Határon túli egyházak:
Magyarországi Egyházak
Az 1920-ban
Ausztriához
csatolt Burgenlandban csak néhány faluban éltek
tömbben magyarok. Ezek közé tartozott Felsőőr,
a maga másfél ezres református gyülekezetével.
A katolikus tengerben ez a község Károly Róbert
királyig visszamenő nemesi jogainak köszönhetően őrizhette meg református hitét az ellenreformáció
idején is.
Azt nem engedélyezte az állam, hogy Ausztria
egyetlen magyar református gyülekezete továbbra
is a magyarországi Őrségi Egyházmegyéhez
tartozzon. Csatlakozniuk kellett az országos református egyházhoz
- e gyülekezet belső életében megőrizhette
hagyományait, csakúgy mint magyar nyelvű felekezeti
iskoláját.
A belső autonómiának azonban 1938-ban
véget tett az Anschluss, Ausztriának a hitleri Németországhoz
történő csatolása. A náci Németország
bukása után az ausztriai magyarság és a felsőőri
reformátusok számára a két háború
közöttihez hasonló, demokratikus körülmények
teremtődnek meg. A helyzet mégis más, hisz Magyarországtól
a vasfüggöny választja el őket és a "kommunista
Magyarországgal való rokonság" szégyenleni
valóvá válik: megváltozik a reformátusok
társadalmi
statusa, elindul az asszimiláció. 1959-tõl
már két nyelven tartanak istentiszteletet.
Ausztriában a helvét és az ágostai
hitvallásúak közösen hozzák létre
az egységes protestáns egyházat. Az ausztriai
protestantizmusnak nagy tiszteletben álló személyisége
Gyenge Imre református püspök, a felsőőri
gyülekezet lelkésze, aki nemzetközi figyelmet is
felkeltő egyházi és kulturális élet
központjává teszi városát.
A Magyarországgal való kapcsolatok lehetőségének
bővülése, különösen 1990 óta további
kedvező változásokat hozhat az itteni reformátusság
számára.
A Felsőőri Református
Egyház címere
Gyenge Imre szuperintendens