MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: BETHLEN GÁBOR

Főlap

Egyházak

Intézmények

Mérföldkövek

Panteon

Szellemi központok

Művészetek

Aktualitások

  .

.

Bethlen Gábor

Brandenburgi Katalin

Brandenburgi Katalin könyvtáblája

1580-1629

Erdély fejedelme,  Krisztus egyházát szerető, annak építésén fáradozó nagy államférfi volt. Felismerte, hogy a magyarság megmaradásának záloga a protestantizmus megmaradása. 

1580-ban Marosillyén született, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem udvarában nevelkedett.  
Ifjú évei igen zaklatottak:  török elleni hadjáratban, Mihály vajda ellen harcokban vesz részt, küzdött Székely Mózes seregében  
A vesztes csaták után többször is török földre menekült.

1613: Erdély fejedelmévé választják 
Fő célja: a vallás szabadságát megőrzése,  a Habsburg és Török Birodalom közé ékelődött Erdély megerősödésének és fennmaradásának biztosítása. Ezért kapcsolódott be az Európában folyó harmincéves háborúba három ízben is.  
A Bethlen sikerei nyomán megkötött békék orvosolták a rendi és vallási sérelmeket, biztosították a vallás szabad gyakorlását a  királyi Magyarország lakosai számára is.  
Bethlen Gábor hitéhez és egyházához ragaszkodó buzgó református volt. A  más felekezethez tartozókat  becsülte és segítette. Támogatta  a katolikus Káldi György bibliafordítását is.  

1629-ben  rendeletben biztosítja a prédikátorok és azok leszármazottjai számára közös nemesi levéllel a  nemesi rangot.  
Bethlen iskolapolitikája is rendkívül célratörő volt. Szélesítette és modernizálta az alsó  fokú oktatást, de nagyon fontosnak tartotta egy európai színvonalú felsőoktatási intézmény létrehozását is. Így született meg a fejedelmi székvárosban, Gyulafehérváron a gimnázium, amelyet később a fejedelem akadémiai rangra emelt. Számos jeles  magyar és külföldi tanár, tudós munkálkodott ennek az intézménynek a felemelésén. A herborni egyetemről jött az enciklopédia-szerző Alsted, a természettudós Bisterfield és a nyelvész Piscator.  


Bethlen támogatásával sok magyar diák tanult külföldi egyetemeken is. Bethlen nagy gondot fordított a könyvtárfejlesztésre. Maga a fejedelem is sokat és rendszeresen olvasott.  A könyvtárfejlesztést szolgálta a gyulafehérvári nyomda alapítása, illetve a már működő debreceni, brassói nyomdák támogatása. Ezekben a nyomdákban a hitvitázó iratok, prédikációgyűjtemények, bibliai könyvek magyarázatai mellett az államigazgatást segítő kiadványok is  megjelentek. Nemcsak magyar, de német, latin, szlovák, sőt román nyelven.

  
A gyulafehérvári fejedelmi udvar – különösen Bethlen második, Brandenburgi Katalinnal kötött házassága után – fényűző fejedelmi udvar volt. A reneszánsz stílusban épült palotában flandriai gobelinek, selyem és bársony terítők, függönyök, keleti szőnyegek, tették otthonossá a kőpadlós termeket. Finom berakásos felületű bútorzat biztosított méltó keretet a fejedelem udvartartásának. Nemcsak Gyulafehérváron, de országa más városában is pompás épületek emelkedtek. Olasz mesterek építették Várad, Fogaras, Alvinc, Déva várkastélyait.  


1629-ben hunyt el. 


 

  Magyar Honlap - The Hungarian Homepage