MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: TRANOVSKY GYÖRGY

1591-1637

Evangélikus lelkész. A magyarországi evangélikusság egyik legértékesebb sajátsága, hogy történetének kezdete óta több nemzetiséget foglalt magába. A szlovák ajkú evangélikusság éneklését, ezen keresztül egész kegyességét alapvetően meghatározta Tranoscius lelkészi, énekszerzői, és énekeskönyv szerkesztői tevékenysége. 1629-ben kiadott ódagyűjteménye a 17. századi felvidéki német, szlovák és magyar műveltségre volt hatással, az 1636-ban megjelent Chitara Sanctorum pedig a szlovák evangélikusság számára egészen századunkig a legfontosabb énekeskönyv, mely a magyar ajkú evangélikusok énekkultúráját is befolyásolta.

Tranovsky 1591-ben született Sziléziában, Teschenben. Neve utal arra a falura, Tranovicére, ahonnan a család származik. Középiskolai tanulmányai befejeztével, 1607-től a wittenbergi egyetem hallgatója lett. 1612-ben Prágában tanít, majd a morvaországi Hellesovicében iskolarektor, később Mesericben lelkész. Osztozott a cseh protestánsok sorsában: 1621-ben menekülni kényszerült, 1623-ban raboskodott is, majd a sziléziai Bielicben kapott állást. Miután hite miatt innen is elűzték, 1628-ban Magyarországra, Árva várába menekült. 1636-ban Liptószentmiklóson lett lelkész.

1629-ben megjelent ódagyűjteményének 150 latin nyelvű éneke  közül e helyen az egyházi év nagyobb ünnepeire, valamint a katekizmus tanításához szántakat emeljük ki. A kötet végén sorolja az ezekhez tartozó húszféle versmértéket és ugyancsak húsz egyszerű négyszólamú karművet. (Utóbbiak közül mintegy a fele saját kompozíciója.) A kötet különlegességei közé tartoznak azok a versek, melyekben latin klasszikus költők verseit dolgozza át úgy, hogy miközben a vers formáját - ezzel együtt bizonyos szavakat, ragokat, alliterációkat- megtartja, tartalmát keresztyénné írja át, s ezzel mintegy "megkereszteli" a művet.

Ódagyűjteményénél is jelentősebb és nagyobb hatású Chitara Sanctorum című énekeskönyve. Első kiadásának csaknem félezer  énekéből több mint 150 Tranovsky költeménye, s a többi között is jelentős azon énekek száma, melyet korábbi latin vagy német ének alapján ő fordított. A "Tranoscius" anyaga újabb és újabb kiadásokban egyre bővült. Legutóbb 1874-ben jelent meg 1148 énekkel.

A Tranoscius énekeskönyv több, mint kétszáz éves története alatt mélyen beleivódott a szlovák evangélikusok ünnepi és mindennapi kegyességébe. Talán ezért szokás Jiri Tranovskyt szláv Luthernek nevezni.

Utolsó szolgálati helyén, Liptószentmiklóson halt meg 1637-ben.

  Magyar Honlap - The Hungarian Homepage