MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: ORLAY PETRICS SOMA

Főlap

Egyházak

Intézmények

Mérföldkövek

Panteon

Szellemi központok

Művészetek

Aktualitások

 *

Orlai Petrics Soma

Anyám ~ 1850

Petőfi Sándor ~ 1840

Salamon királyt anyja megátkozza, 1857

 

 

 

 

1822 – 1880, festőművész

Orlai Petrics Soma

 

Orlai Petrics Somát ma sokan csak úgy ismerik, mint Petőfi Sándor rokonát, odaadó hívét és portréfestőjét, de kevesen tudják róla, hogy az éledező magyar festészet egyik előfutárát, témáinak első megfogalmazóját is benne tisztelhetjük. Munkássága a történelmi képek mellett finom portrékra, irodalmi illusztrációkra és népi életképekre is kiterjedt. Emellett több tanulmányban és cikkben foglalkozott a művészeti élet elméleti kérdéseivel.

Festői módszere a korszak jellegzetes stílusaiból táplálkozik. Egyaránt hatottak rá a német és az osztrák nazarénus festők, a biedermeier és az akadémizmus. Mindenkor a témának, műfajnak szerinte legmegfelelőbb stílust használta. Életműve a magyar művészettörténetnek ahhoz az átmeneti korszakához tartozott, írja róla tanulmányában Keserű Katalin, amelyben a kitűzött cél a magyar festészet megteremtése volt, de amikor eredeti, egyéni festői eszközök kialakítására még nem gondoltak. 

Petrics Soma (az Orlai nevet 1853-ban vette fel hivatalosan, noha már 1851-től használta) Mezőberényben született, felvidéki eredetű evangélikus családban. Anyja révén másod-unokatestvére a nála tíz héttel fiatalabb Petőfinek. Tanulmányait Mezőberény, Szarvas, majd Sopron evangélikus gimnáziumaiban folytatta. Ezután jogot tanult Pápán, miközben festegetett és novellákat írt. 1846-tól Bécsben Ferdinánd Waldmüllernél tanult festeni. 1850-től a müncheni akadémián tanult, megjárta Rómát és Párizst is. 1854-ben házasságot kötött Névery Ninával. Orlai a 60-as évek közepén tekintélyes tagja volt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak, de a lassan tért hódító tehetségesebb fiatal nemzedék kiszorította őt. Keserűségét tetőzte két gyermeke és felesége halála, kit csak hetekkel élt túl. 1880 június 5-én halt meg, élete 58. évében. 

Gazdag életművéből csak néhány fontosabb epizódot emelünk ki. 1848 nyarán mutatták be „Szent István és az orgyilkos” című képét amely az első hazai monumentális táblaképünk volt. Témáit a magyar történelemből vette, és Orlai a bűnre mint erkölcsi kategóriára tette a hangsúlyt. Korának, a századközépnek, a történetírás nevelő, az erkölcsökre ható célját fogalmazta meg ezáltal.

A mezőberényi első kerületi evangélikus templom számára készítette az „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket” című kompozíciót. Orlai arcképei igényes jellemábrázolásuk miatt maradandó emlékei a kornak. Legismertebbek közöttük a Petőfiről készültek, de Anyám című képe vagy Nádasdy Tamás portréja is élettel telt ábrázolások. 

 

 

  Magyar Honlap - The Hungarian Homepage