|
Thököly Imre
1657-1705
Felső-Magyarország
és Erdély fejedelme.
1667:
tanulmányok az Eperjesi Kollégiumban.
1670:
Apja a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt Árva várából
Likavárra, Husztra, később Erdélybe menekül.
1678:
a bujdosók vezérükké választják.
1679:
Hadjáratok Felső-Magyarországon; eredménytelen tárgyalásokat folytatott
a bécsi udvarral.
1682:
feleségül veszi Zrínyi Ilonát. Thököly elfoglalja Kassát; a török szultán
Felső-Magyarország fejedelmének ismeri el.
1683:
A Kassai Országgyűlésen a török szövetség miatt a rendek elégedetlenkednek
Thököly ellen. Bécs 1683. évi sikertelene ostromát követő vereségei
miatt 1686 őszén a váradi pasa elfogatja.
1690:
I. Apafi Mihály halála után, a Porta Thökölyt Erdély fejedelmévé teszi.
1692-ben
Heister tábornokért kiváltotta a Munkács föladása (1688) óta Bécsben raboskodó
Zrínyi Ilonát.
1699-ben
a karlócai béke értelmében el kellett hagyniuk Erdélyt. Konstantinápolyban,
majd Nikomédiában telepedtek le.
Irodalom:
Naagy
Iván: Egykorú emlékirat Thökölyről, Száz 1876
Angyal
Dávid: Késmárki Thököly, 1-2, 1888-1889;
Szádeczky
Lajos: Thököly erdélyi fejedelemsége, Száz 1898
Dávid
Manó: Thököly viszonya a Portához, Kolozsvár, 1906
Kanyaró
Ferenc: Kurucz virágénekek Thökölyről, Száz 1907
Angyal
Dávid: Kurucz virágénekek Thökölyről, Száz 1908
A
Thököly-kódex és kuruc kori versek, kiad. Busa Margit, 1958
Köpeczi
Béla, "Magyarország a kereszténység ellensége" - A Thököly felkelés az
európai közvéleményben, 1976 |