| |
Melanchthon Fülöp (1497-1560)
Melanchthon Luther mellett WittenbergbenMelanchthon személyisége Lutherétõl talán abban különbözik leginkább, hogy míg Luthernál a hitbéli megfontolások teljesen elszakították a humanizmustól, addig Melanchthonnál a vallásos gondolatok teljesen mehfértek a humanista beállíottságával. Ezt talán annak is köszönhette, hogy Reuchlin, a kor híres humanistája közeli rokona volt. Luther és Melanchthon közötti viszony egyre nagyobb intenzitást kapott. Már az egyetemen együtt dolgoztak, amikor is egyfajta bennsõséges barátság kezdett kialakulni közöttük. Ezt a belsõséges viszonyt leginkább Melanchthon egyik barátságukról szóló kijelentésében lehet érzékelni: "Szívesebben meghalnék, mithogy ettõl az embertõl elválasszanak." Luther a reformáció gondolataival Melanchthont könnyen meg tudta gyõzni. A többi egyetemi kollégával való viszonyát a reformáció kezdetén állandó veszekedés, vita jellemezte. Melanchthon és a TeológaMelanchthon 1518-as székfoglaló beszéde, amelyet a görög nyelv fontosságáról tartott jó benyomásokat keltett az ifjú professzorról Lutherben. Melanchthon már a korábbi egyetemi tanulmányai alatt megkezdte a teológiai stúdiumok elsajátítását, Wittenbergben már akadémiai fokot ért el ebbõl a tárgyból. Késõbb elõadásokat is tartott a bibliai tárgyakból. Egy-egy disputa alkalmával Luther szakvéleményét is kikérte és gyakran volt luther beszélgetõpartnere. Az univerzálisan képzettMint egyetemi tanár, foglalkoztatta a filozófia, történelem, orvoslás és fizika. Ennek ellenére életében mindig is az alacsonyabb fakultánson, a filozófiain maradt. Melanchthon volt korának legolvasottabb egytemi szerzõje. A mûveit 1800-ig folyamatosan használták az egyetemeken és egyéb iskolákban. Melanchthon Luthertõl sajátította el a reormátori teológia lényegét, Melanchthon viszont Luthert tanította koiné görög nyelvre. Ez volt az, ami késõbb arra motíválta Luthert, hogy a Bibliát a nép nyelvére, vagyis közérthetõ német nyelvre fordítsa Wartburgban.
Melanchthon a vallási párbeszédekben és tárgyalásokonA lipcsei dispután 1519-ben, elsõ nagy egyeztetõ tárgyaláson, ami Luther és a római kúria között zajlott,már Melanchthon is jelen volt. A tárgyaláson, ahol Luther Eck Jánossal, a hirhedten éleselméjû katolikus teológussal vitatkozik, Melanchthon kis cédulákra bibliai igehelyeket gyûjt ki, amelyek a pápa elsõbbségét tagadják. A késõbbi tárgyalásokon Melanchthonegyre fontosabb társa és segítõje lesz Luthernak, sõt, ha a kiátkozott Luther nem sólhat, õ lesz a reformáció vezetõ szemlysége.
1530-as augsburgi birodalmi gyûlésen Melanchthon a ismét a reformáció oldalán lép fel, Luther nem lehet jelen, hiszen a birodalmi átok még érvényessége miatt nem hagyhatja el a Szász tartományt. A tárgyalások során fellépõ nehézségeket és a római katolikus oldal támadásait Melanchthon mesterien gyõzi le. Az augsburgi tárgyalásokat megelõzõen több iratot is létrehoztak, melyek alapján Melanchthon még a birodalmi gyûlés kezdete elõtt megírja a "Confessio Augustana"-t, vagyis az Ágostai Hitvallást. Ma az evangélikus lelkészeknek erre kell esküt tennüik ordinálás alatt. Luther halála után Melanchthon lesz a reformáció szellemi továbbvivõje és vezetõje. Melanchthont a veszekedés útjáról inkább a kibékülés útjára tért át, igyekezett mind a róami, mint a kálvini irányzattal megbékülni. A kálvini irányzat feé mutatott engedékenysége miatt néhányan csalódtak benne, hiányolták belõle luther hevességét és tántoríthatatlanságát. Rövid életrajz:
|
| |