MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: HARSÁNYI ISTVÁN MÓRIC
|
|
|
|
|
* |
|
|
| Harsányi István Móric |
|
|
| Michael de Ruyter |
1630 -,
Református
lelkész
A gályarabságot szenvedett református lelkészek egyik legkiválóbbja, született Baranyában 1630-ban.
Tanult
Debrecenben, azután külföldön, hol 1663. a groningeni egyetem hallgatója
volt. Onnan hazajőve, rimaszombati lelkész lett. 1674 febr. 18. Pozsonyba maga
elé idézte a delegatum judicium, mely ápr. 4. fej- és jószágvesztésre ítélte.
Életének azután megkegyelmeztek, de Pozsonyban és Lipótváron szenvedett
fogsága, valamint gályarabságra hurcoltatása s azon való kínoztatása súlyosabb
gyötrelmeket okoztak, mint okozott volna vértanú-halála. A nápolyi gályákról
a nagy- és hőslelkű Ruyter tengernagy által kiszabadíttatva, társaival együtt
Svájcba ment s Zürichben másfél évet töltött. Hosszas bolyongás után végre
visszatért hazájába s ismét elfoglalta a rimaszombati első lelkészi állást.
Irodalmilag
nem igen működött, mindössze egyetlen műve maradt fenn, melynek címe:
Disputatio theologica, qua disquiritur, quaenam sunt opera legis, quae fidei
opponuntur (Groningen 1663).
Arcképe
is fennmaradt. - Fia, ki szintén papságra készülve, külföldről való
hazatérte után Losoncon lelkészkedett, elhagyta vallását s Nagyszombatban
veres barát lett.
Forrás: A Pallas Nagylexikona)
Szundy László
