Torda, 1770. jan. 30. - Nagyenyed, 1831. máj. 25.

Református tanár.

Nagyenyeden tanult, hol 1788-tól járta a felsőbb osztályokat s köztanítóságot is viselt. Ezután külföldre ment s 1796 őszétől két évig Jenában folytatta tanulmányait. Visszatérve hazájába, 1798-tól udvari papja volt özv. br. Daniel Istvánnénak, míg 1799 nyarán marosvásárhelyi, 1818 elején nagyenyedi bölcsészettanár lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban rendes tagjának választotta.

A bölcsészeti irodalom terén nagy sikerrel és nagy hatással működött, mint Kant eszméinek önálló felfogású, lelkes hirdetője.

Készült a Protestáns Teológiai Intézetben, Kolozsvár, 2000 III.