Vissza:
Erdélyi, magyar alapítású
vallási közösség (XVI. század).
Alapítója
szenterzsébeti Eössi András székely főnemes.
1567-ben számos erdélyi főúrral együtt
fölvette az unitárius hitet. Családi csapások
hatására visszavonult, ekkor találja meg az új,
igaz vallást, melyet nagy buzgalommal terjeszt.
Eössi, valamint tanítványai - Bogáthy Fazekas Miklós, és örökbefogadott fia, Péchi Simon, Erdély kancellárja - készítik el a szombatosság dogmatikáját. Péchi Simon tekintélyével mintegy 20.000 székelyt nyert meg a szombatos hitnek. Egymás után tűnnek fel a szombatos prédikátorok a láthatáron. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdetik és szigorúan ragaszkodnak a szombathoz. A szombatosság teológiája nemzeti jellegű, irodalma tisztára magyar nyelvű.
Erdély fejedelmei
a XVI. század végén hozott törvényeikkel
elsősorban a szombatosokat sújtják. 1618-ban
Bethlen Gábor is megújítja
az 1595. évi gyulafehérvári országgyűlésnek
szombatosok ellen hozott határozatát. Aranyszék, Kolozsvár,
Kőröspatak, Marosszék, Torda, Makó szombatos
sirámoktól hangos. Ennek ellenére még Bocskai
István fejedelem belső tanácsosai, Balási
Ferenc generális, Borsos Tamás, a fejedelem bizalmasa
is szombatosok. Az
1635. évi országgyűlés vagyon- és fejvesztést
rótt ki a szombatosokra, ezért e családok nagy része
megkeresztelkedett és látszólag valamelyik magyar
történeti egyház hívének mondta magát.
1869-ben 105 szombatos
székely-magyar zsidó hitre tért át, megalakították
a Bözödújfalusi Zsidó Hitközséget.
1874-ben zsinagógát építettek. A XX. század
harmincas éveiben 50-80 - ebből 32 tisztán szombatos
eredetű - családból álló buzgó,
ortodox zsidó hitközség működött a faluban.
Legnagyobb részének Kovács volt a neve. Ruházatuk
a székely paraszté. Szigorúan rituális házat
vezettek, halánték hajat is hordtak, sőt még
a mezõn is viselték aratóingük fölött
az „arba-kanfoszt”.
E magyar eredetű közösség
megsemmisítése a Holocausttal kezdődött. A koncentrációs
táborokból visszatértek kivándoroltak, vagy
szétszóródtak Erdélyben, Ó-Romániában.
A végső csapást
a ceausescu-i falurombolás jelentette, ekkor víztározót
képeztek ki Bözödújfalu község területén,
földműves lakói panel (bloc)-lakásokat kaptak...
Nem csak a vallástörténeti kutatások miatt kiemelkedő fontosságú, e felekezet, de nagy figyelmet érdemel magyar irodalomtörténeti szempontból is. Az első magyarnyelvű teljes zsoltárfordítás is szombatos ember nevéhez fűződik, Bogáthy Fazekas Miklós munkája.
