MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: SYLVESTER (ERDŐS) JÁNOS
|
Sárvár |
|
|
|
* |
|
Azki zsidóul és görögül, és vígre deákul Szól vala rígen, szól néked az itt magyarul: Minden nípnek az ű nyelvín, hogy minden az Isten Törvényinn íljen, minden imádja nevít." |
 |
|
Sylvester János Újszövetség fordításának címlapja |
 |
| A sárvási Nádasdy vár díszterme |
1504?, Szinyérváralja -1552, Bécs
Humanista író, biblia fordító
Sylvester
Mihály bátyja.
1526-tól Krakkóban tanult, 1527-ben a magyar bursa seniora. Tanára, Leonhard Cox
hatására Erasmus követőjévé vált. Megjelent Rosarium című vallásos munkája;
magyar értelmezésekkel egészítette ki Christian Hegendorf és Sebald Heyden latin
nyelvtani és nyelvgyakorló könyveit. 1529-ben a wittenbergi egyetemre iratkozott
be, Melanchthont hallgatta. 1534-tõl
Nádasdy Tamás
sárvári udvarában iskolamester.
Elkezdte az Újszövetség fordítását Erasmus szövegváltozata nyomán. Nádasdy Tamás a fordítás kinyomtatásához Sárvár-Újszigeten műhelyt hozott létre. A nyomdát irányította; a tipográfiai munkát a Bécsből hívott Johannes Strutiusra (Strauß) bízták. 1539-ben megjelent Grammatica Hungaro-latina című műve cseh mellékjeles helyesírással, a magyar nyelv sajátosságaira vonatkozó fölismerésekkel. Az Újszövetség kinyomtatása Strutius képességeit meghaladta, helyére ezért Abádi Benedek került. 1541-ben Abádi befejezte az Újszövetséget, a Magyarországon előállított első magyar nyelvű könyvet. Tartalmazza az első magyar idõmértékes verseket, végén az első magyar nyelvű stilisztikai fejtegetést a „képes beszédről”.
1542-ben Bécsbe ment, s Nádasdy ajánlatára 1543-tól az egyetemen hébert, majd görögöt és történelmet tanított. Megjelentek latin versei: Erasmust követő elégiája a törökök ellen (1544), Bécset megszemélyesítő költeménye (1546), Anna királyné sírverse (1548), a feltámadott Jézus panasza (1550 körül) a hit panasza (1551). Bornemisza Péter énekeskönyvében maradt fönn Krisztus feltámada kezdetű éneke. Átmeneti korban élt, nem tartható valamely meghatározott felekezet hívének. Munkásságával elősegítette a humanizmus eredményeinek beépülését a magyar nyelvi és irodalmi tudatba.
"Próféták által szólt rígen néked az Isten
Azkit igírt, ímé, vígre megadta Fiát,
Buzgó lílekvel szól most es néked ezáltal,
Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess.
Itt vagyon az rejtek kincs, itt vagyon az kifolyó víz,
Itt vagyon az tudomány, mely örök íletet ad.
Lelki kenyír vagyon itt, melyben mikor íszel, örökké
Ílsz, mely a mennyből szálla, halálra mene."
