MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: BORNEMISZA PÉTER
|
|
|
* |
|
|
|
Detrekő vára |
|
|
|
Bornemisza Péter énekeskönyve: bölcsődal |
1535-1584
Evangélikus lelkész.
Pest és Buda 1541-es török kézre kerülése után árvaságra jutott. Élt Váradon, Kassán, Huszton, majd európai tanulmányútra indult. Megfordult Itáliában, Németországban, Bécsben.
Wittenbergben Melanchthont hallgatta. A bécsi kancelláriai íródeákság
után 1563-ban elhagyta a világi pályát.
Zólyomi
udvari prédikátorként a 16. század legjelentősebb
magyar költőjének, Balassi Bálintnak volt
a nevelője, majd Csallóközben lelkész, superintendens
lett. Többször
vitázott a katolikusokkal, mozgalmas életpályája
során nemegyszer fogságba vetették. Világi
íróként indult: búcsúverset írt,
lefordította Szophoklész Élektráját. Saját
nyomdájában nyomtattatta ki hitépítő
műveit: a protestáns humanista szellemű postillás
köteteket, kátét, agendát. Énekeskönyve
egyedülálló módon nemcsak gyülekezeti énekeket,
hanem a magánájtatosságot szolgáló prédikációs
énekeket, bibliai históriákat is tartalmazott. Ördögi
kísírtetekről című műve kendőzetlenül
tárta fel kora társadalmának valamennyi bűnét,
ezért élete végén el kellett hagynia Csallóközt.
Balassi István birtokán talált menedéket.
Irodalom:
Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535-1584, Bp.-Győr-Sopron, 1939
