|
|
|

|
|
*
|
|
 |
|
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem pecsétje a
Farkas utcai Református Templom kelyhén, 1641 |
|
 |
|
I. Rákóczi György |
|
1593 -1648
Erdélyi
fejedelem
Erdélyi fejedelem,
uralmát a magyar politikai és vallási szabadság
érvényesítésére szentelte. Buzgó
protestáns fejedelem volt. Sokat áldozott templomokra, tanintézetekre
és külföldön tanuló ifjak segélyezésére.
A Geleji-féle egyházi törvények
által az egyházi igazgatás rendszerét megállapította.
Rákóczi Zsigmond
erdélyi fejedelem legidősebb fia.
1616: ónodi kapitány
és borsodi főispán,
1616: Házassága
Lorántffy
Zsuzsannával
1630: kassai generális.
1630: Segesvárt
fejedelemmé választották
1643-ban A Török
Porta engedélyével, svéd szövetségében
megindította hadait III. Ferdinánd ellen. Csaknem egész
Magyarország kezei közt volt. 1645-ben a Dunáig mindent
elfoglalt.
1645 szeptember 16:
Linzi Béke.
Megerősítették
a protestánsok vallásszabadságát;
Rákóczi örökös
tulajdonnal kapta Regécz várát és a tokaji
uradalmat.
IV. Ulászló
halálával megürülvén a lengyel trón,
Rákóczi ennek megszerzésére fordította
figyelmét; de mielőtt célját el érhette
volna, meghalt.
Gyulafehérváron
temették el.
|