MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: SCHÖPF-MEREI ÁGOST
|
|
|
|
|
* |
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia korhű ábrázolása |
(Schoepf Ágoston)
Győr, 1804.szept. 24.- Manchester 1858.márc. 12.
orvos,
a magyar gyermekgyógyászat úttörője. Bécsben és Prágában tanult, Páduában
avatták orvosdoktorrá és sebész magiszterré 1832-ben, de még folytatta
tanulmányait Páviában. A Magyar
Tudományos Akadémia 1835-ben levelező tagjává választotta. Pesten az
orvos történet rendkívüli tanára lett 1836-ban.
1834-ben
ortopédiai intézetet létesített. Ezt az 1838-as árvíz romba döntötte.
1839-ben
gyermekkórházat alapított a szegény sorsúak részére, s annak igazgató főorvosa
lett.
1843-tól
az egyetemen gyermekgyógyászatot ad elő. 1847-ben mint a tárgy rendkívüli
tanára kiadja az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet. Meghonosította
a gyermekgyógyászatban a hallgatózást és a kopogtatást. Elsőként
alkalmazott nálunk gyermekeknél légcsőmetszést, és világviszonylatban elsőként
végzett narkózisban gyermekműtétet.
Igen
alapos klinikus. Pesten elsőként végez intézetében minden halálesetnél kórboncolást,
annak eredményét jegyzőkönyvben rögzítve. Sebészként is kiváló: hazánkban
ő honosította meg a bőr alatti ín- és izommetszést, a gégemetszést és a
kancsalság javító műtétet.
A
szabadságharc alatt Merei Ágost-ra magyarítja nevét és katonaorvos lesz, mégpedig
olasz tanulmányútja folytán az olasz légiónál.
1849-ben
Törökországba menekül és ott praktizál, de már 1850-ben Párizson át
Londonba megy, előadásokat tart, a szülész Whitehead-del Manchester-ben
gyermekkórházat alapít és abban működik.
Nemzetközi tekintély volt, számos gyermekgyógyászati és egyéb szakdolgozata jelent meg magyar és angol nyelven.
