MAGYAR PROTESTÁNS PANTEON: BAKAY LAJOS

Főlap

Egyházak

Intézmények

Mérföldkövek

Panteon

Szellemi központok

Művészetek

Aktualitások

  

1880 Hódmezővásárhely  - 1959 Budapest

Evangélikus egyetemi tanár. Sebészorvos, egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1903-1904-ben tanársegéd az anatómiai intézetben, utána a sebészeti klinikán működött 1908-ig.

Dollinger Gyula tanítványa. Külföldi tanulmányút után előbb a Fehérkereszt Gyermekkórházban (Budapest, Alkotás út ) sebész főorvos. Itt képezte magát a nyelőcső-sebészet alapos ismerőjévé, a művi nyelőcsőképzés úttörő megoldását továbbfejlesztve. Ekkor szerezte magántanári képesítőjét. 1914: Rendes tanár Pozsonyban, ott kemény szívós szervezési munkát végez. 1915-től a csonkult és bénult katonák utókezelő intézeteit szervezi. 1918 őszén a cseh megszállás elől az Erzsébet Egyetemmel Pozsonyból Budapestre menekül, majd 1924-től Pécsre költözik. 1925/26 a pécsi egyetem rektora. 1926-tól 1945-ig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tanára és a II. sz. Sebészeti Klinika igazgatója. 1939-től az országgyűlés felsőházának tagja. Az Országos Orvosi Kamarának elnöke annak a II. világháború utáni feloszlatásáig. 1942/43 az egyetem rektora. A Nemzetközi Sebész szakfolyóirat szerkesztője.

A szövődmények megelőzéséhez a műtéti előkészítés fontosságára mutat rá. A társtudományszakokkal együttműködésre serkent. Hazánkban elsők közt tanulmányozta a vegetatív idegrendszer sebészeti jelentőségét. A koponya- illetve agysebészet kiemelkedő képviselőjévé vált. Különös gondot fordít a "morbus hungaricus", a tüdőgümőkór elleni küzdelemre. Elnöke a Rák-elleni Küzdelem Magyarországi Szövetségének.

A legszigorúbb önbírálatot gyakorolja és arra nevel. Számos egyesületnek elnöke és érdemrendek tulajdonosa.

 A II. világháború utáni éveiről hallgatnak a hozzáférhető források.

Az 1950-es évektől a fővárosi kórházaknál sebész konziliárius és a klinikapatológiai anyag kiértékelését végezte.

Tudományos munkássága a nyelőcsőszűkületek plasztikai megoldásával, a csonttuberkolózis gyógyításával, csontsérülésekkel, csontüregek bepótlásával, koponyaüregi vérzésekkel és a vegetatív idegrendszer sebészetével kapcsolatos. Munkái hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. A Magyar Életrajzi Lexikon (I, 1967) 9 fő írásművét sorolja fel. Nevét őrzi a gerinc melletti tályog gyógyítására általa kidolgozott punctio paravertebrális sec. Bakay. Fanyar humora mellett szinte ellentétben hatalmas alakjával gyengéden foglalkozott a legelesettebb betegek panaszaival is. Élete utolsó pillanatáig dolgozott és tanított. Mint tanítómester hitet, lelkesedést tudott önteni tanítványaiba, és beléjük oltani  mind a betegágynál, mind a műtőasztal mellett a lelkiismeretességet, az igaz emberszeretetet.


Források:

Orv. Hetil. 1959. 50.sz. Molnár Béla Emil

Orvosképzés 1940. 181-183.p. Kubányi Endre

Magyar Életrajzi Lexikon. Bpest I: 1967.   II: 1969

Orvosi Lexikon. Bpest 1967-1973

 

  Magyar Honlap - The Hungarian Homepage