MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: BALASSA JÁNOS
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1814. máj. 5 (Sárszentlőrinc) - 1868. dec.9. (Pest)
Evangélikus,
sebész, egyetemi tanár. Orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be. Kolletschka,
Skoda, Rokitansky tanítványa. 1839-től műtőorvos a bécsi sebészeti klinikán.
1841-től másodorvos, majd helyettes főorvos a bécsi közkórházban.
Hosszabb külföldi tanulmányút után 1843-tól (29 éves korától) a sebészet
nyilvános rendes tanára a pesti egyetemen.
Az
általa létrehozott tudományosan megalapozott magyar sebészetet világszínvonalra
emelte.
A
szabadságharc lendülete magával ragadta legjobb orvosainkat, így a pesti
egyetem nagyhírű professzorát is. 1848-49-ben az egyetem orvosi karának
igazgatója. Mikor az egyetem a Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá
került, a kormány, mint a minisztérium tanácsosát őt bízta meg a tanulmányi
ügyek igazgatásával. A szabadságharc alatt a honvédkórház igazgatója.
Asszisztensével Markusovszky Lajossal tevékeny részt vett a sebesültek ellátásában.
A szabadságharc leverése után egyetemi katedrájától megfosztották és börtönbe
vetették, de mint az ország legkiválóbb sebészét nem tudták sokáig börtönben
tartani. Több hónapi fogság után 1851-től foglalhatta el ismét tanszékét.
Az
önkényuralom a magyar tudományos élet elnyomására törekedett. Ezzel
Balassa és köre vette föl a harcot. Hozzákezdtek a haladó magyar orvosok
megszervezéséhez. Kezdeményezésére indította útjára Markusovszky Lajos
az Orvosi Hetilapot 1857-ben. Balassa fő szorgalmazója volt az Országos Közegészségügyi
Tanács létesítésének, melynek első elnöke lett, hasonlóképpen a Magyar
Orvosi Könyvkiadó Társulatnak is. A korszerű magyar sebészeti oktatás és
gyakorlat megteremtője. Sikeres és elismert sebész, tevékenységét magas
fokú technikai tudás, nagy tárgyismeret jellemezte. Elsők közt alkalmazta
Európában, hazánkban pedig elsőként az általános érzéstelenítést, az
éter-narkózist az operációknál.
Úttörő
jelentőségű volt a hasi sérvekről szóló munkája, a gégetükrözés
felhasználása a gégeműtéteknél. Nagy számban végzett hólyagmetszést és
kőmorzsolást. Új megoldásokat alkalmazott plasztikai műtéteiben, az
"orrképzésben" és egyéb "képző műtétekben". Műtéti
eredményeiről Magyarországon először fénykép és dokumentációval számolt
be munkáiban. Korát megelőzte a tuberkolotikus csont- és ízületi betegségek
konzervatív (szervmegőrző) kezelésével és a hűtés alkalmazásával a sebészeti
gyógykezelésben.
A
Magyar Sebésztársaság 1906-ban emlékére "Balassa János emlékérem"
elnevezésű kitüntetést alapított, amely 1943-ig évenként került kiosztásra.
Ezt utóbb az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Sebész
Szakcsoportja felújította.
Főbb művei
A már utalásszerűen érintetteken kívül
Gyakorlati sebészet
A hassérvekről
