A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ
|
Az Evangélikus Egyház |
|
|
|
„Az igaz ember pedig hitből
fog élni." |
Egyházunk a második legnagyobb felekezet a magyarországi protestáns egyházak között. Az utolsó, vallási hovatartozást is regisztráló hivatalos népszámlálás (1948) szerint 430 000 megkeresztelt tagja volt.
A reformáció egyik első követője Magyarországon Dévai Bíró Mátyás, Luther asztaltársa volt, akit a nép itt, mint "magyar Luther"-t tartott számon. Prédikációs tevékenysége az ország mindhárom részére kiterjedt, miután állandóan menekülnie kellett amiatt, hogy a mohácsi katasztrófa után három részre szakadt országban a reformációnak nagy akadályokkal kellett megküzdenie.
Említésre méltó Sylvester János is, aki az egész Újszövetséget elsőként fordította magyarra.
Az ellenreformáció alatt az egyházat sokszor az evangélikus nemesek védték, ha szükséges volt fegyverrel is és ők építettek templomokat, iskolákat. Ebben az időben (1758) fejlődött ki az országos felügyelői tiszt.
A második világháború után számos egyházi épület súlyosan megrongálódott vagy teljesen romba dőlt. A háború utáni 10 évben 190 templom és 140 lelkészlakás rendbehozatalára került sor, 20 új templomot vagy gyülekezeti házat és 26 új lelkészlakást építettek. Ezt a gyülekezetek adományai, a külföldi testvérgyülekezetek segítsége és az állam támogatása tették lehetővé
