MAGYAR PROTESTÁNS KÖZPONTOK: KOLOZSVÁR

Kolozsvár Erdély szíve, egyike a legrégibb erdélyi városoknak, az erdélyi magyarok kulturális központja, egyetemi város: "kincses Kolozsvár", "Transilvaniae civitas primaria", "az ország kulcsa". Szászul Klausenburg, latinul Claudiopolis, románul Cluj - (Napoca).

Kőkorszaki település, római kolónia (Napoca) majd magyar vár; első írásos említése 1213-ból maradt fenn (castrum Clus). A tatárok pusztítása nyomán V. István szászokkal állítja vissza a lakosság számát, hogy a 15. századra a magyarok és a szászok egyenlő arányban lakják a várost. Itt volt nyomdája Heltai Gáspárnak, officinája Misztótfalusi Kis Miklósnak.

 Itt választották fejedelemmé Báthory Zsigmondot, Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. Bár nem volt fejedelmi székhely, de az erdélyi magyar kultúra, szellemi élet és a reformáció központja lett. 1792-ben állandó magyar színtársulata van már, 1821-ben felépül az első magyar kőszínház. 1872-ben megnyílik a tudományegyetem. Kolozsvár lakosságának ma már csak 22,7 %-a magyar, megmaradásunk szimbóluma a főtéri Szent Mihály plébániatemplom és Fadrusz János 1902-ben elkészült Mátyás szoborcsoportja.

Kolozsvár reformációja

Kolozsvár Erdély reformátori központja lett. A szász és magyar lakosú város reformációja egyesítette a brassói, szász és a partiumi magyar reformáció hatását. Éppen szász jellege tette lehetővé, hogy a reformfolyamat korán elkezdődhetett.
Kolozsvár reformációjának kezdetét az 1544. évet tekinthetjük; a wittenbergi tanulmányaiból hazatért Heltai Gáspár plébánossága idején az ő reformátori működése következtében kezdett terjedni a Luther tanítása szerinti reformáció. A többi szász várostól eltérően ez a megújulás a magyar közösségeket is érintette, részben, mert a szász Heltai ekkor már jól beszélt magyarul, részben mert magyar prédikátorokat is bevont a megújítás folyamatába. Heltai nyomdája 1550-ben létesül feltételezhetően az óvárban, Bocskai István és Mátyás király szülőháza szomszédságában. Heltai nyomdája révén is - a debreceni nyomda létrejöttéig - nemcsak az erdélyi, hanem a hódoltsági és a partiumi magyar reformációnak a központjává tette Kolozsvárt.

A város reformálásának legjelentősebb mozzanata 1556. március 15-én volt, amikor a kolostorokból elűzték a szerzeteseket, a következő napon pedig a templomokból összegyűjtött képeket és szobrokat égették el. A helvét, kálvini irányú reformációt Kálmáncsehi Sánta Márton hozta Erdélybe, hatására Dávid Ferenc is, aki akkor Luther tanítását vallotta, kolozsvári lelkész és erdélyi püspök volt, Kálvin követője lett és Heltaival együtt 1559-ig a város nagy részét reformátussá tették. Dávid Ferenc azonban néhány év múlva (1563) az antitrinitárius eszmék felé hajlott és 1569-re a kolozsváriak nagy részét megnyerte az unitárius vallásnak. A következő századig az unitárius vallás volt az uralkodó a városban, mely a kor szokása szerint türelmetlen volt a többi felekezettel szemben. 1568-tól 1609-ig, Báthory Gábornak a kolozsvári országgyűlésen kiadott rendeletéig tilos volt református prédikátornak a várfalakon belül szolgálni. A fejedelem 1612-ben a reformátusoknak adja az óvári templomot, Bethlen Gábor pedig 1622-ben a Farkas utcai templomot.

Az osztrák katolikus császári hatalom visszavette a reformátusoktól épületeit, a Farkas utcai templomon kívül, az unitáriusoktól pedig a főtéri templomot, mely 1551-től a lutheránusoké, 1566-tól az unitáriusoké volt. Új unitárius templom 1792-96 között épült, benne találhatjuk ma azt a kerek követ, amelyről - a hagyomány szerint - Dávid Ferenc unitárius hitre térítette az egész várost. Evangélikus templomot csak a 19. század elején épít az 1690-es években újjászerveződő lutheránus egyház.

