MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: GERENGEL SIMON

Főlap

Egyházak

Intézmények

Mérföldkövek

Panteon

Szellemi központok

Művészetek

Aktualitások


Soproni Evangélikus Egyházközség

Sopron város

 

  

A soproni templom oltára

Pötschach, 1518 - Sopron 1571

 

A soproni gyülekezet szervező lelkésze 1518-ban született az ausztriai Pötschachban. Valószínűleg a bécsi egyetemen is járt, ahol tanárok és tanulók közül némelyek már ismerték Luthert. 1545-ben kezdte el lelkészi szolgálatát Aspangban és a reformáció iratai olyan meggyőző erővel hatottak rá, hogy szolgálatában merészen vállalta az evangélium tiszta hirdetését és az úrvacsorának két szín alatti kiszolgáltatását. Az aspangi kerület hét plébánosával elhatározták gyülekezeteik megreformálását, ekkor már Sopronnal régebbi összeköttetéseik voltak, mert felesége soproni származású volt. A nyolc pap reformálási elhatározása börtönnel végződött. Ferdinánd király 1551-ben feljelentésre Salzburg várába záratta őket. Gerengel itt sokat szenvedett. Egy kis könyv tartalmazza fogságában írt négy siralmas énekét. Ezekben vigasztalódott 1554-ben bekövetkezett szabadulásáig. A bajorországi Rothenburgban talált menedékre, ahol kilenc évig volt lelkész. 1565 elején soproni rokonainál volt látogatóban, midőn a városi tanács kérelmének engedve a Szent Mihály templomban egyházi beszédet mondott. S ennek hatása alatt a tanács nyomban meghívta prédikátornak. Gerengel nagy buzgósággal, de római egyház iránt mégis kímélettel fogott a gyökeresebb reformáció munkájához. A Szent Mihály templom használata továbbra is közös maradt. A jövedelmező papi funkciókat a régi jog alapján továbbra is a plébános végezte, vagy legalább az értük járó stólát neki fizették. Mindez nem zavarta a baráti kapcsolatokat, melynek egyik ténye, hogy a későbbi plébánost Gerengel eskette meg feleségével. Ez a soproni helyzet Oláh Miklós prímásnak nem tetszett. Ezért vizsgálatot rendelt el. Ennek eredményéről nem tudunk, de Gerengel továbbra is bántatlanul Sopronban maradt.

Hat évi szolgálati idejétől számítjuk a soproni gyülekezet szervezett életét. Ezért szerepel a gyülekezet pecsétjén az 1565. évszám. Szolgálatának jelentős gyümölcse a soproni istentiszteletek rendjét meghatározó Ágenda és Chatechizmusa (Regensburg 1569). Az imádságok között szerepel a török veszedelem idején Wittenbergben 1566-ban, Szigetvár eleste után mondott imádság. Az énekgyűjteményben Luther által írt énekeket is találunk. Az első imádságos és énekeskönyvet Gerengel adta gyülekezetének. Életművét Gerengel Summája címen magyarra is lefordították (Halle, 1715). Híres Kátéját a tanítók a 18. sz. végéig tanították, s nemcsak a tanulóifjúság használta, a lelkészek a templomban is ezt vették alapul az ún. káté-prédikációkhoz.

Gerengel idejében négy soproni templomban hirdették Luther szellemében az igét: a Szentlélek-templomban magyarul, a Szt. Mihály, Szt. György és az ispotályi vagy kórházi Szt. Erzsébet templomában németül. 1571-ben fejezte be földi életét, és a Szt. Mihály templom kriptájában temették el.


 

  Magyar Honlap - The Hungarian Homepage