MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: MIKSZÁTH KÁLMÁN

Főlap

Egyházak

Intézmények

Mérföldkövek

Panteon

Szellemi központok

Művészetek

Aktualitások

  

1847 - 1910

Író

Az író elődei, a család, amelybe beleszületett, kisbirtokosok voltak. Gyermekkorának élményei közül mély nyomokat hagytak benne az egykori falusi környezete, a szeretett palóc táj, a palóc emberek, a  népdal és a népmese, amelyekhez szíve  minden melegével ragaszkodott. Itt tanulta meg, hogy a palóc ember a szívével gondolkodik. "Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól". Kultúráltságának gyökerei a rimaszombati közös protestáns gimnáziumig és Selmecbányáig nyúlnak. Az iskolai önképzőkörben élte át első sikereit. A kiegyezés előtti elnyomó időszakban éleslátását meghatározó módon alakította népünk ellenállása.

A kiegyezés után szeme előtt zajlott kör­nyezete, a kisbirtokos nemesség szabadabb szabadosabb életstílusa. Látnia kellett, hogy a dzsentri urak miképpen "élhetetlenednek el". Nehezen talált rá egyéni, eredeti hangjára. Szegeden dolgozott, amikor szívmelegség árasztó művei, ­a Tót atyafiak és a jó palócok megjelentek. Egyből berobban a közismertség világába. Társadalmi elismertsége nőttön-nőtt. Nem volt politikus alkat, de beleso­dorták a pártpolitikába. Országgyűlési képviselőként alkalma volt belelátni a bot­rányok, erőszakos intézkedések és szennyes ügyek mélyeibe. Keserűen nyilatkozott: "Én, aki annyira szeretem ezt a nemzetet, olyan sötét színekben látom ma az ország jövőjét, hogy elmondani sem lehet".

Mikszáth elődjei, családja evangélikus. Erről így nyilatkozik: "Mindig öntu­datos evangélikusnak vallottam magam és büszke vagyok lelkész őseimre". Felesége Mauks Ilona. Vele kétszer kötött házasságot. Az elsőt az akkori nyomorúságos anyagi helyzete miatt fölbontotta, mert szeretett feleségét nem akarta magához, az akkori nyomorához kötni. A befutott író hét év múlva újra megkérte felesége kezét. Ilona "nemet" mondott. De a "nem" aztán csak "igenre" változott. Házasságukból két fiú származott.

Az író a szépet, a nagyot, a vonzót az egyszerű nép világában találta meg. Írásaiban bejárta a Felvidék tájait, megjelentette embereit, velük együtt élte át örömeiket és bánatukat. Alkotásaiban a szív embere vezet minket tollán keresztül. Valódi humánum, emberség, együttörvendés és együttsírás árad soraiból. Ó így valósította meg az apostoli igét: "Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal" (Róm. 12,15). Az ábrázolt emberek magatartásából a való élet áradt. Leleplezte írásaiban a törtető érdek-embereket, a szolgalelkűséget, a hivatalnoki pöffeszkedést és a bántó felelőtlenséget. Ábrázolt alakjai hús-vér emberek, nemcsak jók és nemcsak rosszak. Kimutatta, hogy egyes jó jellemvonások nem elegendőek a megmentésre ott, ahol eltorzult már a lélek. Nemzetünk állapotának hűséges ábrázolója ezzel együtt népünk, társadalmunk gyógyítója és nevelője volt.


Forrás:

Evangélikus Élet - Evangélikus Arcképcsarnok - Kendeh K. Péter: Mikszáth Kálmán

 

  Magyar Honlap - The Hungarian Homepage