MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: BAKAY LAJOS
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1880 Hódmezővásárhely - 1959 Budapest
Evangélikus
egyetemi tanár. Sebészorvos,
egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1903-1904-ben tanársegéd
az anatómiai intézetben,
utána a sebészeti
klinikán működött 1908-ig.
Dollinger
Gyula tanítványa. Külföldi tanulmányút után előbb a Fehérkereszt
Gyermekkórházban (Budapest, Alkotás út ) sebész főorvos. Itt képezte magát
a nyelőcső-sebészet alapos ismerőjévé, a művi nyelőcsőképzés úttörő
megoldását továbbfejlesztve. Ekkor szerezte magántanári képesítőjét.
1914: Rendes tanár Pozsonyban, ott kemény szívós szervezési munkát végez.
1915-től a csonkult és bénult katonák utókezelő intézeteit szervezi. 1918
őszén a cseh megszállás elől az Erzsébet Egyetemmel Pozsonyból Budapestre
menekül, majd 1924-től Pécsre költözik. 1925/26 a pécsi
egyetem rektora. 1926-tól 1945-ig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem
tanára és a II.
sz. Sebészeti Klinika igazgatója. 1939-től az országgyűlés felsőházának
tagja. Az Országos Orvosi Kamarának elnöke annak a II. világháború utáni
feloszlatásáig. 1942/43 az egyetem rektora. A Nemzetközi Sebész szakfolyóirat
szerkesztője.
A
szövődmények megelőzéséhez a műtéti előkészítés fontosságára mutat
rá. A társtudományszakokkal együttműködésre serkent. Hazánkban elsők közt
tanulmányozta a vegetatív idegrendszer sebészeti jelentőségét. A koponya-
illetve agysebészet kiemelkedő képviselőjévé vált. Különös gondot fordít
a "morbus hungaricus", a tüdőgümőkór elleni küzdelemre. Elnöke
a Rák-elleni Küzdelem Magyarországi Szövetségének.
A
legszigorúbb önbírálatot gyakorolja és arra nevel. Számos egyesületnek
elnöke és érdemrendek tulajdonosa.
A
II. világháború utáni éveiről hallgatnak a hozzáférhető források.
Az
1950-es évektől a fővárosi kórházaknál sebész konziliárius és a
klinikapatológiai anyag kiértékelését végezte.
Tudományos
munkássága a nyelőcsőszűkületek plasztikai megoldásával, a csonttuberkolózis
gyógyításával, csontsérülésekkel, csontüregek bepótlásával, koponyaüregi
vérzésekkel és a vegetatív idegrendszer sebészetével kapcsolatos. Munkái
hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. A Magyar Életrajzi Lexikon (I,
1967) 9 fő írásművét sorolja fel. Nevét őrzi a gerinc melletti tályog gyógyítására
általa kidolgozott punctio paravertebrális sec. Bakay. Fanyar humora mellett
szinte ellentétben hatalmas alakjával gyengéden foglalkozott a legelesettebb
betegek panaszaival is. Élete utolsó pillanatáig dolgozott és tanított.
Mint tanítómester hitet, lelkesedést tudott önteni tanítványaiba, és beléjük
oltani mind a betegágynál, mind a
műtőasztal mellett a lelkiismeretességet, az igaz emberszeretetet.
Források:
Orv.
Hetil. 1959. 50.sz. Molnár Béla Emil
Orvosképzés
1940. 181-183.p. Kubányi Endre
Magyar Életrajzi Lexikon. Bpest I: 1967. II: 1969
Orvosi Lexikon. Bpest 1967-1973
