MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: DÖBRENTEI GÁBOR

Nagyszőlős, 1785. XII. 1 - Buda 1851. III. 28

Nagyszőlősön született 1785 december 1-én. Író, tudós, műfordító. Evangélikus háttérből származott, hiszen édesapja Döbrentei Lajos evangélikus lelkész volt.

Pápán a református kollégiumban,  majd a soproni evangélikus Líceumban tanult. Az ottani Magyar társaságnak 1801-től tagja, majd könyvtárosa és 1803-tól két évig titkára volt. Első versei is a társaság kiadványában jelentek meg. 19 évesen jelent meg első verses füzete a Szerelem kellemei. Tanulmányokat folytatott Wittenbergben és Lipcsében. Világtörténetet, esztétikát, lélektant, poétikát, klasszika filológiát, jogot és szentírás-magyarázatot hallgatott. Közben nyelveket is tanult: franciát, olaszt és angolt. Nagy műveltségre tett így szert.

Kazinczy ajánlására 1806-ban Erdélybe ment és ott gróf Gyulay Ferencné fiának, Lajosnak nevelője lett. Vele együtt hallgatott jogot és lett ügyvéd.

1814-ben megindította és négy éven át szerkesztette az Erdélyi Múzeum című periodikát. Ebben jelentette meg azt a dráma-pályázatot, amelyen Katona József a Bánk bán-nal sikertelenül pályázott. Elkészítette az Erdélyi Magyar Tudós Társaság tervezetét is.

1817-ben Hunyad megye táblabírájává nevezték ki. Hatalmas munkát végzett az első magyar lexikon, a Közhasznú ismeretek tára  szerkesztésében. Ebből később még kellemetlenségei is voltak.

1825-ben megismerkedett Széchenyi Istvánnal, aki megkedvelte őt.

1830-tól a Magyar Tudós Társaság (az MTA elődje) rendes tagja, 1831-től az Akadémia első főtitkára és az MTA Filozófiai Osztály első helybeli rendes tagja lett.

Jelentős irodalmi munkája a magyar nyelvemlékek összegyűjtése és kiadása Régi magyar nyelvemlékek címen négy kötetben. Felfedezte

a később róla elnevezett kódexet, melyet a gyulafehérvári (Alba Iulia - Románia) püspöki könyvtárban őriznek és amely zsoltárokat, az Énekek énekét, evangéliumokból részleteket és epistolákat tartalmaz. Nyelvészeti munkájához tartozott a magyar színjátszás szorgalmazása és a budai hegyvidék német neveinek magyarrá tétele is. (Pl.: Csillebérc, Pasarét stb.) A színjátszás fellendítésére lefordította Moliére színművét a Fösvényt  és Shakespeare  Macbeth  című  drámáját. További összegyűjtött drámafordításai Külföldi Színjátékok címen 1821-ben jelent meg.

Néhány verse a Győri Közlönyben, publikációi az Élet és Literatura című folyóiratban és az Akadémia kiadványaiban (Értesítő, évkönyvek) jelentek meg.

A soproni evangélikus iskolában alapítványt tett. Ennek kamatából egy aranyat a magyar irodalom tanára, egyet pedig a legjobb magyar művet író diáknak kellett adni.

1841- ben kerületi főhadbiztos, majd 1844-ben királyi tanácsos lett.

1851 március 28-án halt meg Budán. Toldy Ferenc mondott fölötte gyászbeszédet az Akadémián.

  Magyar Honlap - The Hungarian Homepage