Bóra Katalin (1499-1552)

Bóra Katalin 1499-ben elszegényedett nemes leányaként született. 1504-tõl a bencés kolostoriskolában Brehnában tanul és lakik. 1508-tõl lakik a nimbscheni kolostorban, ahol 1515-ben fogadalmat tesz.

1523 húsvétján Katalin 9 rendtársával együtt a helyi plébános segítségével megszökik a kolostorból és útjuk egyenesen Wittenberg irányába vezet. Wittenbergben elõször az idõsebb Lucas Cranachnál lakik. Ekkor lesz kérõje az egyetemista Hicronymus Baumgärtner, aki egy gazdag nürnbergi patricius fia. Az apja megneszeli fia szándékát és haladéktalanul hazarendeli, hiszen fiának már rég kiszemelte feleségét. Még Luther közbenjárása is meghiúsult. Az orlamündei lelkész, Glatz is házassági ajánlatot tett Katalinnak, de õt visszautasította. Egy beszélgetés alkalmával, amit Nicolaus von Amsdorffal folytatott Katalin, elmondta, hogy szívesen lenne Luther Doktor felesége. Luther mrá korábban kiszemelte magábak Ave von Schönfeldet, a 9 nimscheri szökött apácák egyikét, de az Luther tétovázása miatt mást keresett magának...
1525. június 13-án jegyezte el és esküdött meg Luther Bóra Katalinnal. A mennyegzõt június 27-én tartották.

Justus Jonas ekképen ír errõl: "Luther feleségül vette Katharina von Bórát. Tegnap jelen voltam, és láttam a házaspárt a nászágyon feküdni. E látványra nem tudtam visszafolytani könnyeimet ."

Katalin átvette Luthertõl a nászajándékul kapott volt Ágostonos kolostor irányítását. Rendbehozta a háztartást, bebiztosította a családi kasszát, kosztosokat fogadott, földet bérelt, sört fõzött. 1526. június 7-én megszületett legisõsebb fiuk Márton, majd Katalin, és János (Johannes). 1527 december 10-én született meg lányuk, Erzsébet, aki 8 hónap múlva meghalt.1529. május 4-én született Magdaléna, aki 13 éves korában halt meg. 1531-ben született fia Pál, 1534-ben pedig leánya Margit. A ma élõ Luther leszármazottak mind Margit gyermekei.

Katalin a schmalkaldeni háború elõtt 1546-ban Magdeburgba költözött. Torgauban halt meg 1552. december 20-án.