Az évszázad eseményei: Magyarország megszabadul a töröktől (karlócai béke 1699) - "puszta, elhagyott és műveletlen" Magyarország, a Habsburg-ház második trónfosztása, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, a Habsburg abszolutizmus megerősödése, a ellenreformáció új hulláma, a protestáns üldözések III. Károly és Mária Terézia uralkodása alatt, a madéfalvi veszedelem, a protestáns vallásszabadság biztosítói: II. József és II. Lipót
III. Károlyt (1711-1740) Spanyolországban vakbuzgó katolikusnak nevelték. Uralkodása feladatául tűzte ki a protestánsok és a protestáns egyházi élet teljes megsemmisítését. A protestánsokra még nehezebb üldöztetés várt, mint Lipót idejében. Lipót alatt szabadon hirdethették Isten igéjét, építhettek templomokat és iskolákat, részt vehettek az istentiszteleten, tarthattak gyűléseket. III. Károly a soproni országgyűlésre való hivatkozással, csak az artikuláris gyülekezetekben engedte meg a protestáns istentiszteleteket. Folytatódott a templomok elvétele. Fegyverrel és korbáccsal támadtak a lelkipásztorokra. Erőszakkal vették el a templomkulcsot öreg prédikátoroktól s deresre húzták a gyülekezetek presbitereit. Figyeltették és szétverték a titokban tartott istentiszteleteket. A protestánsok írásba foglalták panaszaikat. A király félredobta azokat. 10 év alatt 50 vaskos kötetet töltöttek meg a protestáns gyülekezetek panaszai. A király pedig kimondotta, hogy a protestánsoknak nincsen joguk az országgyűlés védelmére. Tíz év múlva azután kiadta a Károly-féle rendeletet, az ún. Carolina Resolutio-t (1731 március 21).
A földesúri jogot kiterjesztették a vallásra is. A földesúr elvehette a telkén épült templomot, iskolát és parókiát. Elűzhette földbirtokáról a lelkészt és tanítót. Hajléktalanná és kenyértelenné tehette a jobbágyokat is, ha azok nem voltak hajlandók hitűket megtagadni. Rövid idő alatt Sáros-megyében 140, Vas-megyében 40 templomot vettek el ily módon. A protestáns jobbágyok azonban jobban szerettek hitűket, semmint a betevő falatot. Tömegesen vándoroltak olyan vidékre, ahol hitűk szerint imádhatták az Istent.
Az egyházkormányzást is kivették az egyház kezéből. A gyülekezetek felett katolikus püspökök gyakoroltak ellenőrzést. A lelkészek és a tanítók munkáját is ők vizsgáltak felül. Házassági ügyekben a katolikus egyházi bíróság ítélkezett. A vegyes házasságból származó gyermekek mind a katolikus. egyházhoz tartoztak.
A protestánsok mellőzése az eddiginél is nagyobb volt. Nemesi levelüket nem erősítettek meg s így a nemességükkel járó kedvezményeket elvesztették. Hivatalt csak akkor kaphattak, ha a Szűz Máriára letették az esküt. Ha vallási meggyőződésükre hivatkozva megtagadták az eskü letételét, állásukat vesztették. A protestáns iparosokat kényszeríthették az egyházi körmenetben való részvételre. Elmaradásuk esetén 6-12 forintra (1-2 tehén ára) büntették őket.
A gyülekezetek fenntartását is lehetetlenné akarták tenni. Eltiltották az egyházi adózást és gyűjtést.
Meg akarták semmisíteni az iskolákat. Betiltották a felsőbb osztályok munkáját. Az iskolába csak evangélikus tanulókat vehettek fel. Börtönnel, pénzbírsággal, vagy elmozdítással büntették a tilalom ellen vetkező tanítókat. A vallásos és tudományos könyveket vizsgálat alá (cenzúra) vetették. A protestáns könyveket elkobozták. Az országban lassanként már csak katolikus könyvet lehetett olvasni. Egy időben titkosították még az indexre tett könyvek listáját is. E titkosítás mögött az állt, hogy magyarországi olvasók e listáról szereztek tudomást arról, melyik könyvet érdemes külföldről beszerezni. A szellemi elnyomás csakhamar meglátszott az egész országban. A könyvkereskedések száma 11-re, a könyvnyomdáké 35-re esett.
A nehéz elnyomás Mária Terézia (1740-1780) uralma alatt folytatódott. A protestánsok helyzete semmit sem javult. Templomaikat erőszakkal elvették, lelkészeiket elüldözték. Társulatokat szerveztek térítésükre. Külön pénztárt állítottak fel a terítési munka támogatására és az áttértek jutalmazására.
