MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: MAKKAI SÁNDOR
|
|
|
* |
|
|
Nagyenyed, 1890. máj. 13. - Budapest 1951. júl. 19.
Református tanár.
Makkai Domokos fia. Nagyenyeden kezdett tanulni. A gimnáziumot 1908-ban Sepsiszentgyörgyön, a teológiát 1912-ben Kolozsvárt végezte, hol ekkor hitoktató lett. Ez évi decemberben bölcsészetdoktori oklevelet szerzett, 1917 tavaszán teológiai magántanári képesítést, mindet ugyanott. Közben 1915-ben lelkészi állást foglalt el Vajdakamaráson, míg 1917-ben a gyakorlati teológia tanárának hívták a sárospataki akadémiára. A következő évben Kolozsvárra ment a rendszeres teológia tanszékére. 1922-ben főjegyzővé, 1926 áprilisában püspökévé választotta az erdélyi egyházkerület, s mint ilyen, kolozsvári lelkész volt 1936-ig, amikor lemondott hivatalairól és egyetemi tanárrá neveztetett ki Debrecenbe, a gyakorlati teológia egyik tanszékére. 1938-ban elnökévé választotta a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, ugyanez évben zsinati póttaggá, 194ö-ben tanácsbíróvá a tiszántúli egyházkerület. 1950-ben megszűnvén az egyetemen a hittudományi kar, akadémiai tanár lett. Kiváló regényíró, egyházi érdekű művei vannak.
Irodalom:
Zóványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon" 3. kiadása (1977).
