Vissza:

Főlap  

Panteon 

Egyházak 

Mérföldkövek 

Szellemi központok 

Művészetek

Aktualitások

Sylvester János (Erdős)

Született: Szinyérváralja  (1504 ?) - meghalt: Bécs  (1552). Sylvester Mihály bátyja.  
1526-tól Krakkóban tanult, 1527-ben a magyar bursa seniora. Tanára, Leonhard Cox hatására Erasmus követőjévé vált. Megjelent Rosarium című vallásos munkája; magyar értelmezésekkel egészítette ki Christian Hegendorf és Sebald Heyden latin nyelvtani és nyelvgyakorló könyveit. 1529-ben a wittenbergi egyetemre iratkozott be, Melanchthont hallgatta. 1534-tõl Nádasdy Tamás sárvári udvarában iskolamester. Elkezdte az Újszövetség fordítását Erasmus szövegváltozata nyomán. Nádasdy Tamás a fordítás kinyomtatásához Sárvár-Újszigeten műhelyt hozott létre. A nyomdát  irányította; a tipográfiai munkát a Bécsből hívott Johannes Strutiusra (Strauß) bízták. 1539-ben megjelent Grammatica Hungaro-latina című  műve cseh mellékjeles helyesírással, a magyar nyelv sajátosságaira vonatkozó fölismerésekkel. Az Újszövetség kinyomtatása Strutius képességeit meghaladta, helyére ezért Abádi Benedek került. 1541-ben Abádi befejezte az Újszövetséget, a Magyarországon előállított első magyar nyelvű könyvet. Tartalmazza az első magyar idõmértékes verseket, végén az első magyar nyelvű stilisztikai fejtegetést a „képes beszédről”. 1542-ben  Bécsbe ment, s Nádasdy ajánlatára 1543-tól az egyetemen hébert, majd görögöt és történelmet tanított. Megjelentek latin versei: Erasmust követő elégiája a törökök ellen (1544), Bécset megszemélyesítő költeménye (1546), Anna királyné sírverse (1548), a feltámadott Jézus panasza (1550 körül) a hit panasza (1551). Bornemisza Péter énekeskönyvében maradt fönn Krisztus feltámada kezdetű éneke. Átmeneti korban élt, nem tartható valamely meghatározott felekezet hívének. Munkásságával elősegítette a humanizmus eredményeinek beépülését a magyar nyelvi és irodalmi tudatba.