MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: ZVONARICS MIHÁLY

? - 1625?, evangélikus szuperintendens

Szegénysorú sárvári varga fiaként született - nevezték ezért Varga Mihálynak is - és nagy, egyházat szolgáló család fejeként halt meg.

A híres, Nádasdy Tamás által alapított sárvári iskolának volt tanulója, majd Sopronkeresztúrra került rektornak. 1605-ben váltotta fel Magyari Istvánt a sárvári lelkészi állásban és lett Nádasdy Pál udvari lelkésze egyben. 1620-ban választották a dunántúli evangélikusok szuperintendensének (püspökének). Sárvári lelkész 1625-ig volt, feltehetően haláláig. 

Könyvei Keresztúron és Csepregen jelentek meg. Első írása Keresztúron jelent meg Manlius Jánosnál "Pápa, nem pápa" címmel 1603-ban. Nem önálló munka, fordítás Osiander András művéből. Halála után jelentek meg Csepregen "Postillá"-i 1628-ban. Ebben evangélium magyarázatait adták ki, amelyekhez az evangéliumok szövegének idézéséhez használta Sylvester János Újtestamentomának szövegét. Ez egyébként bizonyíték arra, hogy a művet kiadását követően még sokáig használták Sárváron. Farkas Imre 1643-ban nyomtatta ki Zvonarics úrvacsorai kátéját "Az Ur vacsoraia idvösséges tudományának utába való rövid bemutatás ..." címmel.

Zvonarics Mihályt testvérei és fiai követték az egyházi szolgálatban. Öccse, Imre ikervári, majd csepregi lelkész. György fia Németújvárott nevelő, később tiszttartó, István czenki, keresztúri, kassai lelkész, Miklós fia pedig a feljegyzések szerint egyike volt a Nádasdyak alumnusainak. György 1626-ban Csepregen adta ki "Rövid felelet"-ét, amelyben Péczeli Király Imre komáromi református lelkésszel vitázik.

  Magyar Honlap - The Hungarian Homepage