MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: BEYTHE ISTVÁN

Főlap

Egyházak

Intézmények

Mérföldkövek

Panteon

Szellemi központok

Művészetek

Aktualitások


Sárvár

Sárvár

Németújvár (Güssing)

 

 

  

A sárvári Nádasdy vár díszterme

Gróf Nádasdy Tamás

1532 - 1612

Előbb Szakolcán, azután 1559-től Alsó-Lendván tanító, majd Sárváron, a Nádasdy Tamás által alapított iskolában tanár volt. Alsólendvai lelkész 1565-től, 1574. áprilisában soproni magyar lelkész lett. Innen nem egészen két év múlva Németújvárra (feltehetően ez a szülőhelye) ment, hol egyszersmind Batthyány Boldizsár grófnak is udvari lelkésze volt. 1582-ben jelen volt a pozsonyi országgyűlésen, 1585. július 25-én a Vas megyei Hegyfalu községben tartott zsinaton a dunavidéki protestánsok szuperintendensévé választották.

A csepregi zsinatot 1587. március 12-én tartották Beythe István vezetése alatt. A Beythe előterjesztése alapján itt alkotott 27 kánon leginkább a lelkészek és tanítók erkölcsi-magatartási szabályaira vonatkozó fegyelmi szabályokat tartalmazza.

Az 1591 június 2- 3. között megtartott csepregi kolloquiumon a többségben levő lutheránus lelkészek és hittudósok Beythét legyőzöttnek nyilvánították s ennek folytán a dunántúli protestánsok többsége az ágostai hitvallást, majd a Formula concordie-t tekintette hite szabályozójaként. Beythe a kolloquiumban részt vett, de a lutheri felfogás híveivel szemben folytatott másfélnapi vita után távozott. 1595-ben le is mondott a püspökségről, azonban a reformátusok továbbra is őt tekintették vezetőjüknek. A kálvini és filippista irányú protestánsok Beythét követve 1595 után határozottan Kálvinhoz csatlakoztak. Az 1598-ra teljesen önálló szervezettel rendelkező evangélikusok is csak halála után választották meg az első evangélikus püspököt.

Beythe István munkásságának fontos része volt a növénytan tudományos kutatása. 1582-ben már Németújváron (jelenleg Güssing, Ausztria) volt, itt találkozott és ismerkedett meg a kor leghíresebb botanikusával Clusiusszal aki 1574-82-ben itt, mint Batthyány Boldizsár vendége a vidéken ismételten füvészeti kutatásokat tett. Beythe Clusius kutatásait, mint a vidék tájainak és nyelvének ismerője tetemesen megkönnyítette. Clusius a Stirpium nomenclator Pannonicus előszavában hálával emlékezik meg róla, s arról a tudományos segítségről, melyben őt az alapos tudós részesítette. Clusius-szal Beythe összeírta az ott ismeretes növények magyar neveit s a latin neveikkel együtt Stirpium nomenclator Pannonicus címen kiadta Németújváron 1583-ban.

A magyar növényszavak gyűjtése Beythe érdemének tekinthető, ámbár a gyűjtött nevek Clusius munkájában láttak világot.


Egyéb munkái: 

  • Miképpen a keresztyéni gyülekezetben az keresztséget, Úrvacsoráját szolgáltassanak az egyházi tanítók, arról íratott könyvecske. Németújvár 1582. Keresztyéni tudománynak rövid summája. 1582. 

  • Az evangeliomok magyarázatai. 1584. 

  • Esztendő által való vasárnapi epistolák. 1584. 

  • Az szentek fő innepeiről való evangeliomok. 1584. 

  • Fő innepnapokra való epistolák magyarázati. 1584. 

  • Confessio fidei Németujvariensis certis comprehensa articulis. 1597. 

  • Encomium ubiquisticum contra Brentianos. 1597. 

  • Énekeskönyv (kótákkal). 

  • Nevezetes még az úgynevezett Beythe-féle kánonokról is, melyeket 1587-ban készített. 

  • Latin üdvözlő verset irt Pathai Istvánnak A sacramentumokról c. művéhez 1592-ben. 


Erdélyi Károly

 

  Magyar Honlap - The Hungarian Homepage