Rákoskeresztúri Evangélikus Egyház rákosligeti fiókegyháza

Ajánlott felbontás 1024 X 768

Jegyzőkönyvek 1901 - 1912 | Jegyzőkönyvek 1912 - 1943 | Jegyzőkönyvek 1943 - 1981 | Jegyzőkönyvek másolatai |
Egyháztörténet 1912 - 1933 | Egyháztörténet 1934 - 1945 | Egyháztörténet 1945 - 1981
1906. évi szerzodés 1 | 1906. évi szerzodés 2 | 1933. évi megállapodás 1 | 1933. évi megállapodás 2 | 1906 .doc formátumban | |
_______________________________________________________________________________________ |A fiókegyház eseményei évszámokban |
_______________________________________________________________________________________ |Kovacsovics rövid egyháztörténete a kezdetektol |
subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link
subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link
subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link

Rákosligeti evangélikus fiókegyház dokumentumai

small logo Luther rózsa

Bevezető

Az evangélikus egyház rákosligeti történetét talán kezdeni sem lehetne szebb szavakkal, mint amit Noszkó István lelkész 1930. áprilisában vetett papírra.

"1899-ben létesült Rákoskeresztúr egyik homokbuckáján „Munkásotthon telep”, melynek lakóit „búroknak” csúfolták, mert az ország minden vidékéről való lakosok szívesen ragaszkodtak „óhazájuk” hagyományaihoz és ezért mindenkivel harcban voltak, és mert a futóhomokból paradicsomot akartak létesíteni. És meg is teremtették Rákosligetet. A telepesek közt legkisebb számban voltunk mi evangélikusok mégis a legelső istentiszteletet ezen a területen mi tartottuk. "

A mai ember számára ezek a szavak kicsit romantikusnak tűnnek, talán felidézik a vadnyugat meghódítását is, de ami ennél sokkal fontosabb, megidéznek egy olyan kort, melyben fontos volt Istennek házat építeni, ahol közel érezhették azokat a szavakat, melyet a Biblia is megír:

Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük (Mt 18,20)

Geyer H. Viktor, Paulányi Gyula, Noszkó István és sorolhatnám azokat a "kicsi" egyháztagokat, akik nélkül a templom nem készülhetett volna el, egy olyan korban, ahol csapás csapást követett. Hisz nem kell nagy történelmi ismeret ahhoz, hogy megérezzük ezt az időszakot, az 1929 -33 -as éveket, a gazdasági világválság szülte nehézségeket, szegénységet. Ezek a konok, Istenben bízó, sorsát Isten kezébe letenni merő emberek példát adtak, és adnak mind a mai napig nekünk utódoknak. Nem feleslegesen vésték kőbe, és helyezték a bejárat fölé az evangélikusok köszöntését

ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK

Isten segítségével még a nehéz időkben is lehetett csodát művelni, lehetett olyat alkotni, mely az utódoknak például szolgál. Ennek a templomnak a története mindenekelőtt Isten dicsősége, de azoknak az igaz híveknek a története is, akik vállalták a megmérettetést, és kihívást, merték felépíteni a rákosligeti evangélikus templomot.

A közösség történetét Kovácsovics gondnokon kívül dr Kósa Pál nagytiszteletű úr írta meg. A Rákosligetről szóló fejezet itt olvasható.

Az itt szolgáló lelkészek, vezetők


Noszkó István lelkész Paulinyi Gábor felügyelő Dr Kósa Pál lelkész

Mivel a fiókegyház története a XX. század elején kezdődött (1904) és viszonylagos önállósága sem tartott túl soká (1951), ezért az itt szolgáló lelkészek száma igen kevés volt. Nevezetesen:

Noszkó István 1904 - 1934
Dr Kósa Pál 1934 - 1974
Kósa László 1969 -

Tisztségviselők

 

Az első rákosligeti gondnok: Kovácsovics János.

Az első presbitériumi tag, aki Rákoskeresztúron képviselte a Rákosligeti híveket: Schochterus Ottó volt.(1904. 04. 24.)

1906. január 1. A Rákosligeti Evangélikus Fiókegyház megalakulása, a rákoskeresztúri gyülekezettől leválása.

 

1912- 1921

Noszkó István lelkész
Geyer H. Viktor elnöklő felügyelő
Sztanek Pál egyházi gondnok

 

1921 - 1933
Noszkó István lelkész
Felügyelő: Dr Pajor Ákos
Gondnok: Paulinyi Gábor
Geyer H. Viktort örökös tiszteletbeli felügyelővé választják

 

1934 - 1951 ( - 1974)
Dr Kósa Pál lelkész
Felügyelők:
Belánka ( Bánhegyi) György 1932 - 1933 ; 1935 - 1951
Szalontay Miklós 1933 - 1935

Gondnokok:

Paulinyi Gábor 1912 -1933
Thuránszky Lehel 1933 - 1934
Berda Árpád 1935 - 1939
Kárpáti Sámuel 1939 - 1941
Vánkos Jenő 1941- 1947
Boros Dezső 1947 - 1951

 

1967 -
Kósa László lelkész

A fiókegyház újra a Rákoskeresztúri egyház része

1951 nevezetes év. Ekkor már az egyházi törvények is lehetetlenné tették a fiókegyház fennmaradását és jogilag is be kellett hogy olvadjon az anyaegyházba, Rákoskeresztúr Evangélikus Egyházába. Valójában ez mégsem történt meg. Dr Kósa Pál tovább vitte ezt a közösséget, mint fiókegyházat. 1981. év és Kósa László tiszteletes rendezte el véglegesen a törvényeknek megfelelően Rákosliget sorsát. Alig 50 év tehát az, amely viszonylag önálló létet adott ennek a kis közösségnek.

Ez a közel ötven év több szakaszra bontható.
Az egyházalapítás 1904 - 1933
A templom- és paplaképítés 1933 - 1944
Az elnyomás évei 1945 - 1981

A templom tervrajzai,
és Sándy Gyuláról néhány szó

 

Sándy Gyula

 

metszet

alaprajz

sekrestye

nézetek

 

Szükségesnek éreztem emléket állítani az elődöknek, akik valóban szinte nyomtalanul tűntek el. Rákosligeten nem lelhető fel egyetlen utód sem. Az elhunytak porait elvitte a 60-as évek temetőrombolása. Rákosliget önálló temetőjét felszámolták, az egyházalapítók sírjait széttúrták. Így járt ekkoriban szinte minden peremkerületi temető Rákosligeten, Rákoskeresztúron és folytathatnám a sort a többiekkel. Alkotásaik - templomaik - azonban állnak, ma is szolgálják Isten dicsőségét. Ennyi bevezető után remélem kedvet kaptak a fiókegyház történetének megismeréséhez, és reményeim szerint másnak is sok újat és örömet ad az "elfeledett" elődök régi iratainak olvasása.

 

Soli deo gloria 2005.

 

| ©Rákoskeresztúri Evangélikus Egyház 2005.
Dr Kósa Pál jogutódja

Az anyagot összeállította és HTML: Debnár László ©