MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: GELEJI KATONA ISTVÁN
|
|
|
* |
|
|
| Bethlen Gábor fejedelmi címere |
|
|
| Bethlen Gábor |
|
|
| I. Rákóczi György |
Gelej - Eger közelében - 1589 - Gyulafehérvár 1649 december. 12.
Református püspök
Külföldi tanulmányairól hazatérvén, a gyulafehérvári iskola igazgatását vette át. 1621-ben Bethlen Gábor fejedelem udvari papja lett és az maradt a Rákóczi Györgyök korában is. Közben 1633. egyúttal esperessé és püspökké is megválasztatván. Püspöki működése korszakalkotó volt, amennyiben a református egyháznak a többi felekezetekkel szemben való kiváló állása az ő idejében szilárdult meg.
Az egyház kerület vagyonát oly sikeresen gyarapította, hogy haláláig
74,000 tallérra emelkedett. Nagy buzgósággal és sok sikerrel harcolt az
unitáriusok és szombatosok ellen.
Erősen küzdött a puritán, sőt a presbiteri irányú mozgalmak ellenében
is; melyeknek elnyomására úgy irodalmi téren, mint a szatmárnémeti
nemzeti zsinaton hathatósan működött. Ennek a zsinatnak a megbízásából
készítette a róla nevezett Geleji-kánonokat, melyek azóta a tiszántúli
és erdélyi, majd a dunamelléki reformátusoknál állandóan érvényben
voltak. A Keserői Dajka János által megkezdett énekes gyűjteményt az úgynevezett
Öreg graduált is ő fejezte be úgy, hogy 1836-ban nyomtatásban
megjelenhetett.
Egyéb művei:
Latin halotti beszédek, Gyulafehérvár 1624
Titkok titka, Gyulafehérvár 1645
Váltság titka, Várad 1645
A váltság titkának második volumenje, Várad 1617
A váltság titkának harmadik volumenje, Várad 1619
Nevezetes
az a Magyar Grammatikája, melyet a Titkok titka után függelékül kiadott.
Legpontosabb e grammatikában a helyes írás etimológiai elvének felállítása,
amivel megindította a magyar etimologizálást; továbbá az a nyelvújítási
tétel, hogy meglevő képzések és összetételek analógiájára új és
szokatlan szókat is alkothatunk. Egy csomó műszót maga alkotott. (v. ö.
Kiss Kálmán, Geleji Katona István kánonai stb., Kecskemét 1876).
