Mint közismert, Budaörs gyülekezetét jelenleg a budafoki lelkész gondozza. A helybéliek nemrég külön presbitériumot hoztak létre és felvetõdött egy önálló missziói lelkészállás kialakításának gondolata is.
A település sok évszázados történelmi hagyományokkal bír. Eredetileg magyar falu volt, késõbb németek költöztek ide, akik egy részét azonban sajnos a II. világháború után kitelepítették. A nyolcvanas években hatalmas lakótelepeket húztak fel itt, és az õslakosok mellé számos további polgár érkezett Budaörsre. A település ma önálló arcát keresi. Úgy tûnik: a jövõben keresztyén hittel, élõ reménységgel is. Igazi missziói vidék ez, növekedés elõtt álló gyülekezettel, hitoktatásra szoruló gyerekekkkel, még meg nem talált emberekkel a kockaházakban.
-1993-ban a helyi önkormányzat egy lakótelepek által határolt területet adott át a budaörsi evangélikusoknak templom és gyülekezeti ház létesítésére - mesélte el Dr. Inotayné Lukáts Judit, az országos egyház Építési és Mûemléki Osztályának vezetõje. Több kísérlet történt ezután a munkálatok megindítására, de a kezdeményezés egy idõ után elakadt. Végül Krähling János építész, mûegyetemi tanár, a helyi gyülekezet tagja (aki ráadásul a dél-dunántúli evangélikus templomok építészetérõl írta kandidátusi dolgozatát) és Potzner Jenõ építész kapott megbízást a tervezésre.
Tavaly nyárra lettek kész vázlataikkal. A hatóságok azóta már jóvá is hagyták ezeket, sõt lezajlott az engedélyeztetési eljárás is. Az építészek most dolgoznak a kiviteli tervek elkészítésén, s ez a munkafázis várhatóan idén májusig tart. Ekkor hirdetnek majd pályázatot a tényleges építkezésre. Várhatóan már nyáron megindulnak az "igazi" földmunkák, de a befejezésig akár több évet is kell várni. Minden az áldozatkészségtõl, a résztvevõk akarásától függ.
Elõször a templomot építik meg, majd késõbb a lelkészlakást és a gyülekezeti házat. Az Istenháza terméskõ lábazatú épülete százötven fõt fogadhat majd be, és az építészek a helyi talaj lejtését is kihasználják: alulra ifjúsági szobák és egyéb közösségi helyiségek kerülnek majd. A templomot és a gyülekezeti termet - a mostanában szokásos rendkívül hasznos építészeti elveket figyelembevéve - összenyithatónak alakítják ki. "Hétköznapokra" így kisebb a helyiség az istentiszteleten, míg nagyobb ünnepekre minden belsõ ajtót kitárnak. Az építtetõk másik fõ elve az, hogy nem akarnak "magassági versenyre" kelni a hatalmas, tízemeletes panelházakkal. Olyan megoldásra törekszenek ehelyett, amely inkább lélekbeni magasságot hirdet.
A budaörsi templomot a gyülekezet mellett az országos egyház, valamint külföldi egyházi és magánadományokból hozzák létre. A mostaninál azonban jóval több pénzre van szükség, ezért a helybeli testvérek várják mások segítségét is.
Budahegyvidék gyülekezete rendkívül hosszú idõ, a közösség létrejötte (1953) óta szeretne magának önálló templomot építeni. A gyülekezet ma is rendelkezik értékes ingatlanokkal a Tartsay Vilmos utcában (mint köztudott, jelenleg itt tartják az istentiszteleteket), valamint Szentendrén. Ezek adnák részben a jövendõ Istenháza anyagi alapját.
Az új templom a XII. kerületi Kékgolyó utcában kapna helyet, egy ma félig beépített telken. E rész sohasem volt egyházi tulajdonban. Az országos egyház a FÉBÉ vagyona egy részének kiváltásaként kapta meg az államtól, s így adja most tovább a budahegyvidékieknek. A telek kiválasztásában rendkívül nagy szerepe volt a mindig segítõkész XII. kerületi önkormányzatnak.
- A Kékgolyó utcai telek kinti, utcai frontján most egy századfordulós lakóépület, mellette pedig üres terület található - fejtette ki Benczúr László Ybl-díjas építészmérnök, aki a tervezést irányítja. - Mi a gyülekezet presbitériuma által összeállított program alapján készítjük el építési elgondolásainkat.
A lakóépületben eszerint lelkészlakást és gyülekezeti termet alakítanának ki. Az alagsorba (ahol jelenleg lakások vannak) egy-két ifjúsági szobát helyeznének. Az épület melletti és mögötti részre kerülne a templom. A hegyvidéki presbitérium kérése alapján az Istenháza alatt valószínûleg kolumbáriumot alakítanak ki. Az ingatlan kedvezõ geológiai adottságai is módot nyújtanak erre. A temetési szertartásokat így a jövõben a templomban is meg lehet majd tartani. A kolumbáriumnak ugyanakkor független, külön bejáratot alakítanak ki, így akár az istentiszteleti szolgálat idején is beléphet ide bárki, aki kegyeleti okokból érkezik.
A templomot két-háromszáz fõ befogadására tervezik, de - kelenföldi mintára - a gyülekezeti teremmel itt is összenyitható lesz ez a helyiség. Az építõk természetesen gondoltak a lelkészi hivatal és a mellékhelyiségek elhelyezésére is. Az istentisztelet tere kultúrális, például zenei rendezvényeknek is otthont adhat majd a jövõben.
