|
|
|

|
|
.
|
|
|
|
.
|
|
|
|
Bethlen Gábor
|
|
|
|
Brandenburgi Katalin
|
|
|
|
Brandenburgi Katalin könyvtáblája
|
|
1580-1629
Erdély
fejedelme, Krisztus egyházát szerető, annak
építésén fáradozó nagy államférfi
volt. Felismerte, hogy a magyarság megmaradásának
záloga a protestantizmus megmaradása.
1580-ban Marosillyén
született, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem udvarában
nevelkedett.
Ifjú
évei igen zaklatottak: török elleni hadjáratban,
Mihály vajda ellen harcokban vesz részt, küzdött
Székely Mózes seregében
A
vesztes csaták után többször is török
földre menekült.
1613: Erdély fejedelmévé választják
Fő
célja: a vallás szabadságát megőrzése,
a Habsburg és Török Birodalom közé ékelődött
Erdély megerősödésének és fennmaradásának
biztosítása. Ezért kapcsolódott be az Európában
folyó harmincéves háborúba három ízben
is.
A
Bethlen sikerei nyomán megkötött békék orvosolták
a rendi és vallási sérelmeket, biztosították
a vallás szabad gyakorlását a királyi
Magyarország lakosai számára is.
Bethlen
Gábor hitéhez és egyházához ragaszkodó
buzgó református volt. A más felekezethez tartozókat
becsülte és segítette. Támogatta a katolikus
Káldi György bibliafordítását is.
1629-ben
rendeletben biztosítja a prédikátorok és azok
leszármazottjai számára közös nemesi levéllel
a nemesi rangot.
Bethlen
iskolapolitikája is rendkívül célratörő
volt. Szélesítette és modernizálta az alsó
fokú oktatást, de nagyon fontosnak tartotta egy európai
színvonalú felsőoktatási intézmény
létrehozását is. Így született meg a fejedelmi
székvárosban, Gyulafehérváron a gimnázium,
amelyet később a fejedelem akadémiai rangra emelt.
Számos jeles magyar és külföldi tanár,
tudós munkálkodott ennek az intézménynek a
felemelésén. A herborni egyetemről jött az enciklopédia-szerző
Alsted, a természettudós Bisterfield és a nyelvész
Piscator.
Bethlen
támogatásával sok magyar diák tanult külföldi
egyetemeken is. Bethlen nagy gondot fordított a könyvtárfejlesztésre.
Maga a fejedelem is sokat és rendszeresen olvasott. A könyvtárfejlesztést
szolgálta a gyulafehérvári nyomda alapítása,
illetve a már működő debreceni,
brassói nyomdák támogatása.
Ezekben a nyomdákban a hitvitázó
iratok, prédikációgyűjtemények, bibliai
könyvek magyarázatai mellett az államigazgatást
segítő kiadványok is megjelentek. Nemcsak magyar,
de német, latin, szlovák, sőt román nyelven.
A
gyulafehérvári fejedelmi udvar – különösen
Bethlen második, Brandenburgi Katalinnal kötött házassága
után – fényűző fejedelmi udvar volt. A reneszánsz
stílusban épült palotában flandriai gobelinek,
selyem és bársony terítők, függönyök,
keleti szőnyegek, tették otthonossá a kőpadlós
termeket. Finom berakásos felületű bútorzat biztosított
méltó keretet a fejedelem udvartartásának.
Nemcsak Gyulafehérváron, de országa más városában
is pompás épületek emelkedtek. Olasz mesterek építették
Várad, Fogaras, Alvinc, Déva várkastélyait.
1629-ben
hunyt el.
|