|
|
Horvátország |
![]() |
|
Vissza: Ausztria
Szlovénia Nyugat-Európa Tengeren túl: Magyarországi Egyházak
|
A Drávaszög déli szögletében,
Eszék városától északkeletre fekszik
az õsi, Árpád-kori halászfalu, Kopács,
az ezredéves magyar múlt õrzõje. A tulajdoncserék
birtokpereiben a falu neve többnyire Kopoch, Kopach formában
fordul elõ a következõ évszázadokban.
A falut körülölelõ 25 ezer hektár réttõl,
melyet évente elöntött a víz, valamint a Duna
és
a Dráva áradásaitól és a tavak
vizeinek halászatától függött emberemlékezet
óta a kopácsiak megélhetése. Ez egészen
az 1960-as évekig virágzott, ekkor a halászokat kitiltották
a rét vizeirõl, és a területet rezervátummá
nyilvánítottak.
Kopácsot I.Lipót császár a szomszédos falvakkal együtt Savoyai Jenõnek adományozta a török feletti gyõzelméért. A falu akkor a közeli bellyei uradalom része lett. A rét
gazdag élõvilágának a bemutatására
1973-ban létesítették a Kopácsi Zoológiai
Múzeumot. A rét vizeiben félszáz hatfajta
él. és 267 fele madarat számláltak össze.
A múzeum gyûjteménye az 1991-es délszláv
háború idején megsemmisült.
Kopács református egyháza korai alapítású, Sztárai Mihály laskói püspökként 1544-ben százhúsz drávaszögi-baranyai és szlavóniai egyházközség közül a kopácsit is reformálta. A helvét hitvallásúak elsõ itteni temploma a reformáció idején megégett. Mai formáját a múlt század derekán nyerte, az 1991. évi háborús események során az épület megsérült. A magyar kormány 200 millió forintos horvátországi segélykeretébõl közel 60 millió forintot költ a templom és a lelkészlak felújítására. Az elõbbi ünnepélyes átadása Orbán Viktor miniszterelnök részvételével már 1999 novemberében megtörtént. Az utóbbira januárban kerül sor, Kopácsnak a legutóbbi, 1991. évi népszámláláskor 805 lakosa volt, háromnegyed része magyar. |
|