Bölcs Frigyes választófejedelem (1463-1525)
Frigyes 1463-ban született a torgaui Hartenfels kastélyban Ernst
választófejedelem elsõ gyermekeként. 1486-ban
felosztják Frigyes és testvére János között
az apai birtokokat, testvére kapja meg a Lipcsét és
környékét, míg õ a szász választófejedelmi
rangot és a nagyobb területeket. Frigyes bölcsességen
nem éles eszûségében mutatkozott meg, hanem sokkal
inkább a béketûrésében, békülékenységében.
Olyan vezetõ volt, akinek az uralkodási ideje alatt a Szász
választófejedelemség nem sodródott háborús
helyzetbe.
Frigyes birtokain a tudományok és mûvészetek elõmozdítását tûzte ki céljául. Ezért épített Wittenbergben egy reprezentatív tezidenciát, ekkor épült a kastély és a vártemplom. Mivel az apai birtokok felosztása után a lipcsei egyetem János birtokába került, nem maradhatott egyetem nélkül, ezért 1502-ben megalapítja a wittenbergi egyetemet. Wittenberg Luther idejében lesz csak központi jelentõsségû, mint a reformáció szellemének városa.
Frigyes választófejedelem toleránsan viselkedett mindvégig az õ "Doktorjával" szemben. Megvédte a wormsi ediktum határozata ellen, engedte, hogy Luther szász területeken mûködjön, de õ maga megmaradt a katolikus szertartások mellett, saját kápolnájában misét mondatott. A választófejedelem Luther hatására sem vált meg hatalmas ereklyegyûjteményétõl, melyet hosszú évek alatt, pénzt nem kímélve gyûjtött össze. A korabeli tanítás szerint, ha valaki az ereklyék elõtt imádkozott, purgatóriumi szenvedéstõl menthette meg magát. A fejedelem gyûjteménye 2 millió napi szenvedéstõl váltott meg.
Luther egyetlen védõbástyáját, Frigyest többször is elmarasztalta, kemény hangú leveleket írt neki, gúnyos megjegyzéseket tett a gyûjteményére is. Luther számára egy egyetlen hatalom létezett, aki megvédhette, Isten maga. Wartburgból való távozásakor írja a fejedelemnek, hogy inkább õ [mármint Luther] védi meg a fejedelmet. Frigyes annyira elismerte Luthert, hogy soha nem ítélte el kemény szavaiért.
A választófejedelem taktikája a folyamatos halogatás volt, így soha nem adott támadási felületet ellenfeleinek. Luther doktort is hasonló taktikával védte a kiátkozása után. Sajnos az 1525-ben kirobbant parasztháború váratlanul érte, a felgyorsuló események nem kedveztek halogató politikájának. Mivel a Szász fejedelemségben még állandó hadsereg, sõt rendõrség sem volt, Frigyest sarokba szorították, miután kiderült, hogy nem áll a parasztok mellé. Frigyes 1525-ben halt meg Lochau melletti vadászkastélyában 62 évesen.
