik magunkénak valljuk ezt a magyarnyelvü istentiszteleti közösséget - míg a lelkészek kiosztották az úrvacsorát, amelyen német barátaink is résztvettek.. Háladással gondoltunk mindazokra a lelkészekre, presbiterekre, gyülekezeti munkásokra és segítökre, akik az elmúlt ötven év alatt azon voltak, hogy Isten igéje a mi nyelvünkön is elhangozhasson - menekültek, hontalanok, kitelepítettek, vendégmunkások és ittszületettek között.

A Himnusz után gyülekezeti ünnepélyre, szeretetvendégségre hívtuk a jelenlevöket. A süteményes tálakat különösen gazdagon rakták meg a konyhában segítö szorgalmas kezek. A szépen feldíszített terem és a színpadon függö nagy "50" adta meg az ünnepély hátterét.

Az ünnepi müsor köszöntök egész csokrából állott - amelyböl külön említjük dr Edmund Ratz-ét, a Lutheránus Világszövetség képviselöjéét, aki munkánk régi támogatója. A köszöntöket és rövid beszámolókat a Csöbörcsök stuttgarti népi tánceggyüttes három rövid fellépése tette szinesebbé.

Az ünnepély végén Gémes István lelkészt két meglepetés is érte: megkapta a Német Evangélikus Egyház Diakóniai Intézménye "Goldenes Kronenkreuz" nevü kitüntetését, missziói munkájáért való elismerésként, amelyet Gohde elnök nevében nyujtottak át. Az így kitüntetett köszönö szavaiban "harmadolta" a kitüntetést a gyülekezet, felesége és önmaga között. A másik meglepetéssel pedig a gyülekezet presbitériei szolgáltak, akik a lelkészházaspárnak 25 éves munkájukért mondtak köszönetet és díszes oklevelet nyújtottak át.

Az egész napról a legszebbet valószínüleg Renz asszony, a württembergi püspök felesége mondotta, amikor azzal búcsúzott el, hogy neki a gyülekezetben uralkodó családias hangulat tetszett a legjobbban.

"El nem hagylak téged, sem el nem maradok töled!"(Józs 1,5) - ez az ószövetségi idézet állott a meghívón és az jubileumi füzet elején is mottóként: Istennek hála, hogy Ö hü szavához, - nekünk pedig kihívás: legyünk mi is azok!

gp


Rövid - képes beszámolót - az Evang. Gemeindeblatt für Württemberg is ad: 91.évf.41.sz. (97.Okt.12.), 19. oldal.


Jubileumi füzet

vissza a gyülekezeti honlapra