III. Károly és Mária Terézia idejére esik Kermann Dániel dunáninneni evangélikus püspök hitvallása. Miavai gyülekezetében éjjel rátámadtak, mert egy morva katolikus embert átvett az evangélikus egyházba. Hívei éjidején meghúzták a harangokat a püspökük védelmére siettek. Kermann elmenekült, később azután önkent jelentkezett. Börtönbe vetették. Hiába emelt szót mellette a porosz király, szabadságát nem nyerte vissza. A tömlöcben halt meg. Bahil Mátyás eperjesi evangélikus lelkész üldözői elöl Lengyelországban menekült különben Kermann Dániel sorsa várt volna rá.
A protestáns vallásszabadság biztosítása
Mária Terézia két fia II. József és II. Lipót kitörölhetetlen betűkkel jegyezték nevüket a magyar protestáns egyház történetébe. II. József (1780-1790) felvilágosodott gondolkodású uralkodó volt. Erős katolikus. meggyőződése ellenére sem tartotta megengedhetőnek, hogy bárkit vallási meggyőződéséért üldözzenek s az üldözéshez felhasználják az államhatalmat.
1781. április havában a protestánsok közös folyamodást nyújtottak be az uralkodóhoz. Feltárták előtte méltatlanul elszenvedett üldöztetéseiket. II. József nem dobta félre a panasziratot, nem várakozott évekig annak elintézésével, hanem kiadta az ún. Türelmi Rendeletet (1781).
A türelmi rendeletben kijelentette, hogy kártékony minden rendszer, mely erőszakoskodik az emberek lelkiismeretén, viszont a keresztyén kegyességgel együtt járó türelem úgy a vallásnak, mint az államnak nagy hasznot hajt.
A türelmi rendelet teljes vallásszabadságot biztosított a protestánsoknak. Megengedte, hogy már 100 család alakíthat gyülekezetet, ha erre anyagilag elég erősnek érzi magát. Megadta a templomi és iskola építési jogot, de a templom nem épülhetett az utcára,nem lehetett tornya és harangja. A lelkészek szabadon teljesíthették kötelességüket. A gyülekezetek és egyházi tisztviselők felett a szuperintendensek gyakoroltak felügyeletet. Gyűléseket is szabadon tarthattak és egyházi és iskolai ügyeikről dönthettek. Törvényhozó zsinatot hívhattak egybe, de azon egy katolikus és egy protestáns királyi biztos gyakorolt ellenőrzést. Rendezte a vegyes házasságból származó gyermekek vallásának kérdését is. Ha az atya katolikus volt, akkor minden gyermek az ő vallását követte. Ha az anya volt katolikus, akkor a gyermekek vallása megoszlott. Megengedte az áttérést, úgyhogy most mar nem volt bűn a katolikus. egyházból a protestáns egyházba való áttérés.
A türelmi rendelet a törvény előtti egyenlőséget is kimondotta. Senkit sem érhet protestáns vallása miatt mellőzés. A hivatalok elnyerésénél a tehetség, érdem, erkölcsi komolyság a rátermettség az irányadó, nem pedig az illető vallása.
A türelmi rendeletet a protestáns egyházak hálás örömmel fogadták. Az évszázados elnyomás után boldogan éltek a szabadság jogaival. Új gyülekezetek alakultak. A protestáns anyagyülekezetek száma 272-ről 758-ra emelkedett. Egy év alatt 165 evangélikus és 102 ref. gyülekezet alakult, melyekhez háromannyi leánygyülekezet tartozott. Templomok épület. A megfélemlített hívek újból áltatosan énekelték szent énekeiket. Megszűntek a katolikus egyházba való áttérések is. Az erőteljesen meginduló új élet meggyőzően bizonyította, hogy Isten igazságot emberi erőszakkal megsemmisíteni nem lehet.
Azt, amit II. József rendeletben biztosított, II. Lipót (1790-1792) törvény alakjában is megadta. Ezt a fontos törvényt az 1790-91 országgyűlés hozta, mely a bécsi és linzi béke alapján biztosította a protestáns vallásszabadságot.
Nemeskér,
az evangélikus artikuláris templom szószéke
Varsád,
evangélikus templom 1786-ból. Áron szobra a szószékoltárról és II. József császár portréja a falon
Református lelkész és az ifjú pár
vízfestmény egy református anyakönyvből, 1757
II. József császár
Bél Mátyás, evangélikus lelkész, polihisztor