|
A Meszes lábánál
elterülő Zilah már a honfoglalás idején lakott
település volt. 1241-ben a tatárok feldúlták,
felégették hogy a legenda szerint csak egy tyúkól
maradt meg a városból. Nagy Lajos korában már
vásártartási jogot, 1446-ban pedig pallosjogot
nyert. 1598-ban csatolták Erdélyhez. 1806-1876
között önálló törvényhatósági joggal
felruházott város volt. A múlt században még
szinte kizárólag magyarlakta város, bár
izraelitákról (a zsinagógát 1945 után bontották
le), valamint kisszámú román lakosról is
beszámolnak a korabeli statisztikák. Az első
világháború után már megkezdődtek az első
nagymérvű betelepítések, s mára körülbelül
80%-ban románlakta város. Így sokat vesztett
református jellegéből. Román neve Zalău,
német neve Waltenberg.
A reformáció előtt nem volt magasabbfokú iskola
Zilahon. A XVI-XVII. század fordulóján
alakulhatott át gimnáziummá "triviális
iskolává". A templom tövébe épült
kőiskola épülését Apafi fejedelem is támogatta.
Wesselényi Miklós báró alapította (szobra a város
főterén áll, Fadrusz János faragta 1901-ben) Zilah
református főgimnáziumát, támogatta az új
iskola építését, az iskola főgondnoka is volt -
itt tanult Ady Endre, akinek nevét később viselte
az iskola. Az 1902-ben újjáépített iskola
felveszi a Wesselényi nevet, amelyet 1947-ig
viselhet.
A kommunizmus alatt államosították. 1989 után
újra beindulhatott a hajdani Wesselényi
Református Kollégium, de az épületet a mai
napig nem kapta vissza, sőt, egyetlen termet sem
biztosítanak az iskola számára hajdani
épületében. 1990-ben hónapokig a református
templom kistermében szorongtak a diákok, majd
különböző épületekben kallódtak, az 1991-92-es
tanévben az 1-es sz. líceumban indul be a
tanítás, ahol ma is működik az iskola, egyetlen
melléképületben szorongva. A Szilágyság Alma
Matere mindennek dacára az iskola nagy
népszerűségnek örvend a környék református
lakosságának körében.
Temploma a századelőn épült - eredeti református
temploma leégett. Egyike a legnagyobb erdélyi
református templomoknak. A Ligeti-negyedben új templom épül.
|
|

A városcímer
|
|
Brassó (Ro)
Budapest
Debrecen
Eperjes (Sk)
Kolozsvár
(Ro)
Komárom
(Sk)
Lőcse (Sk)
Nagyvárad
(Ro)
Nagyszeben
(Ro)
Pápa
Pécel
Pozsony
(Sk)
Sárospatak
Sárvár
Sepsiszentgyörgy
(Ro)
Sopron
Szatmárnémeti
(Ro)
|