Sepsiszentgyörgy        


Sepsiszentgyörgy, Háromszék (Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék) középpontja, legjelentősebb városa. Jelenleg hozzávetőleg 80000 lakosa van, amelyből 80% magyar, 15% román, 5% más (cigány, zsidó, német stb.). A betelepítések miatt a magyarság aránya egyre csökkenőben van. Az 1930-as és az 1992-es népszámlálási adatokat összehasonlítva az ortodox, katolikus és unitárius vallás hívei számának növekedése, valamint az evangélikus és református hívek csökkenése figyelhető meg. Kovászna megye székhelye. A Barcasági medence Szépmezőnek nevezett részén épült. Nevét temploma védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. Középkori történetére vonatkozólag csak nagyon szegényes oklevéltári adatok állnak rendelkezésünkre. Ezek alapján Sepsiszentgyörgy 1332-ben már jelentékeny helység, 1461-ben mezőváros (oppidium). Mikor foglalta el a székelység ezt a helyet, pontosan nem lehet megállapítani. A székelység mindig meg volt győződve arról, hogy Attila hunjainak leszármazottja és már a magyarok honfoglalása előtt itt lakott. A város alapítását mindenképpen a nagy tatárjárás előtti időre kell tennünk.
Sepsiszentgyörgy a határőrség egyik bástyája a középkorban.
Az erdélyi fejedelemség felvirágzása
Bethlen Gábor és I. Rákóczy György korában jótékony hatást gyakorolt a város fejlődésére. Erdély különválása után, a Nyugaton megindult reformáció a maga változásait itt is előidézte. Nincs semilyen adatunk arra nézve, hogy a háromszéki katolikus templomok először mikor és milyen vallásúaknak jutottak kezére. Arra sincs adat, hogy ki, mikor és milyen eredménnyel hirdette Háromszéken a reformáció tanait. Leghamarább 1560 körül fordul elő okmányokban reformált hitű pap neve. Az átállás lassan történhetett meg. Br. Orbán Balázs és id. Zayzon Ferenc is arra hivatkozik, hogy Ikafalván László Andrásnál volt egy régi kézirat, amelyben le volt írva a reformáció elterjedésének története, de nem lehet tudni hová lett ez a kézirat. A kézirat szerint négy misszionárius jött Sepsiszentgyörgyre, ők terjesztették a reformációt. Az eleinte állítólag lutheránus székelyek kálvinisták lettek, majd János Zsigmond alatt az unitárius vallást vették fel. Egyes források szerint 1622-ben Keserűi Dayka János jött ide, és ő terjesztette tovább a református hitet, unitárius falvakat térítve vissza hitére.
Sepsiszentgyörgynek kiemelkedő szerep jutott az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején, itt határozták el Háromszék önvédelmi harcát. Európaszerte elfojtották a szabadságharcot, de Háromszéken még mindig harcoltak. A szabadságharc leverése után megkezdődött az elnyomatás és a boszúállás korszaka. Hivatalos nyelvvé a németet tették.
A város legfontosabb műemléke a
református Vártemplom.
A város épületei közül jelentősek Kós Károly épületei. Ezek közül a legimpozánsabb a Székely Nemzeti Múzeum épülete. Tervezésénél arra törekedett, hogy az épület "természetes, művésziesen monumentális legyen."
Ami az iskolákat illeti, már a reformációt megelőző időben, a katolikusoknak is megvoltak a maguk intézetei, de a tanítás igazi fellendülése a reformációnak köszönhető. Nincs Háromszéknek az a községe, melynek a XVII. század elején iskolája ne lett volna. Ennek ellenére Sepsiszentgyörgyön a XIX. század közepéig hiányzott egy felsőfokú képesítést biztosító iskola. Az 1836-os maksai ülésen vetik fel először egy középiskola létrehozását, de a szabdságharc miatt elhúzódik. Ezt az űrt volt hivatott pótolni az 1859-ben alapított gimnázium. (A református Vártemplom kerítésén belül három osztály indul. Az első igazgató Vajna Sándor. 1876-ben a Mikó Imre halála után Székely Mikó Tanoda, 1881-től Székely Mikó Kollégium.) 1869-ben tervbevették az állandó iskolaépület létrehozását. Nagy szerepe volt az építkezésben, az iskolai elhelyezésben, az állami segély megszerzésében
Gróf Mikó Imrének, aki 1859-ben 4000 korona értékű kötvényt ad és címerjavaslatot is küld. Végrendeletében 60000 forintot hagyományozott a Kollégium céljaira. 1870-ben letették az épület alapkövét, és 1877-ben fejezték be a már említett 60000 forintos adomány segítségével. 1893 szeptember 10-én avatták fel a főgimnázium épületét. Az intézmény a mecénás iránti tiszteletből a Székely Mikó Kollégium nevet kapta.
A református egyház iskolája volt, a román állam birtokába került, de 1993-tól református tagozat indul a Székely Mikó Kollégiumban, és 1996-ban önállósul a Református Kollégium. (Reményeink szerint hamarosan visszaszolgáltatják a Székely Mikó Kollégiumot a református egyháznak.)
A Kollégium címerét, amit Koepeczi S. Josef tervezett, 1931-ben fogadták el. Ez a címer heraldikailag is tökéletes, megjelenik benne a Mikó család címerében levő három medve is.
Sepsiszentgyörgyön jelenleg három református, egy unitárius és egy evangélikus gyülekezet van. Nemrég épültek a belvárosi református, valamint az unitárius és evangélikus templomok.

 

A vártemplom

 

Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy Képes Krónikája
 

Főlap

 

Brassó (Ro)

Budapest

Debrecen

Eperjes (Sk)

Kolozsvár (Ro)

Komárom (Sk)

Lőcse (Sk)

Nagyvárad (Ro)

Nagyszeben (Ro)

Pápa

Pécel

Pozsony (Sk)

Sárospatak

Sárvár

Sepsiszentgyörgy (Ro)

Sopron

Szatmárnémeti (Ro)

Zilah (Ro)
 

Egyházak
Intézmények
Mérföldkövek
Panteon
Művészetek
Aktualitások

Székely Mikó Kollégium

A Kollégium címere

Mikó Imre szobra

Székely Nemzeti Múzeum

A belvárosi templom

Az evangélikus templom