MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: RÁDAY PÁL
|
|
Magyarországi Református Egyház Pécel Ráday Gyűjtemény
|
|
|
|
* |
|
|
|
Ráday Pál |
|
|
|
A Lelki hodulás címlapja |
|
|
|
A péceli Ráday Kastély díszterme |
 |
|
Ráday Kastély, könyvtár |
1677-1733
A Magyar Református Egyház első egyetemes főgondnoka, a XVIII. század legjelentősebb magyar protestáns egyházpolitikusa.
Hazai iskolákban
tanult.
1700-tól
Nógrád vármegye jegyzője. 1703-ban megyéjével
együtt csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz.
A fejedelem hamar maga mellé vette a tehetséges fiatal férfit,
s legbelsőbb munkatársa, bizalmasa lett. Csakhamar a szabadságharc
minden kiáltványát, fontosabb levelet Ráday
fogalmazott.
A szatmári béke megkötése után Ráday úgy látta, hogy hazája ügyét leginkább úgy tudja szolgálni, ha a protestantizmus védelmére szenteli életét. Mély hite, puritán református kegyessége (erről tanúskodik a "Lelki hodulás" című 1710-ben megjelent imádságoskönyve is) és magas műveltsége diplomáciai készsége, jártassága tette őt erre alkalmassá.
Tehetségét és tekintélyét nemcsak
hitfelei, de a másik (császári és római katolikus) tábor is elismerte: vele
tárgyalt az esztergomi érsek, őt értesítette az országbíró a Pesti Vallásügyi
Vegyes-bizottság összehívásáról, vagy hozzá fordultak segítségért, tanácsért az
egyházi vezetők, szervezetek, egyházközségek, iskolák, stb.
Így alakult ki a "generális főkurátor" tisztség amelynek első betöltője Ráday Pál volt. Sokrétű tevékenységében rendelkezésére álltak, segítségére voltak az "ágensek". Felelősségteljes tisztét haláláig hűségesen betöltötte, a magyarországi protestantizmus az ő tevékenységének igen sokat köszönhet.
|
A péceli Ráday kastélyban készült fotók Török Miklós munkái. A honlapra a Műemlékek Állami Gondnoksága és Török Miklós engedélyével kerültek. A fotókra ráklikkelve nagyobb méretben is megtekintheti azokat. |
