|
MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: ZVONARICS MIHÁLY |
||||||||||
|
|
? - 1625?, evangélikus szuperintendens Szegénysorú
sárvári varga fiaként született - nevezték ezért Varga Mihálynak is - és
nagy, egyházat szolgáló család fejeként halt meg. A
híres, Nádasdy Tamás által alapított sárvári iskolának
volt tanulója, majd Sopronkeresztúrra került rektornak. 1605-ben váltotta
fel Magyari Istvánt a
sárvári
lelkészi állásban és lett Nádasdy Pál udvari lelkésze egyben. 1620-ban
választották a dunántúli evangélikusok szuperintendensének (püspökének).
Sárvári lelkész 1625-ig volt, feltehetően haláláig. Könyvei
Keresztúron és Csepregen jelentek meg. Első írása Keresztúron jelent meg
Manlius Jánosnál "Pápa, nem pápa" címmel 1603-ban. Nem önálló munka, fordítás
Osiander András művéből. Halála után jelentek meg Csepregen "Postillá"-i
1628-ban. Ebben evangélium magyarázatait adták ki, amelyekhez az evangéliumok
szövegének idézéséhez használta Sylvester János Újtestamentomának szövegét.
Ez egyébként bizonyíték arra, hogy a művet kiadását követően még sokáig
használták Sárváron. Farkas Imre 1643-ban nyomtatta ki Zvonarics úrvacsorai
kátéját "Az Ur vacsoraia idvösséges tudományának utába való rövid bemutatás
..." címmel. Zvonarics Mihályt testvérei és fiai követték az egyházi szolgálatban. Öccse, Imre ikervári, majd csepregi lelkész. György fia Németújvárott nevelő, később tiszttartó, István czenki, keresztúri, kassai lelkész, Miklós fia pedig a feljegyzések szerint egyike volt a Nádasdyak alumnusainak. György 1626-ban Csepregen adta ki "Rövid felelet"-ét, amelyben Péczeli Király Imre komáromi református lelkésszel vitázik. Erdélyi Károly |
||||||||