Főlap

Felső-Magyarország és Erdély fejedelme. 

1667: tanulmányok az Eperjesi Kollégiumban.

1670: Apja a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt  Árva várából Likavárra, Husztra, később Erdélybe menekül. 

1678: a bujdosók vezérükké választják. 

1679: Hadjáratok  Felső-Magyarországon; eredménytelen tárgyalásokat folytatott a bécsi udvarral.

1682: feleségül veszi Zrínyi Ilonát. Thököly elfoglalja Kassát; a török szultán Felső-Magyarország fejedelmének ismeri el. 

1683: A Kassai Országgyűlésen a török szövetség miatt a rendek elégedetlenkednek Thököly ellen. Bécs 1683. évi  sikertelene ostromát követő vereségei miatt 1686 őszén a váradi pasa elfogatja.

1690: I. Apafi Mihály halála után, a Porta Thökölyt Erdély fejedelmévé teszi.

1692-ben Heister tábornokért kiváltotta a Munkács föladása (1688) óta Bécsben raboskodó Zrínyi Ilonát. 

1699-ben a karlócai béke értelmében el kellett hagyniuk Erdélyt. Konstantinápolyban, majd Nikomédiában telepedtek le. 
 

Irodalom:
 

Naagy Iván: Egykorú emlékirat Thökölyről, Száz 1876

Angyal Dávid: Késmárki Thököly, 1-2, 1888-1889;

Szádeczky Lajos: Thököly erdélyi fejedelemsége, Száz 1898

Dávid Manó: Thököly viszonya a Portához, Kolozsvár, 1906

Kanyaró Ferenc: Kurucz virágénekek Thökölyről, Száz 1907

Angyal Dávid: Kurucz virágénekek Thökölyről, Száz 1908

A Thököly-kódex és kuruc kori versek, kiad. Busa Margit, 1958

Köpeczi Béla, "Magyarország a kereszténység ellensége" - A Thököly felkelés az európai közvéleményben, 1976