Az Istenháza érdekessége, hogy valószínûleg nem kap majd tornyot. - A Kékgolyó utca nem túl széles, márpedig a szemközti oldalon öt-hat emeletes bérházak találhatók - világított rá Benczúr László. - A torony nem tud versenyre kelni ezekkel. Ehelyett más, a templomi jelleget hangsúlyozó eszközöket kell keresünk.
Úgy tûnik, lesz azonban szép harangtorony, és hangsúlyos helyen felállítandó kereszt is hirdeti majd Isten dicsõségét. A tervezõk szeretnék a templomot kissé "hátrébb húzni" a telek belseje felé, hogy a zajos utcai autóforgalom ne zavarja majd a szolgálatokon részt vevõ híveket. Ez ugyanakkor csak úgy oldható meg, ha a tervezõk méltó, a hely komolyságához illõ "bevezetõ teret" alakítanak ki az épületig.
A építkezés részletes rendezési tervén most dolgoznak. Az építési vázlatokat azután (a hivatalos elõírások szerint) a XII. kerületi önkormányzat képviselõtestülete, majd lakossági fórum elõtt is ismertetni kell. A helyi polgármesteri hivatal és a gyülekezet kapcsolata hosszú idõ óta kiváló, így várhatóan az elõbbi is konstruktív javaslatokkal támogatja majd a munkálatokat. Az építkezés irányítói bíznak benne, hogy még idén elfogadják a kiviteli terveket is és még 1996 õszén sor kerülhet az alapkõletételre. A földmunka, az alapozás elvileg már ekkor megkezdõdhet, de a tényleges építkezés várhatóan csak 1997 tavaszának végén kezdõdik.
A cél elõször a templom felépítése. A gyülekezet ezután átköltözne ide a Tartsay utcából és annak eladásából, illetve a kolumbáriumi bevételekbõl visszafizetné a munkálatokhoz felvett kölcsönöket. A gyülekezet "közösségi ház" jellegû templomának létrehozásához azonban további anyagi segítséget vár, s e célból alapítványi számlát is nyitott.
A hûvösvölgyi Nyugdíjas Evangélikus Lelkészek Otthonát nem Buda valamelyik gyülekezete, hanem az országos egyház építi. Mégis be kell számolnunk róla, hiszen ez a hatalmas munka is az egyházmegye területén is zajlik.
Lelkészeink szolgálati lakásban laknak, és többségük nem tudja, hová költözzön nyugdíjbamenetelekor. Idõs korukban kell szembenézniük ezzel a súlyos, szinte tragikus problémával. Számukra próbál most egyházunk segítséget nyújtani egy új épülettel. Ez, ha nem is oldja meg mindenki gondját, mégis enyhít a gondokon. Ne felejtsük el: nyugdíjas lelkésztestvéreink gyakorta továbbra is szívesen vállalkoznak vendégszolgálatokra, igehirdetésre. Könnyebben tehetik meg ezt is, ha van egy hely számukra a csendes elmélkedésre, pihenésre. Valamennyiünk közös érdeke, hogy munkás életük után végre legyen egy békés és biztos otthonuk, ahová mindig hazatérhetnek.
Az építési területet a FÉBÉ adományozta. A független egyesület úgy határozott: telkének alsó részét adja oda e nemes cél érdekében. Benczúr László építész szerint várhatóan tizenöt apartmant magába foglaló épületet lehet kialakítani - többet a helybéli építési elõírások sem engednek. Az otthonok egy-másfél szobás, szép kilátással rendelkezõ, teljesen elkülönített kis lakások lesznek. Egy lelkészházaspár, vagy két lelkész kaphat majd helyet bennük. Minden apartmanban külön fürdõszobát, fõzõfülkét és étkezõt alakítanak majd ki.
A terület nyugodt lakókörnyezetben fekszik, Budapestrõl könnyen elérhetõ és közel van a FÉBÉ anyaházához is. A diakonisszák és a nyugdíjas lelkészek így jó kapcsolatot alakíthatnak ki egymással. A baráti együttlétek, beszélgetések, ünnepségek helyszíne egyébként a nyugdíjasotthon "közösségi tere" (egy kettéválasztható társalgó) lehet majd.
A hûvösvölgyi intézményt még 1994-ben tervezték meg. Alapkövét - benne az alapító okiratot, az építési engedély egy példányát, az Evangélikus Élet legutolsó példányát és jelképesen egy pénzdarabot - 1995. június 17-én helyezte el kis ünnepség keretében Szebik Imre püspök. Az ekkor elhangzott prédikáció alapigéje ez volt: "Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön" (Péld. 19.17.)
Az építkezés tavaly még télen is jól haladt: az otthon immár szerkezetkész állapotban van. A további munkálatokról most folyik az egyeztetés a kivitelezõ Confektor Kft.-vel. Úgy tûnik, pénzügyi okok miatt (idén alaposan megdrágult az építési anyagok ára, nem is szólva az inflációról) a befejezés 1997 elsõ félévére csúszik át. Az anyagi forrásokat biztosító országos egyház mellett egyébként bajor testvéregyházunk is jelentõs segítséget ad a munkálatok befejezéséhez, hiszen mondani sem kell: jópár millió forintba kerül egy ilyen nagy épület.
Az otthonba bekerülni kívánó lelkészek valószínûleg pályázat útján jelentkezhetnek majd ide. A részletekrõl késõbb határoznak.