MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: ZACHARIAS ZAREWUTIUS

1605?-1667

A 16-17. század folyamán a magyarországi evangélikusság és az egész ország kulturális életében kiemelkedő szerepet játszottak a felvidéki városok. E városok közül Bártfa az elsők között és talán a legközvetlenebbül adott otthont a reformáció tanainak. Mindez nagyrészt a wittenbergi műveltségű Leonhard Stöckelnek köszönhető. Mind az Ötvárosi Hitvallás megszerkesztésével, mind iskolarektori működésével évszázadokra meghatározta a bártfai evangélikusság életét.

Ebben a zeneileg is tanult és igényes környezetben működött negyvenhárom éven keresztül Zacharias Zarewutius. Berzevicében született lelkészcsalád gyermekeként. Öt testvére közül Mathias [1] is orgonistaként dolgozott. Zacharias hazai tanulmányok után Iglón volt orgonista. Innen pályázta meg 1624-ben a megüresedett bártfai állást.

A fennmaradt dokumentumokból arra következtethetünk, hogy Zarewutius egyfajta "egyházzene igazgatói" szerepet töltött be. Orgonistaként legfontosabb feladata a gyülekezet és a kórus énekének bevezetése és kísérete volt, de pedagógiai munkát is végzett: zenére tanította az iskola tanulóit. Több iskolaszabályzat maradt fenn a 17. századból, mely bizonyítja, milyen alapos zenei képzésben részesültek az evangélikus iskolák diákjai. Magyarország északi részén lényegében ugyanazzal a tantervvel találkozhatunk, ami Németországban és a lutheránus országokban ekkor általánosan használatban volt. Eszerint  minden nap volt zeneóra, melyen elméleti és hangszeres oktatás mellett a vasárnapi istentiszteleten éneklendő kórusműveket is próbálták.

Az énekkar betanítása és irányítása nem az orgonista, hanem a kántor feladata volt, de előadandó művekkel maga Zarewutius is ellátta a kórust. Számos korábbi és korabeli szerző művét lemásolta és saját kompozíciókat is írt. A német korálok többkórusos feldolgozásai, latin és német Magnificatjai mind a bártfai Szt. Egyed templom istentiszteleteit gazdagították, s a dokumentumok szerint az ő művét énekelték 1639-ben, a Stöckel emlékére rendezett ünnepségen is.

Zarewutius családi életét beárnyékolta első gyermeke, majd felesége korai halála. Második feleségétől született négy gyermeke közül kettő követte apja hivatását: Johannes Bártfán, az ifj. Zacharias pedig Lőcsén lett orgonista.

Bártfa zenei életének meghatározó alakja 1667 február 20-án halt meg több, mint négy évtizedes szolgálat után.

Irodalom:

Bárdos Kornél (Szerk.): Magyarország zenetörténete II. (Akadémiai Kiadó - Budapest, 1990)

Bárdos Kornél: Sopron zenéje a 16-18. században (Akadémiai Kiadó - Budapest, 1984)

Brockhaus Riemann: Zenei lexikon: szócikkek  (Zeneműkiadó - Budapest, 1985)

Csomasz Tóth Kálmán: A humanista metrikus dallamok Magyarországon (Akadémiai kiadó - Budapest, 1967)

Csomasz Tóth Kálmán: A református gyülekezeti éneklés (A Református Egyház kiadása - Budapest, 1950)

Musicalia Danubiana vol. 8.: Zacharias  Zarewutius: Magnificats and Motets - Ferenczi Ilona, Murányi Róbert Árpád: bevezető tanulmányok (MTA Zenetudományi Intézet - Budapest, 1987)                                                 

Finta Gergely

  Magyar Honlap - The Hungarian Homepage