A fiókegyház története az évszámok tükrében
1899.
Rákoskeresztúr egyik homokbuckáján „Munkásotthon telep” alakult Rákosliget néven.
1905.
Május 21. Az első jegyzőkönyvben is fennmaradt istentisztelet időpontja.
1906.
Fiókegyházzá tömörült Rákosliget evangélikus közössége. Noszkó István parochus lelkész.
Felügyelő: Geyer H. Viktor
December 18. Schuster János egyháztag karácsonyfa adományából maradt 4 Kor.15 fillér, amit Lutheránus templom építésére ajánlott fel.
1912.
Évente kétszer osztanak úrvacsorát. A másodikat ősszel.
1914.
Pajor Ákos felügyelővé választása.
1917.
Templomépítési alap létrehozása.
1919.
Vita a református egyházzal való egyesülés tárgyában.
Istentiszteletek rendje: minden hónap első vasárnapján du., valamint a nagyünnepek második napján.
A kommunista diktatúra sikeres túlélése.
1921.
Az Evangélikus Szövetség 3. ünnepélyét Rákosligeten tartották meg.
Dr Pajor Ákos elmondja beszédét annak emlékére, hogy Luther Márton 400 éve jelent meg a wormsi birodalmi gyűlés előtt, hogy hitet tegyen.
Geyer H. Viktort örökös tiszteletbeli felügyelővé választják.
1923.
Hitoktató: Paulinyi Gábor
A rákoskeresztúri harangbeszerzéshez 1000 korona hozzájárulást fizetnek.
A Munkásotthon Szövetkezet telekadományozása templomépítés céljára.
1924.
Közös vasárnapi iskola indult a reformátusokkal közösen.
1925.
A gályarabok elhurcolásának 250 éves emlékünnepe.
Fiókegyház új kelyhének bemutatása
1926.
Fiókegyház 20 éves fennállásakor három éves önkéntes adományozást határoztak el paplak építése céljából.
Hitoktató Peér Sándor péceli hitoktató lelkész.
Imaház építését határozzák el. Sztanek Pál tervei az irányadók.
1927.
A templomtelek az egyház nevére lett írva hivatalosan is.
A vasárnapi iskola különválik a reformátusoktól.
Batta Gábor ref. Lelkész és Paulinyi Gábor felügyelő közötti nézeteltérés.
1928.
Sztanek Pál presbiter búcsúztatása.
Hitoktató: Szabó Lóránt lelkész.
1929.
Evangélikus nőegylet alakul.
Istentiszteletek száma havi kettőre emelkedik.
Templomépítés elhatározása. Geyer H. Viktort bízzák meg a bizottság vezetésével.
1930.
Küldöttség menesztése Raffay püspök úrhoz templomépítés ügyében.
A Dunántúli énekeskönyv használatára áttérés Pünkösdkor.
Templomépítési bizottság alakul. Tagjai: Geyer H Viktor, Bradofka Károly, Belanka György, Sinkovics Jenő é Kárpáthy Imre egyháztagok és a fiókegyház elnöksége.
1931.
Kuszi Dávid kántor lemond, helyette Szattinger Árpád látja el ezt a feladatot.
December 5. Sándy Gyula műépítész bemutatja az építendő templom terveit.
Megbízzák Sándy Gyulát a tervek kidolgozásával.
1932.
Január 3. Eltemetik Pajor Ákos egyházfelügyelőt
Sándy Gyula bemutatja kész terveket és a költségvetést.
Belánka György az új egyházfelügyelő
„A templom építésével kapcsolatos alapkőletétel 1932. június 5-én nagytiszteletű Blatniczky P jelenlétében megtörtént.” Juhász József és cége építi a templomot.
Noszkó István lelkészt esperessé nevezte ki a püspök.
A templom tervrajzát ábrázoló képeslapot forgalmazni kezdik
A felügyelő bejelenti: „a közgyűlés által megszavazott munkák elkészültek”
November 20 templomavatás.
1933.
Szalontay Miklóst 1939 végégig megbízzák az egyházfelügyelői teendők ellátásával.
A püspök úr Szabó Lóránt hitoktató lelkészt felmentette és Szegedre helyezte át.
Petró Elek hitoktató
Kósa Pál segédlelkész
Dr Luther Márton születésének 450. évfordulója tiszteletére tartott díszközgyűlés.
1934.
Kósa Pál javaslata az istentiszteletek után a Himnuszt énekeljék
Hitoktató Petra Elek vallástanár
Noszkó István lelkész 37 évi szolgálat után nyugalomba vonul.
Egyházi elnök bejelenti, hogy az egyházi ügyek további vezetésével Kósa Pál lelkészt bízta meg.
Felügyelő: Bánhegyi György .
1935.
Harangvásárlást fontolgat a gyülekezet.
1936.
A Nőegylet harmóniumot ajándékozott a gyülekezetnek.
1937.
Kundráth Gyula halála.
A Nőegylet egy zászlót adományozott az egyháznak.
1939.
Tanácsház építését határozza el a közgyűlés.
1940.
Gyülekezetiház teljes befejezése.
1943.
Sándy Gyula műépítészt örökös tiszteletbeli felügyelőnek választják.
1944.
BOROS DEZSŐ az új gondnok .
A háborús állapotok miatt késik a zárszámadás.
1947.
Kósa Pál látja el segédlelkész hiánya miatt a lelki gondozást.
Fakultatívvá tették a vallásoktatást, ami ellen tiltakozuik a gyülekezet.
Jegyzővé választották Kisfaludy Lajost.
1948.
A temetés utáni első harangozás ingyenessé lett.
1949.
Hitoktató Petró Elek.
1950.
Kósa Pál előadássorozata a gyülekezetben. Lejegyezte: Kőnigh Edgárné.
Muntagh Andor segédlelkész.
1952.
Presbitérium választás elhalasztása az új törvény megjelenésééig. Női presbiterek is választhatók.
1953 - 1954.
A törvény még mindig hiányzik. Presbitérium választás halasztódik.
1955.
Bánhegyi György felügyelő halála.
1957.
Kiszely Sándor segédelkéz elhelyezése, majd visszahelyezése.
1958.
Elhunyt Dr Máhr Károly.
1959.
Dévai Géza lemond egyházgelügyelői tisztéről.
Czipot andor az új felügyelő.
1960.
A templomtorony repedéseit statikusok vizsgálják.
1961.
Kőnigh Aladár halála.
1962.
A segédlelkészi állás megoldatlansága továbbra is fennáll. Kósa László teológus hallgató szolgálatának kezdete Rákosligeten.
Felmerül orgona - harmónium vásárlás igénye.
1965.
Boros Dezső kérésére tisztségéből felmentést kap .
Esperes elrendeli az egy költségvetés készítését, vagyis arákoskeresztúri költségvetésbe kell bedolgozni a Rákosligetit is.
1967.
Nagy László és Késmárszky Gyula halála.
1969.
Kósa László másodlelkész, rákosligeti lelkigondozóvá kinevezése.