Protestáns oktatás és lelkészképzés

1545-ben már a szászoknak van evangélikus iskolájuk, ez az iskola lett később református, miután az evangélikusok áttértek a református hitre. 1526-tól már magyarul tanítottak, addig csak szász tanítója volt. 1557-ben megkapják a megüresedett óvári dominikánus klastromot. 1558 és 1568 között Kálvin hívei tanítottak benne, de később unitáriussá alakul. Az 1600-as évek elején Báthory Gábor fejedelemsége alatt nyílik református iskola szintén az Óvárban, sokáig egy épületben az unitáriusokkal. Keletkezésének évét 1607-re teszik. 1622-ben Bethlen Gábor a Farkas utcai templommal együtt a reformátusoknak adja a mellette lévő klastromhelyet, amin csak 1651-ben épül fel az iskola. Apáczai Csere János vezetése idején teológiai és jogi oktatás is működik, ennek megszűntével főgimnáziummá lett. A több tűzvészt megélő iskolaépületet 1801-re újjáépítik, ekkor nyeri el mai formáját. Az 1948-as államosítás és tanügyi reform a Református Kollégiumot elvette az egyháztól. Bár jogilag visszaítélték az épületet, a benne működő iskola elköltöztetése még várat magára, a forradalom után újraindult Református Kollégium egy, a belvárostól messze eső épületben működik.

 
Az 1568-ban unitáriussá lett óvári iskola 1693-ban a főtéri plébániaházba, majd 1716-ban (amikor a katolikusok visszafoglalják a főtéri templomot) a jövendőbeli templom közelébe költözik. Ebben a "régi" épületben tanult a múlt század minden jeletős unitárius személyisége (Brassai Sámuel, Kriza János, stb.), itt működött az egyetlen unitárius papnevelde, mely 1847-ban önálló része lett az Unitárius Kollégiumnak, 1909-ban teológiai intézetté, 1915-ben teológiai akadémiává szerveződik és a kollégium többi részével együtt az 1901-re felépült "új" épületbe költözik: az 1796-ban elkészült templom másik, keleti oldalára. Az 1948-ban államosított épületbe állami líceum költözik, mely 1957-ben felveszi Brassai Sámuel nevét. A forradalom után újjáinduló Unitárius Teológiai Líceum a püspökséggel és más unitárius szervezettel együtt a most már az unitárius egyház tulajdonában levő épület egyik szárnyába költözik, másik szárnyában továbbra is működik Kolozsvár három magyar középiskolájának legnagyobbika, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum.

Az 1622-ben alapított gyulafehérvári református akadémia 1662-ben Nagyenyedre, majd 1895-ben Kolozsvárra költözik. A Református Theologiai Fakultást és az Unitárius Teológiai Akadémiát az 1948-as államosítás egyesíti, az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet a négy történelmi protestáns egyház közös teológiája lesz - a magyar és szász evangélikusoknak Erdélyben addig nem volt teológiai főiskolájuk. A szász evangélikusok 1954-ben Nagyszebenbe költöznek, az unitárius teológiát a régi Akadémia most már államosított épületéből 1959-ben költöztetik a most már Egységes nevet is viselő Protestáns Teológiai Intézetbe. Ma is, a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet egy Református-Evangélikus karral, és egy Unitárius Karral működik.

Protestantizmus ma

A Romániai Unitárius Egyház székhelye. Kolozsvárnak három unitárius gyülekezete van, összesen körülbelül 2000 taggal. A legnagyobbik a belvárosi unitárius templomban, egy a Kakasos református templomban, egy pedig imaházban tart istentiszteletet.

Az evangélikus templom melletti, gótikus és reneszánsz elemeket őrző egykori lutheránus elemi iskola épülete ad ma otthont az 1951-ben Aradról Kolozsvárra költöző püspökség székhelyének, illetve a kolozsvári egyházmegye esperesi hivatalának. A 600 tagú egyházközségben német anyanyelvűek is vannak, számukra havonta két vasárnapon német nyelvű istentiszteletet tartanak.
Kolozsvár legnépesebb magyar felekezete a református. Az egykor négy egyházközség: Belvárosi - Farkas utcai templom; Alsóvárosi - Kétágú templom (1851); Hídelvi templom (1898); Felsővárosi - Kakasos templom (1914) ma 12 templomos gyülekezetre nőtte fel magát, emellett több imaházas leányegyház van.

A 16 egyházmegyére osztott Erdélyi Református Egyházkerület székhelye 1854-től.

  Magyar Honlap - The Hungarian Homepage