|
Sepsiszentgyörgy, Háromszék (Sepsiszék,
Kézdiszék, Orbaiszék) középpontja,
legjelentősebb városa. Jelenleg hozzávetőleg
80000 lakosa van, amelyből 80% magyar, 15% román,
5% más (cigány, zsidó, német stb.). A
betelepítések miatt a magyarság aránya egyre
csökkenőben van. Az 1930-as és az 1992-es
népszámlálási adatokat összehasonlítva az
ortodox, katolikus és unitárius vallás hívei
számának növekedése, valamint az evangélikus és
református hívek csökkenése figyelhető meg.
Kovászna megye székhelye. A Barcasági medence
Szépmezőnek nevezett részén épült. Nevét
temploma védőszentjéről, Szent György lovagról
kapta. Középkori történetére vonatkozólag csak
nagyon szegényes oklevéltári adatok állnak
rendelkezésünkre. Ezek alapján Sepsiszentgyörgy
1332-ben már jelentékeny helység, 1461-ben
mezőváros (oppidium). Mikor foglalta el a
székelység ezt a helyet, pontosan nem lehet
megállapítani. A székelység mindig meg volt
győződve arról, hogy Attila hunjainak
leszármazottja és már a magyarok honfoglalása
előtt itt lakott. A város alapítását
mindenképpen a nagy tatárjárás előtti időre
kell tennünk.
Sepsiszentgyörgy a határőrség egyik bástyája a
középkorban.
Az erdélyi fejedelemség felvirágzása Bethlen
Gábor és I.
Rákóczy György korában jótékony hatást gyakorolt a
város fejlődésére. Erdély különválása után,
a Nyugaton megindult reformáció a maga
változásait itt is előidézte. Nincs semilyen
adatunk arra nézve, hogy a háromszéki katolikus
templomok először mikor és milyen vallásúaknak
jutottak kezére. Arra sincs adat, hogy ki, mikor és
milyen eredménnyel hirdette Háromszéken a
reformáció tanait. Leghamarább 1560 körül fordul
elő okmányokban reformált hitű pap neve. Az
átállás lassan történhetett meg. Br. Orbán
Balázs és id. Zayzon Ferenc is arra hivatkozik,
hogy Ikafalván László Andrásnál volt egy régi
kézirat, amelyben le volt írva a reformáció
elterjedésének története, de nem lehet tudni
hová lett ez a kézirat. A kézirat szerint négy
misszionárius jött Sepsiszentgyörgyre, ők
terjesztették a reformációt. Az eleinte
állítólag lutheránus székelyek kálvinisták
lettek, majd János Zsigmond alatt az
unitárius vallást vették fel. Egyes források
szerint 1622-ben Keserűi Dayka János jött ide, és
ő terjesztette tovább a református hitet,
unitárius falvakat térítve vissza hitére.
Sepsiszentgyörgynek kiemelkedő szerep jutott az
1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején,
itt határozták el Háromszék önvédelmi harcát.
Európaszerte elfojtották a szabadságharcot, de
Háromszéken még mindig harcoltak. A szabadságharc
leverése után megkezdődött az elnyomatás és a
boszúállás korszaka. Hivatalos nyelvvé a németet
tették.
A város legfontosabb műemléke a református Vártemplom.
A város épületei közül jelentősek Kós Károly
épületei. Ezek közül a legimpozánsabb a Székely
Nemzeti Múzeum épülete. Tervezésénél arra
törekedett, hogy az épület "természetes,
művésziesen monumentális legyen."
Ami az iskolákat illeti, már a reformációt
megelőző időben, a katolikusoknak is megvoltak a
maguk intézetei, de a tanítás igazi fellendülése
a reformációnak köszönhető. Nincs Háromszéknek
az a községe, melynek a XVII. század elején
iskolája ne lett volna. Ennek ellenére
Sepsiszentgyörgyön a XIX. század közepéig
hiányzott egy felsőfokú képesítést biztosító
iskola. Az 1836-os maksai ülésen vetik fel
először egy középiskola létrehozását, de a
szabdságharc miatt elhúzódik. Ezt az űrt volt
hivatott pótolni az 1859-ben alapított gimnázium.
(A református Vártemplom kerítésén belül három
osztály indul. Az első igazgató Vajna Sándor.
1876-ben a Mikó Imre halála után Székely Mikó
Tanoda, 1881-től Székely Mikó Kollégium.)
1869-ben tervbevették az állandó iskolaépület
létrehozását. Nagy szerepe volt az
építkezésben, az iskolai elhelyezésben, az
állami segély megszerzésében Gróf Mikó Imrének, aki 1859-ben 4000 korona
értékű kötvényt ad és címerjavaslatot is
küld. Végrendeletében 60000 forintot
hagyományozott a Kollégium céljaira. 1870-ben
letették az épület alapkövét, és 1877-ben
fejezték be a már említett 60000 forintos adomány
segítségével. 1893 szeptember 10-én avatták fel
a főgimnázium épületét. Az intézmény a
mecénás iránti tiszteletből a Székely Mikó
Kollégium
nevet kapta.
A református egyház iskolája volt, a román állam
birtokába került, de 1993-tól református tagozat
indul a Székely Mikó Kollégiumban, és 1996-ban
önállósul a Református Kollégium. (Reményeink
szerint hamarosan visszaszolgáltatják a Székely
Mikó Kollégiumot a református egyháznak.)
A Kollégium címerét, amit Koepeczi S. Josef
tervezett, 1931-ben fogadták el. Ez a címer
heraldikailag is tökéletes, megjelenik benne a
Mikó család címerében levő három medve is.
Sepsiszentgyörgyön jelenleg három református, egy
unitárius és egy evangélikus gyülekezet van.
Nemrég épültek a belvárosi református, valamint
az unitárius és evangélikus templomok.
|
|
 A
vártemplom
|
|
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy
Képes Krónikája
Brassó (Ro)
Budapest
Debrecen
Eperjes (Sk)
Kolozsvár
(Ro)
Komárom
(Sk)
Lőcse (Sk)
Nagyvárad
(Ro)
Nagyszeben
(Ro)
Pápa
Pécel
Pozsony
(Sk)
Sárospatak
Sárvár
Sepsiszentgyörgy
(Ro)
Sopron
Szatmárnémeti
(Ro)
Zilah
(Ro)
|
